Felbukkannak még a múltból elődeink

Ránk mosolyog egy rég eltávozott ősünk és megcirógatja orcánkat

Az ünnep közeledtével eszembe jutott, hogy lassan lepereg ez az év is, a következő is, lassan kimegyünk egy olyan ajtón, ami nem tudjuk hova vezet. Az előttünk járók is köszöntötték egymást így Karácsony közeledtével, szerteáradt a szeretet, aztán egyszer csak eltűntek hirtelen. De nem mindenki tűnik el nyomtalanul. Hála a sokat szidott internetnek és az egyre bővülő digitalizált tudáshalmaznak, felbukkannak még a múltból elődeink, ránk mosolyog egy rég eltávozott ősünk és megcirógatja orcánkat. Még akkor is, ha nem vér szerinti, „csupán” kapcsolódik családunkhoz. Ilyen élményben volt részem nem sokkal az év legszebb ünnepe előtt.

A történelem olykor tapintható közelségbe kerül. Egyszer csak előbukkant a múlt homályából Demeter Flóra. Borbély nagyapám első felesége, akiről szinte semmit sem tudtam. Csupán annyit őrzött meg a családi emlékezet, hogy nagyapám odakint a messzi „Ámerikában”, Clevelandban vette feleségül, született két fiúk, 1923-ban Béla és 1925-ben Elemér. Elemér még csecsemő volt, amikor édesanyjuk visszaadta lelkét a teremtőnek. A halál oka a visszaemlékezés alapján tejláz. Nagyapám aztán nem sokkal felesége elvesztése után hazajött a két kis árvával, újra megnősült és nagymamám még három fiúval ajándékozta meg. Demeter Flóra emléke egyre halványabb lett, nem maradt fent róla szinte semmi. Férje, fiai már rég átmentek azon a bizonyos ajtón, most talán együtt díszítik a mennyei karácsonyfát.

Aztán egyszer csak beúszott a történetbe a Carpathia gőzös, a fedélzeten ott integet a kicsi Flóra hétéves kislányként és mosolyogva tekintett rám. Fülesdről indult el családjával és Cleveland volt a célállomás. Ott áll mellette a hajón az akkor 28 éves édesanyja Johanna és testvérei, Etel, Róza és a mindössze másfél éves József. Ott van velük nagymamájuk, Surányi Mária is. A hajó 1912. szeptember 28-án indult el Fiuméből és október 17-én érkezett meg Ellis Islandra. A Carpathia gőzös neve akkor már világszerte ismert, bevonult a történelembe a Titanic túlélőinek mentésével. Abban az évben, április 14-én, a legelső útján ugyanis jéghegynek ütközött és elsüllyedt a korszak legnagyobb és elsüllyeszthetetlennek hitt óceánjáró hajója. A Carpathia vette ugyanis először a Titanic vészjelzését, majd maximális sebességgel a tragédia színhelyére sietett. 705 utast mentettek meg a hajó magyar orvosának, Dr. Lengyel Árpádnak az irányításával.

„1912. április 18-án este, zuhogó esőben, a megmentett emberekkel – akik a Titanic szerencsétlenül járt utasai és személyzete voltak – érkezett a gőzös New York kikötőjébe. Több ezer ember várta őket a Battery Parkban és a Cunard kikötőstégjénél. Nemsokára a legénység minden tagját, és a tiszteket, mindenhol (minden kikötőben) hősnek tekintették.” Ilyen előzmények után a kis Flóráékat hősök szállították az Újvilágba.

A következő évben, 1913-ben aztán ifjabb Borbély József is útnak indul, a Kronprinz Wilhelm hajóval utazó 16 éves legény bizonyára nem gondolt még akkor arra, hogy a szülőfalujából származó Flóra lesz valaha is a felesége. Nem tudom, odakint hogyan és miként találkoztak, mikor mosolyogtak először ÚGY egymásra. A clevelandi magyar kolónia volt az egyik legnépesebb az Álmok Földjén. Nagyapám kinti tetteiről legendák születtek, ezek aztán misztikus hőssé tették az én gyermeki képzeletemben: a vonat tetején utazott a keleti partról a nyugati partra, volt gyári munkás, szeszcsempész, sőt ő maga is főzött a szesztilalom alatt fügéből pálinkát, volt kaszkadőr és még ki tudja mi minden. Közben feleségül vette Flórát, aki 18 évesen szülte meg neki Bélát, de Vámosorosziban! A család sokáig úgy emlékezett, hogy Béla és Elemér is kint született, de Béla születésének és keresztelésének bejegyzését bizony a vámosoroszi egyház anyakönyve tartalmazza. Aztán újra nekiindultak a nagyvilágnak, immár a kis Béla gyerekkel. Elemér bátyám haláláig büszkén magyarázta, hogy ő bizony Clevelandban született. Talán így is ejtette ki a szülővárosa nevét.

Flóra már soha nem tért vissza. Nem tudom, hol temették el, hányan siratták, kik őrzik még az emlékét. Én ma rá emlékeztem, mert ha nem emlékezünk, akkor nincs értelme ennek az egésznek.

Boldog Karácsonyt kívánok mindenkinek!

Írta:
Borbély Balázs

Hasonló

Téli alkony

Ősz Zoltán alkotása  Petőfi Sándor: ALKONY (részlet) Olyan a nap, mint a hervadt rózsa, Lankadtan bocsátja le fejét; Levelei, a halvány sugárok, Bús mosollyal hullnak róla szét. Néma, csendes a... Tartalom megtekintése

Buckavidék Fülöpszállás

Bíró Ernő alkotása Ezen a szélfútta  vidéken,  ahol mindig  változik a terep,  ahol a  cipő, és  zokni kérgessé  válnak az  éles  homoktól, nem  egy  sétatér.  Magasan a bucka tetején  kapaszkodnak... Tartalom megtekintése

Charles Bukowski

Biszák  László alkotása Ne szépítsünk,  nem kívánja  meg  tőlünk  senki  sem,  ha  valami, valaki nyers,  nem  bűn!!!  Legyen  egyenes,  őszinte, és  férfias!  Saját  maga is  kegyetlen  őszinteséggel  írta  meg  saját ... Tartalom megtekintése

Sceptrum

Tüttő  József alkotása A fordítás  szerint:   Ősi  hatalmi  jelvény,  ami alá  tartozik  az ítélkezés, igazságosság  a  jogszolgáltatás!!  Jogar!! Életünket  mindig   beszorítani  látszik  rendszabályok  közé,  mivel  bőven  akadnak,  akik ... Tartalom megtekintése

Santa Maria della Salute

Huszár  Boglárka alkotása Mit  kívánunk   egy  festménytől?  Mi keltette  fel a figyelmünket?  Ki  festette?   Ki  Ő?    ….és  még  lehetne   tovább is   faggatnunk  magunkat,  de nem... Tartalom megtekintése

Büszke lázadók

Hargitai Beáta alkotása Kis kitérővel jelentkezem, valami mással, amit tőlem megszoktatok, és a reakciókból olvasva, egyre nagyobb kedvvel festegetek csak úgy szabadon, minden megkötés, és szégyen nélkül. Élvezem a színek... Tartalom megtekintése

Amikor még megénekeltük Romániát

„Szeretem a Nyárád mentét, Gazdag a föld, szelíd az ég” A múlt század hetvenes éveinek a közepétől a nyolcvanas évek végéig hatalmas tömegeket megmozgató fesztiválláz tombolt Romániában. A  több szakaszból... Tartalom megtekintése

Az ínyencek piaca Tiranában

         

Hunyadi János albán fegyverbarátja, Szkander bég

Szent István Bazilika, Budapest

Huszár  Boglárka alkotása Kis  túlzással:  világjáró  Boglárkám    mindig  boldogan  fogadja  be  egy egy  idegen  ország  szépségeit,   áradozik  a helyszínen,  és  a  hazamentett  látnivalók  fotón rögzített  emlékek,  még  nagyobb ... Tartalom megtekintése