Tüttő József alkotása Szinte meggyötört arcok, holott egy életút harcosai a születéstől a végsőkig. Egyetlen ember akinek annyiszor változik az arca, ahány állomást tudhat maga mögött. Hogy sejthetnénk gyermekkorban, milyen ... Tartalom megtekintése
Felbukkannak még a múltból elődeink
Ránk mosolyog egy rég eltávozott ősünk és megcirógatja orcánkat
Az ünnep közeledtével eszembe jutott, hogy lassan lepereg ez az év is, a következő is, lassan kimegyünk egy olyan ajtón, ami nem tudjuk hova vezet. Az előttünk járók is köszöntötték egymást így Karácsony közeledtével, szerteáradt a szeretet, aztán egyszer csak eltűntek hirtelen. De nem mindenki tűnik el nyomtalanul. Hála a sokat szidott internetnek és az egyre bővülő digitalizált tudáshalmaznak, felbukkannak még a múltból elődeink, ránk mosolyog egy rég eltávozott ősünk és megcirógatja orcánkat. Még akkor is, ha nem vér szerinti, „csupán” kapcsolódik családunkhoz. Ilyen élményben volt részem nem sokkal az év legszebb ünnepe előtt.
A történelem olykor tapintható közelségbe kerül. Egyszer csak előbukkant a múlt homályából Demeter Flóra. Borbély nagyapám első felesége, akiről szinte semmit sem tudtam. Csupán annyit őrzött meg a családi emlékezet, hogy nagyapám odakint a messzi „Ámerikában”, Clevelandban vette feleségül, született két fiúk, 1923-ban Béla és 1925-ben Elemér. Elemér még csecsemő volt, amikor édesanyjuk visszaadta lelkét a teremtőnek. A halál oka a visszaemlékezés alapján tejláz. Nagyapám aztán nem sokkal felesége elvesztése után hazajött a két kis árvával, újra megnősült és nagymamám még három fiúval ajándékozta meg. Demeter Flóra emléke egyre halványabb lett, nem maradt fent róla szinte semmi. Férje, fiai már rég átmentek azon a bizonyos ajtón, most talán együtt díszítik a mennyei karácsonyfát.
Aztán egyszer csak beúszott a történetbe a Carpathia gőzös, a fedélzeten ott integet a kicsi Flóra hétéves kislányként és mosolyogva tekintett rám. Fülesdről indult el családjával és Cleveland volt a célállomás. Ott áll mellette a hajón az akkor 28 éves édesanyja Johanna és testvérei, Etel, Róza és a mindössze másfél éves József. Ott van velük nagymamájuk, Surányi Mária is. A hajó 1912. szeptember 28-án indult el Fiuméből és október 17-én érkezett meg Ellis Islandra. A Carpathia gőzös neve akkor már világszerte ismert, bevonult a történelembe a Titanic túlélőinek mentésével. Abban az évben, április 14-én, a legelső útján ugyanis jéghegynek ütközött és elsüllyedt a korszak legnagyobb és elsüllyeszthetetlennek hitt óceánjáró hajója. A Carpathia vette ugyanis először a Titanic vészjelzését, majd maximális sebességgel a tragédia színhelyére sietett. 705 utast mentettek meg a hajó magyar orvosának, Dr. Lengyel Árpádnak az irányításával.
„1912. április 18-án este, zuhogó esőben, a megmentett emberekkel – akik a Titanic szerencsétlenül járt utasai és személyzete voltak – érkezett a gőzös New York kikötőjébe. Több ezer ember várta őket a Battery Parkban és a Cunard kikötőstégjénél. Nemsokára a legénység minden tagját, és a tiszteket, mindenhol (minden kikötőben) hősnek tekintették.” Ilyen előzmények után a kis Flóráékat hősök szállították az Újvilágba.
A következő évben, 1913-ben aztán ifjabb Borbély József is útnak indul, a Kronprinz Wilhelm hajóval utazó 16 éves legény bizonyára nem gondolt még akkor arra, hogy a szülőfalujából származó Flóra lesz valaha is a felesége. Nem tudom, odakint hogyan és miként találkoztak, mikor mosolyogtak először ÚGY egymásra. A clevelandi magyar kolónia volt az egyik legnépesebb az Álmok Földjén. Nagyapám kinti tetteiről legendák születtek, ezek aztán misztikus hőssé tették az én gyermeki képzeletemben: a vonat tetején utazott a keleti partról a nyugati partra, volt gyári munkás, szeszcsempész, sőt ő maga is főzött a szesztilalom alatt fügéből pálinkát, volt kaszkadőr és még ki tudja mi minden. Közben feleségül vette Flórát, aki 18 évesen szülte meg neki Bélát, de Vámosorosziban! A család sokáig úgy emlékezett, hogy Béla és Elemér is kint született, de Béla születésének és keresztelésének bejegyzését bizony a vámosoroszi egyház anyakönyve tartalmazza. Aztán újra nekiindultak a nagyvilágnak, immár a kis Béla gyerekkel. Elemér bátyám haláláig büszkén magyarázta, hogy ő bizony Clevelandban született. Talán így is ejtette ki a szülővárosa nevét.
Flóra már soha nem tért vissza. Nem tudom, hol temették el, hányan siratták, kik őrzik még az emlékét. Én ma rá emlékeztem, mert ha nem emlékezünk, akkor nincs értelme ennek az egésznek.
Boldog Karácsonyt kívánok mindenkinek!
Hasonló
Az a lapály valamikor igen ...
Pengefogú hódok, félszarvú ...
Az oroszi kis híd becsülett...
Hol bót, hol nem vót
Sétálok tovább, a Nap éppen...
Rudit húsz éve, Öcsit ma te...
El nem olvasott könyv, el n...
Bárányfelhős ég alatt terel...
Két családfenntartó harcolt...
A jószág volt az aranya a n...
Faragjuk a magunk képzeletb...
Füstkarikák emlékezetem füs...
Szedd bele a kasitába a csű...
Rákóczi tölgyfája, Napóleon...
Csicsó és nyullángás
A libanyáj szépen végigtipe...
Szilvás étel
Hőhullámon hajózunk
Kiesett egy kis fióka a fés...
Hogyan szabdaljunk ész és t...
Az út
Hegyet hágék, lőtőt lépék, a sárkány farkán túráztam
Megtépett sziklák, leszakadt hegyormok, madeirai séta egy csángó ima ritmusára Légvonalban… Ha valahol tényleg látni is lehet, mit jelent ez a kifejezés, az a Ponta de São Lourenço, azaz a... Tartalom megtekintése
Pomaranski Luca portréja
Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban szabad beszélni, én mégis a portrézást találom a legizgalmasabb alkotói munkának. Huszár Boglárka ragyogó képet festett Lucáról, aki csak éppen bekukkantott a vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése
Győr Bécsi kapu tér. Egy csepp harmónia
Hargitai Beáta alkotása Győr talán legszebb tere a Bécsi kapu tér. Szinte minden épülete műemlék, barokk, copf, és kora klasszicista stílusú homlokzatokkal. (Wikipédia) A tér ragyogása, elegánsan hangolt épületei a ... Tartalom megtekintése
Egy kis nyelvészkedés a Piña Coladaval kapcsolatban
Szűrt ananászt jelent magyarul, szögezném le Móricka kedvéért… …akinek mint tudjuk, mindenről ugyanaz jut eszébe. Felhívnám továbbá a figyelmét az “ ñ ” betű kalapocskájára, ami által “ ny “-ne... Tartalom megtekintése
Történetek a füstölődő szalonnatáblák mellől
A régi házak padlásai mindig is kincseket rejtettek és rejtenek magukban Éreztem én ezt már gyerekkoromban, ugyanis állandóan azon siránkoztam, hogy mikor mehetek már fel én is a hijúba, ami... Tartalom megtekintése
Pince bejárat, Tokaj
Bíró Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően szomorkás időben vágyódva nézhetünk erre a Bíró Ernő által megpingált képre. Kirobbanó fényekben pompázik a pince tetején dúsan hajtó ... Tartalom megtekintése
Emlék
Ősz Zoltán alkotása 25×30 cm, pasztell. 2024 “Jaj, a gyerekkor mily tündéri kor volt: egy ködbe olvadt álom és való, ha hullt a hó az égből, porcukor volt, s a... Tartalom megtekintése
Csend a sziklák tövében
Biszák László alkotása 35x60cm. Lüktető világunk tele van meglepetéssel, olyannyira, hogy belefér bármilyen szokatlan torz, pszicho, sci fi, csak rettentsen! Nehéz elhatárolódni, nehéz kimaradni, így azután egyszer... Tartalom megtekintése
Rekviem-féle egy pót-nagyapához, és az ő Erdélye egy évszázadához
Tata nyáron mindig a garázs tetején ült. Ült és nézett le az utcára, élvezte a nyarat, az árnyékos szőlőlugasban, ami teljesen befutotta a garázs lapos tetejét, árnyas kuckót formálva. Ha... Tartalom megtekintése