Tüttő József alkotása Szinte meggyötört arcok, holott egy életút harcosai a születéstől a végsőkig. Egyetlen ember akinek annyiszor változik az arca, ahány állomást tudhat maga mögött. Hogy sejthetnénk gyermekkorban, milyen ... Tartalom megtekintése
Vágták és vágták, zakatolt a kétkéses szacskavágó
Bözsi, Lenke, Cifra, Sári meg Kati nem maradhatott éhen, a kihajtáson szép fényes bőrben kellett vonulniuk, jó húsban kellett lenniük
Minden csapból a járvány folyik, nem akarok ezzel többet foglalkozni. Jó lenne már elzárni végre a csapokat. Reméljük hamarosan lecseng, mert a tavasznak az életről kell szólni. Az újjászületésről, meg a kikeletről. A héten már gólyát is láttam, a fészekrakó programon dolgozott éppen.
Tegnap Gergely napja volt, aki „ha megrázza szakállát”, akkor bizony még áprilisban is lehet hó. Rendszerint rossz időt hoz, megfigyelték már őseink is, jeles nap volt már nagyon régóta a kalendáriumokban.
A Kisvégen az időjárás megfigyelése mellett egy hagyományos mozzanat kötődött még Gergelyhez, nevezetesen a szacskavágás. Itt szacskának nevezték és nem szecskának, mert a felhőt sem hívhatjuk ugye fölhőnek. Volt ugyan egy atyánkfi, akivel ez megesett. Úgy történt, hogy elkerült rövid időre „városra” dolgozni. Néhány hete dolgozott még csak egy akkor divatosnak és népszerűnek mondható szocialista iparvárosban. Egyik hétvégén hazautazott, otthon éppen arattak. Természetesen ő is beállt az aratók közé, dolgoztak keményen, de „felült Laci”. Kapóra jött neki, hogy kezdett beborulni, el is indult azon nyomban haza. Kérdezik tőle, hogy hova-hova?
– Megyek haza, mert megjelentek az égen a fölhők, vihar lesz!
Rajta is maradt sokáig a „Fellegi” név, ami erre a kis affektálásra emlékeztette még évekkel később is. Így jár, aki alapfokon próbál nyelvet újítani.
Na de ugorjunk vissza a szacskavágáshoz! Igazi kaláka munka volt az, mert a „Gergelykor” vágott szacskának ki kellett tartania május 1-ig, a kihajtásig. A kihajtás ünnepe volt május 1., a munkát ugyanis minden nap ünnepelték, vagyis inkább művelték akkoriban. A szacskát meg csak vágták és vágták, csak úgy zakatolt a kétkéses szacskavágó a dolgos kezek között. A málékóró meg az izék elegyének ki kellett tartani másfél hónapig, általában ki is tartott. Bözsi, Lenke, Cifra, Sári meg Kati nem maradhatott éhen, a kihajtáson szép fényes bőrben kellett vonulniuk, jó húsban kellett lenniük. Meg aztán a tej! Nem volt mindegy, hogy hány litert adnak, mert ha nincs elég tej, akkor miből csinálnak a gazdasszonyék tejfelt, túrót, irót, vajat, sajtot? Mit fognak megaltatni? Jöttek segíteni a jó barátok, meg a jó barátok jó fiai, a szomszédok, rokonok. Volt úgy, hogy 10-12 ember is részt vett a munkában. Fizetségről szó sem lehetett, nem is azért jöttek. Éh’ hassal persze nem dolgozhattak, nem is maradt el soha a sült kolbász, oldalas, jó kis sült szalonna, meg a pirított káposzta, káposzta. Vacsorára meg a káposztás paszulyleves füstölt csülökkel. Na meg a karika fánkok finom szilvalekvárral, egy kis tekenő mindig azzal volt teli. Mégis elfogyott minden, mert azért csinálták. Pedig ezt nem is gasztronómiai fesztiválnak hívták, hanem szacskavágásnak. Voltak olyanok is, akik talán csak a jóllakás öröméért jöttek segíteni, mert amúgy olyan lusták voltak, mint a péntek. El senkit sem küldtek, az asztalhoz mindenkit meginvitáltak.
A derék jószágok meg este már boldogan kérődzhettek a jászol előtt, ízlelgetve a frissen vágott szacskát, amit vagy megettek, vagy megfeküdtek. Nem volt ez rossz eledel, de azért abban egyetértett Bözsi is, Lenke is, Cifra is, de még Sári és Kati is, hogy jó-jó ez a szacska, de azért mennyivel jobban fog ízleni a Szalavény vadvirágokkal teli híres legelőjének terített asztalán felszolgált ünnepi menü. A Szalavény éttermében svédasztalos terítékről lakomázhatnak, miközben a tücskök zenéje, a madarak csivitelése pedig pompás zenei aláfestés a reggeltől estig tartó lakomához.
Hasonló
Az a lapály valamikor igen ...
Pengefogú hódok, félszarvú ...
Az oroszi kis híd becsülett...
Hol bót, hol nem vót
Sétálok tovább, a Nap éppen...
Rudit húsz éve, Öcsit ma te...
El nem olvasott könyv, el n...
Bárányfelhős ég alatt terel...
Két családfenntartó harcolt...
A jószág volt az aranya a n...
Faragjuk a magunk képzeletb...
Füstkarikák emlékezetem füs...
Szedd bele a kasitába a csű...
Rákóczi tölgyfája, Napóleon...
Csicsó és nyullángás
A libanyáj szépen végigtipe...
Szilvás étel
Hőhullámon hajózunk
Kiesett egy kis fióka a fés...
Hogyan szabdaljunk ész és t...
Az út
Hegyet hágék, lőtőt lépék, a sárkány farkán túráztam
Megtépett sziklák, leszakadt hegyormok, madeirai séta egy csángó ima ritmusára Légvonalban… Ha valahol tényleg látni is lehet, mit jelent ez a kifejezés, az a Ponta de São Lourenço, azaz a... Tartalom megtekintése
Pomaranski Luca portréja
Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban szabad beszélni, én mégis a portrézást találom a legizgalmasabb alkotói munkának. Huszár Boglárka ragyogó képet festett Lucáról, aki csak éppen bekukkantott a vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése
Győr Bécsi kapu tér. Egy csepp harmónia
Hargitai Beáta alkotása Győr talán legszebb tere a Bécsi kapu tér. Szinte minden épülete műemlék, barokk, copf, és kora klasszicista stílusú homlokzatokkal. (Wikipédia) A tér ragyogása, elegánsan hangolt épületei a ... Tartalom megtekintése
Egy kis nyelvészkedés a Piña Coladaval kapcsolatban
Szűrt ananászt jelent magyarul, szögezném le Móricka kedvéért… …akinek mint tudjuk, mindenről ugyanaz jut eszébe. Felhívnám továbbá a figyelmét az “ ñ ” betű kalapocskájára, ami által “ ny “-ne... Tartalom megtekintése
Történetek a füstölődő szalonnatáblák mellől
A régi házak padlásai mindig is kincseket rejtettek és rejtenek magukban Éreztem én ezt már gyerekkoromban, ugyanis állandóan azon siránkoztam, hogy mikor mehetek már fel én is a hijúba, ami... Tartalom megtekintése
Pince bejárat, Tokaj
Bíró Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően szomorkás időben vágyódva nézhetünk erre a Bíró Ernő által megpingált képre. Kirobbanó fényekben pompázik a pince tetején dúsan hajtó ... Tartalom megtekintése
Emlék
Ősz Zoltán alkotása 25×30 cm, pasztell. 2024 “Jaj, a gyerekkor mily tündéri kor volt: egy ködbe olvadt álom és való, ha hullt a hó az égből, porcukor volt, s a... Tartalom megtekintése
Csend a sziklák tövében
Biszák László alkotása 35x60cm. Lüktető világunk tele van meglepetéssel, olyannyira, hogy belefér bármilyen szokatlan torz, pszicho, sci fi, csak rettentsen! Nehéz elhatárolódni, nehéz kimaradni, így azután egyszer... Tartalom megtekintése
Rekviem-féle egy pót-nagyapához, és az ő Erdélye egy évszázadához
Tata nyáron mindig a garázs tetején ült. Ült és nézett le az utcára, élvezte a nyarat, az árnyékos szőlőlugasban, ami teljesen befutotta a garázs lapos tetejét, árnyas kuckót formálva. Ha... Tartalom megtekintése