Ősz Zoltán alkotása Petőfi Sándor: ALKONY (részlet) Olyan a nap, mint a hervadt rózsa, Lankadtan bocsátja le fejét; Levelei, a halvány sugárok, Bús mosollyal hullnak róla szét. Néma, csendes a... Tartalom megtekintése
Fagyi-idő
Csiporka és Bíborka újdonságokra lel
– De hát, már nem is esik az eső! – kiáltott fel Csiporka örvendezve, amikor kiléptek a könyvtár ajtaján a verőfényes napsütésbe.
– Úgy látom, igazi fagyi-idő van! – csettintett a nyelvével Ibi.
– Hogy jön ide anyukád? – nézett rá értetlenül Bíborka. – Hogy lehetne itt az ideje, amikor otthon van a falujában?!
– Nem nagyi! Fagyi! – kacagott fel Ibi, és a hátizsákját a hátára lendítette a könyvekkel, hogy szabad legyen mindkét keze.
A két kis bogár értetlenül nézett.
– Jaaaaaa! Ti még nem ettetek olyat! – csapott a fejére Ibi. – Óóóóó, bocsánat! A fagyi egy olyan finomságos keverék, amit jól lehűtenek, és nyalogatni lehet – nyelt egy jó nagyot Ibi a magyarázat közben.
– És…, mi ehetünk olyat? – kérdezte Csiporka óvatosan. – Tudod, nálunk általában az emberi étkek bajt okoznak…
– Igazad van! Majd cukor és tej nélküli gyümölcsfagyit választok. Megkóstoljátok az enyémet, és ha semmi bajotok nem lesz tőle, akkor legközelebb többet kaptok belőle egy-két falásnyinál.
– Jaj! Itt mégis esik az eső! – ugrott arrébb Bíborka egy kósza vízcsepp elől.
– Ez szökőkút, nem eső! – nevetett Ibi.
– De hát egy helyben van, nem is szalad, nem is menekül! Látod, hogy kőből van a széle? Hogy tudna rohangálni??? – mutatta a pille.
– A víz fut benne, azért hívják így – magyarázta Ibi.
– És minek építenek az emberek futkározó esőt a város közepére?! – kérdezte Csiporka épp kikerülve egy újabb cseppet.
– Azért mert szép, és a nagy melegben jól hűti a levegőt.
– Én meg halálra ázom tőle!… – mérgelődött tőle szokatlanul Bíborka.
– Dehogy ázol, dehogy ázol! Húzd fel az ernyődet, míg elmegyünk mellette! – kacagott Ibi olyan jóízűen, hogy Bíborka el is felejtette hirtelen feltámadó rosszkedvét.
– Szivárvááány! – kiáltotta álmélkodva Csiporka.
– Hol? – kapta fel a fejét Bíborka.
– Hát itt, a futókútban!
– De gyönyörű! Már nem is tudom utálni! – ragyogott fel Bíborka mosolya, és egészen addig nézett vissza, míg a fagyizóhoz nem értek.
– Nem tudom, milyen az íze, de az biztos, hogy csodafinom illatú ez a valami! – nyelt egy jó nagyot Csiporka, aki már a könyvtárban is éhes volt.
– Kérek egy cukor és tej nélküli epret és málnát, meg két üres tölcsért! – rendelte meg Ibi a finomságot, majd fizetett.
– Menjünk oda az árnyékos padhoz! Ott átkenek nektek egy-egy picit mindkét ízből a tölcséretekre.
– Ha ez fagyi, akkor miért van kiírva a boltra, hogy fagylalt? – kérdezte Csiporka visszanézve, de közben jó nagyokat nyelt a közeli, csábító illat hatására.
– Gondolom, azért, mert fagyasztják a bekevert masszát, és a fagyi pedig annak a rövidítése.
– Mint nekem a Bíbi, Csiporkának a Csipi, neked meg az Ibi? – kérdezte a pille.
– Pontosan! – mosolygott a kis nyelvészen Ibi, s közben leült a padra, elővett két hófehér papír zsebkendőt, s leterítette maga mellé. A tölcsérekre átkent egy-egy falásnyit, majd belenyalt a sajátjába. Hm! – mormogta. – Ez ám a valami!
Bíborka azonnal rárepült a jobb oldali finomságra, és szívogatni kezdte, s közben mélységes elégedettség ült ki az arcára.
Csiporka látva kettejüket, elrugaszkodott Ibi válláról, és nagy szárnycsapkodással landolt a saját adagján.
– Ezt igazán kár lett volna kihagyni! – csámcsogta élvezettel. – Imádok iskolába járni, de ez a fagyi mindent fölül múl, ami eddig történt velem! – közölte széles mosollyal.
***
Hasonló
Csiporka és Bíborka – Újra ...
Csiporka és Bíborka – Újra ...
Csiporka és Bíborka – Újra ...
Csiporka és Bíborka – Újra ...
Csiporka és Bíborka – Újra ...
Csiporka és Bíborka – Újra ...
Korona-mese – 10. Bobo kor...
Korona–mese 9. – Bobo, az o...
Korona-mese 8. – Június köz...
Csiporka és Bíborka a Koron...
Csiporka és Bíborka a Koron...
Csiporka és Bíborka a Koron...
Csiporka és Bíborka a Koron...
Csiporka és Bíborka a Koron...
Csiporka és Bíborka a Koron...
Korona-mese
Városi lépésbentekergőzés
A türkizhezszállító búgó-su...
A nyaralás hajnala
Vihargyors ötlet – villám e...
Téli alkony
Buckavidék Fülöpszállás
Bíró Ernő alkotása Ezen a szélfútta vidéken, ahol mindig változik a terep, ahol a cipő, és zokni kérgessé válnak az éles homoktól, nem egy sétatér. Magasan a bucka tetején kapaszkodnak... Tartalom megtekintése
Charles Bukowski
Biszák László alkotása Ne szépítsünk, nem kívánja meg tőlünk senki sem, ha valami, valaki nyers, nem bűn!!! Legyen egyenes, őszinte, és férfias! Saját maga is kegyetlen őszinteséggel írta meg saját ... Tartalom megtekintése
Sceptrum
Tüttő József alkotása A fordítás szerint: Ősi hatalmi jelvény, ami alá tartozik az ítélkezés, igazságosság a jogszolgáltatás!! Jogar!! Életünket mindig beszorítani látszik rendszabályok közé, mivel bőven akadnak, akik ... Tartalom megtekintése
Santa Maria della Salute
Huszár Boglárka alkotása Mit kívánunk egy festménytől? Mi keltette fel a figyelmünket? Ki festette? Ki Ő? ….és még lehetne tovább is faggatnunk magunkat, de nem... Tartalom megtekintése
Büszke lázadók
Hargitai Beáta alkotása Kis kitérővel jelentkezem, valami mással, amit tőlem megszoktatok, és a reakciókból olvasva, egyre nagyobb kedvvel festegetek csak úgy szabadon, minden megkötés, és szégyen nélkül. Élvezem a színek... Tartalom megtekintése
Amikor még megénekeltük Romániát
„Szeretem a Nyárád mentét, Gazdag a föld, szelíd az ég” A múlt század hetvenes éveinek a közepétől a nyolcvanas évek végéig hatalmas tömegeket megmozgató fesztiválláz tombolt Romániában. A több szakaszból... Tartalom megtekintése
Az ínyencek piaca Tiranában
Hunyadi János albán fegyverbarátja, Szkander bég
Szent István Bazilika, Budapest
Huszár Boglárka alkotása Kis túlzással: világjáró Boglárkám mindig boldogan fogadja be egy egy idegen ország szépségeit, áradozik a helyszínen, és a hazamentett látnivalók fotón rögzített emlékek, még nagyobb ... Tartalom megtekintése