Legyen ez az év a vadkörtéé!

Megtalálhatók mindenfelé.  Árnyékot adnak és táplálékot. Vadnak, embernek egyaránt

A vackoré, de nem az első bében, hanem mindenhol. Tele velük a határ, tulajdonképpen mindenütt ott vannak. Hajlamosak vagyunk tudomást sem venni róluk, sokan csak legyintenek rájuk. Vagy még annyira sem méltatják őket, hogy legyintsenek rájuk. Észrevehetetlenek, mert annyira szerves részei a vadregényes erdőháti tájnak (is), mint példának okáért a Nap az égen. Azért egy-egy terebélyesebb egyede kiviláglik, uralja a puszta közepét. A legtöbb vadkörte a kökénybokrok, csipkebogyó cserjék áthatolhatatlan dzsungelébe van bezárva, megközelíthetetlenül. 

Egyszerűségük olyannyira természetes, mint amennyire elengedhetetlen részei tájunk flórájának. Megtalálhatók mindenfelé. Hagyásfák. Árnyékot adnak és táplálékot. Vadnak, embernek egyaránt, bár őszintén szólva vackorba harapni nem olyan, mint mondjuk vajkörtébe. Mégis megvan a maga diszkrét bája, a vadságával együtt. Vad, mint a szélvihar, amely végigdübörög a pusztán, fákat hajlítva, csavarva. A vadkörte ehhez hozzá van edződve, szembeszegülni ugyan nem tud az elemekkel, de azért állja a sarat. Csak ő tudja, milyen egy nyári zivatar, amikor megnyílnak az ég csatornái a villámok félelmetes fényénél. Amikor megmutatkozik, hogy ki is az Úr valójában. Az égbolton garabonciások száguldoznak, vadul kacagnak a dühöngő viharban. Azt is átélte, amikor egy szombaton itt pihent meg a boszorkányok serege, innen siettek tovább valamerre. Talán a Gellért-hegyre, vagy a császlói somfához? Nem árulták el a vadkörtének, nem bíztak benne. 

Erre már csak a legidősebb vadkörtefa emlékezik, ott, a puszta közepén. A földúton haladva számtalanszor megcsodáltam terebélyes lombkoronáját. Fajtájának büszkesége már csak a mérete miatt is. 

Így nyárutón már kissé kitikkadt, termése java része már lepotyogott, közeleg az ősz. A gólyák már elköltöztek, pedig három héttel ezelőtt még nagy csapatokba verődve lépkedtek peckesen a szemközti tarlón eleséget keresve. Több volt a gólya, mint a seregély. Így mesélik majd egykor a fiatalabb vackorok. A vén vadkörtefa meg csak mosolyog majd rajtuk, hiszen neki is vannak meséi, amelyek vagy megtörténtek, vagy nem. Ha nem is történtek meg, vagy nem pontosan úgy történtek meg, attól még igazak lehetnek. Egy idő után úgyis igazzá válnak. 

Készülőben van egy mese egy fecskecsaládról, amely annyira optimista, hogy a fiókák még nem repültek ki. Mégis vidáman csivitelnek a gondosan rakott fészkükben. Talán nem is vágynak el innen, mert most olyan jó itt. Nem akarnak elköltözni, ők az Erdőhát állandó lakói szeretnének lenni. Aztán amikor majd beköszönnek a szeptemberi hűvösebb éjszakák és hajnalok bizonyára átértékelik a tervüket. Most azonban még maguk írják a mesét, remény még van.

Az öreg vadkörtefa hallott már ezekről a fecskékről, elgondolkodott. Vajon milyen lenne, ha ő is szárnyalhatna az égen, felülről nézhetné ezt a fogyó legelőkkel, zöldellő erdőkkel és vadkörtefákkal tarkított csodálatos vidéket. No, de ki hallott már repülő fákról? Marad ő egy helyben, őt ne nevesse ki senki, hogy repül mint egy kis fecske. Magányosan őrzi a pusztát és írja a meséjét ameddig gyökerei táplálni tudják, törzse megbírja tartani és tavasszal képes ünneplő ruhába öltözni.

Írta:
Borbély Balázs

Hasonló

Téli alkony

Ősz Zoltán alkotása  Petőfi Sándor: ALKONY (részlet) Olyan a nap, mint a hervadt rózsa, Lankadtan bocsátja le fejét; Levelei, a halvány sugárok, Bús mosollyal hullnak róla szét. Néma, csendes a... Tartalom megtekintése

Buckavidék Fülöpszállás

Bíró Ernő alkotása Ezen a szélfútta  vidéken,  ahol mindig  változik a terep,  ahol a  cipő, és  zokni kérgessé  válnak az  éles  homoktól, nem  egy  sétatér.  Magasan a bucka tetején  kapaszkodnak... Tartalom megtekintése

Charles Bukowski

Biszák  László alkotása Ne szépítsünk,  nem kívánja  meg  tőlünk  senki  sem,  ha  valami, valaki nyers,  nem  bűn!!!  Legyen  egyenes,  őszinte, és  férfias!  Saját  maga is  kegyetlen  őszinteséggel  írta  meg  saját ... Tartalom megtekintése

Sceptrum

Tüttő  József alkotása A fordítás  szerint:   Ősi  hatalmi  jelvény,  ami alá  tartozik  az ítélkezés, igazságosság  a  jogszolgáltatás!!  Jogar!! Életünket  mindig   beszorítani  látszik  rendszabályok  közé,  mivel  bőven  akadnak,  akik ... Tartalom megtekintése

Santa Maria della Salute

Huszár  Boglárka alkotása Mit  kívánunk   egy  festménytől?  Mi keltette  fel a figyelmünket?  Ki  festette?   Ki  Ő?    ….és  még  lehetne   tovább is   faggatnunk  magunkat,  de nem... Tartalom megtekintése

Büszke lázadók

Hargitai Beáta alkotása Kis kitérővel jelentkezem, valami mással, amit tőlem megszoktatok, és a reakciókból olvasva, egyre nagyobb kedvvel festegetek csak úgy szabadon, minden megkötés, és szégyen nélkül. Élvezem a színek... Tartalom megtekintése

Amikor még megénekeltük Romániát

„Szeretem a Nyárád mentét, Gazdag a föld, szelíd az ég” A múlt század hetvenes éveinek a közepétől a nyolcvanas évek végéig hatalmas tömegeket megmozgató fesztiválláz tombolt Romániában. A  több szakaszból... Tartalom megtekintése

Az ínyencek piaca Tiranában

         

Hunyadi János albán fegyverbarátja, Szkander bég

Szent István Bazilika, Budapest

Huszár  Boglárka alkotása Kis  túlzással:  világjáró  Boglárkám    mindig  boldogan  fogadja  be  egy egy  idegen  ország  szépségeit,   áradozik  a helyszínen,  és  a  hazamentett  látnivalók  fotón rögzített  emlékek,  még  nagyobb ... Tartalom megtekintése