Siklani csodajó!

Csiporka és Bíborka az első igazi úszásórán

– Tiszta vízi lány lettél! – örvendezett Stefi néni, aki titkon attól tartott, hogy Bíborka úgy megijed a váratlan vízbe pottyanástól, hogy bele sem tudja már aznap vinni a medencébe. – Siklani fogunk!

– A vízben is úgy kell, mint a levegőben? – kérdezte Gyike. – Elrugaszkodunk, meglendítjük a szárnyunkat, és ennyi?

– Hasonló! – bólogatott Stefi néni. – A fal elé álltok, az egyik lábatokat stabilan a földre teszitek, a másik talpatokat pedig felhúzva a medence oldalfalára. A két kezeteket előre nyújtjátok, vesztek egy nagy levegőt. Beteszitek a fejeteket a vízbe, és azzal egyszerre felemelitek a fali lábatok mellé a másikat is, és elrugaszkodtok. Megmutatom!

Azzal Stefi néni kecsesen a falhoz perült, és már suhant is a víz tetején.

– Aztaaaa! Ez gyönyörű volt! – dicsérte meg Csiporka.

– Ez nekem is menni fog! – rugaszkodott el a faltól a fellelkesült Gyike. – Brrrr! Azért egy kis vizet nyeltem… – hadonászott kibújva kissé bizonytalanul.

– Én is megyek! – kiáltotta barátnője sikerén felbuzdulva Szunyi. – Háááát, ez csodaklassz! – ragyogott fel a mosolya, ahogy a víz alól kibújt, és kiköpte a szájába került vizet. – Próbáld meg te is, Csiporka!

– Már megyek is! Odaállnál elém, egy kicsit távolabb? Nem biztos, hogy sikerül az akciót egyedül befejeznem!

– Jóhogy! – mondta Szunyi, és már indult is, hogy Csiporka elé keveredjen. – Nem is olyan könnyű a vízben gyalogolni! – kacagott lihegve.

Csiporka szíve annyira vert az izgalomtól, hogy azt hitte, a többiek is hallják. Lopva szétnézett, de mivel senki nem nézett furcsán, odaállt a falhoz, és Stefi néni utasításait követve elrugaszkodott.

– Látod, milyen ügyes vagy! – hallotta meg Szunyi hangját, ahogy a közelébe érve kikapta a fejét a vízből, s közben erősen megmarkolta a kis szúnyoglány kezeit. – A vízben hamarabb sikerült repülnöd, mint a levegőben!

– Csakugyan jól csináltam? – nézett megerősítésért Stefi nénire Csiporka.

– Jól bizony! Most vidd magaddal Pötyit és Bíborkát is! A kedvedért hátha kipróbálják a siklást!

– Gyere, Pötyi! – fogta meg Gyike és Csiporka a kis katicabogár kezeit. – Ott leszünk veled a falnál, Szunyi meg vár a végén! – ajánlották kedvesen. – Láttad, hogy még nekem is ment, pedig nem vagyok valami nagy sportember! És ráadásul még olyan kis úszóteknő sincs a hátamon, mint neked! – kopogtatott egyet Csiporka a kis pöttyös háton.

– Hát, …, ha nagyon akarjátok! – állt kötélnek Pötyi.

Aztán már csak azt vette észre, hogy suhan a csodaszép kékségében.

– Ez ám a csodaszupeeeer! Megyek újra! – kapta ki a fejét Szunyi előtt nagy boldogan.

– Akkor én is kipróbálom! – sóhajtott Bíborka, és megadóan ellökte magát a faltól, ahogy a többiektől látta.

Társai alig tudtak félreugrani suhanó teste elől, mert mindenki másnál sokkal messzebbre jutott.

– Te igazi vízitündér vagy, kislányom! – dicsérte meg a fiúk foglalkozását éppen befejező Balambér bácsi. – Igaz, ilyen áramvonalas testtel nem is történhetett volna másképp! – mosolyodott el szeretettel.

***

Szerző: 2019. 05. 28.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ha még nincs közöttünk, csatlakozzon most az Unokáink is olvasni fogják oldal kedvelőihez a Facebookon!

Hasonló