A világszép, színjátszós kékségben

Bíborka és Pötyi, a kékség-gyűjtögetők

– Hű, de csinosak vagytok úszószemüvegben, strandpapucsban, szárnyvédőben! – nézett végig a lányokon Stefi néni. – Mit szólnátok kezdésként egy uszodás fényképhez?

– Jöhet! – kacarásztak egymásra mutogatva a kis bogársulisok, hiszen minden pillanatban találtak a másikon valami nevetséges-szokatlant az új felszerelésben.

– Mi is! Mi is rajta akarunk lenni! – rohant a strandpapucsban botladozva Bobo és Hangyi a lányokhoz.

– Szaladgálni, ugrálni tilos és veszélyes! – olvasta fel Csiporka a mellettük felfüggesztett, piros betűs feliratot.

– Ugrálniiii??? – hitetlenkedett Bobo. – Akkor én ide be sem tehetem a lábam! Mi bolhák egyebet sem tudunk tenni!

– Dehogynem! – karolta át a vállát Hangyi. – Most például belevigyoroghatsz velünk a kamerába!

Bobo gyanútlanul szembe fordult a fényképezővel, majd a vaku villanása után megdöbbenve vette észre, hogy repül. Pedig szárnyai sincsenek!!! Nem túl sok ideje maradt azonban a morfondírozásra, hogy akinek nincsen szárnya, nem is szállhat, mert egy szempillantás alatt mindketten belecsobbantak a vízbe. A lányok meg utánuk, miután látták, hogy az előcsapatot nem érte semmiféle bántódás.

– Húúúúú, csobb! – pottyan melléjük Stefi néni, majd egy fenekessel Balambér bácsi is, akikből az osztály jókedvétől kibújt az örök gyerek.

– Álljunk körbe, és indulhat a vízi futás, körbe, karikába! – indítványozta Stefi néni ragyogó arccal.

Bíborka az első felcsapódó vízcseppeknél törölgetni akarta a szemeit, de rájött, hogy a szuperszemüvege valóban vízhatlan, így boldogan játszott a többiekkel.

– Mindenki fogjon meg egy hálós vízi kosárkát! – állt meg a futástól lihegve Stefi néni.

– Kezdődjék a labdagyűjtés! – rántotta meg Balambér bácsi a falra függesztett, átlátszó labdás zsák zsinórját, mire a medencébe özönlött belőle a sok kis színes labda.

– Nem dugom be a fejem! – jelentette ki Pötyi. – Na, azt már nem!!!

– Pedig nem lesz vizes a szemed!  Én az előbb már kipróbáltam, tényleg nem ázik be a szemüveg! – bizonygatta Bíborka. – Tudod, mit? Fogjuk meg egymás kezét, és guggoljunk le együtt!!

– Háááát, legyen! – vett egy hatalmas levegőt Pötyi, amitől aztán alig tudta levonszolni magát a víz alá.

– De gyönyörű a kékség idelent! – akarta mondani Bíborka, de azonnal teli ment a szája vízzel. Felrugaszkodott a víz színére, és kiköpte. – Csiporka! Te tudtad, hogy a vízben nem lehet beszélni??? – szólt barátnőjéhez meglepetten.

– Csak nem kipróbáltad?! – kacagott Csiporka, majd ismét lemerült a víz alá, mert meglátott egy felé sodródó labdát.

– Te Pötyi!  Mi még egyetlen labdát sem gyűjtöttünk! – eszmélt Bíborka.

– Kit érdekel a labda, ha egyszer odalent megtaláltuk a világszép kékvilágot?! – rántotta meg a vállát Pötyi, és visszabújt a víz alá.

– Igazad van! Kit érdekel egy nyamvadt labda, ha kékséget is lehet gyűjtögetni! – vigyorodott el cinkosan Bíborka, és ő is Pötyi után csobbant. Olyanok voltak odalent kuporogva, ámuldozva, mint két kis vízimanó.

***

Írta, és az illusztrációkat rajzolta:
Molnár Ágnes

Hasonló

Virágvasárnap Vatikánban a Szent Péter téren

Pálmaágakból lefektetett szőnyeg a Bazilika lépcsőin, olajágakkkal integető ünneplők Ilyen meghívót kap a vendég, ha a jó sorsa Rómában egy zarándokszállásra viszi. A Casa per ferie delle Suore Missionarie Pallottine néhány... Tartalom megtekintése

Varázslat

Huszár Boglárka alkotása 60×60 cm. olaj, vászon. Nem is tudom mióta  áll  ez  a  nagyon  régi  épület,  kicsit  elvarázsolt  szépségével   kastély,  kicsit  bástya szerű  repkénnyel  befutott oldalával.  Az idő ... Tartalom megtekintése

Az út  

Tüttő József alkotása Szinte  meggyötört  arcok,  holott  egy  életút  harcosai  a  születéstől  a  végsőkig.  Egyetlen  ember  akinek  annyiszor változik az  arca,  ahány állomást  tudhat  maga mögött.  Hogy sejthetnénk  gyermekkorban,  milyen ... Tartalom megtekintése

Hegyet hágék, lőtőt lépék, a sárkány farkán túráztam

Megtépett sziklák, leszakadt hegyormok, madeirai séta egy csángó ima ritmusára Légvonalban… Ha valahol tényleg látni is lehet, mit jelent ez a kifejezés, az a Ponta de São Lourenço, azaz a... Tartalom megtekintése

Pomaranski Luca portréja

Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban  szabad  beszélni, én  mégis  a portrézást  találom a legizgalmasabb alkotói  munkának.  Huszár  Boglárka  ragyogó   képet festett  Lucáról,  aki csak  éppen  bekukkantott  a  vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése

Győr Bécsi kapu tér. Egy csepp harmónia

Hargitai Beáta alkotása Győr talán legszebb tere a Bécsi kapu tér. Szinte minden épülete műemlék, barokk, copf, és kora klasszicista stílusú homlokzatokkal. (Wikipédia) A tér  ragyogása,  elegánsan hangolt  épületei  a ... Tartalom megtekintése

Egy kis nyelvészkedés a Piña Coladaval kapcsolatban

Szűrt ananászt jelent magyarul, szögezném le Móricka kedvéért… …akinek mint tudjuk, mindenről ugyanaz jut eszébe. Felhívnám továbbá a figyelmét az “ ñ ” betű kalapocskájára, ami által “ ny “-ne... Tartalom megtekintése

Történetek a füstölődő szalonnatáblák mellől

A régi házak padlásai mindig is kincseket rejtettek és rejtenek magukban Éreztem én ezt már gyerekkoromban, ugyanis állandóan azon  siránkoztam, hogy mikor mehetek már fel én is a hijúba, ami... Tartalom megtekintése

Pince bejárat, Tokaj

Bíró  Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően  szomorkás időben  vágyódva  nézhetünk  erre  a  Bíró Ernő  által   megpingált  képre. Kirobbanó  fényekben  pompázik   a  pince  tetején  dúsan  hajtó ... Tartalom megtekintése

Emlék

Ősz Zoltán alkotása 25×30 cm, pasztell. 2024 “Jaj, a gyerekkor mily tündéri kor volt: egy ködbe olvadt álom és való, ha hullt a hó az égből, porcukor volt, s a... Tartalom megtekintése