Leleplezés a Bogársuliban

A szembesítés

– Már alig vártam, hogy mindannyian megérkezzetek! – mosolygott az első óra kezdetekor Stefi néni. – Egy új játékkal kezdjük a napot! Rendezzétek körbe a székeket, de nekünk is készítsetek helyet magatok között, legyetek szívesek!

Csiporka és Bíborka azonnal ugrott pakolni, de közben titkon összekacsintottak, mint a beavatottak. Mivel mindenki jobban szeretett játszani, mint tanulni, igen hamar elkészültek.

– A játék az lesz, hogy kibeszélünk magunkból mindent, ami bánt bennünket, de egyszerre mindenki csak egy bő mondatot mondhat. Addig megyünk körbe, míg lesz mondanivalónk. Az osztály többsége kissé értetlenül fogadta szavait, így Stefi néni folytatta:

– Tudjátok, azt tapasztaltam, hogyha megkönnyebbül a szívünk, sokkal gyorsabban, eredményesebben tudunk dolgozni.

– Kibeszélőshow!!! – rikkantotta Hangyi vigyorogva.

– Dehogy só! Még cukor sem! Beszélgetni fogunk, nem érted?! – lobban fel magáról megfeledkezve Bobo. – Honnan szedsz ilyen hülyeségeket???

– Hát, azt hiszem, a tévében lehetett valami ilyen műsor – engesztelte Csiporka. – Tudod, náluk minden technikai vívmány megtalálható!

– Vívnak, vagy nem vívnak!… Mit érdekel az engem!!! – morcogott egyre jobban Bobo.

– Ne vacakolj már! – kérte Hangyi. – Hidd el, nem akartam semmi rosszat!

– Fogjatok kezet, és legyen béke végre! – ajánlotta Csiporka. – Már alig várom a beszélgetést!

– De hülyék vagytok! – szólalt meg a háttérből Gyike, majd a széke felé tartó Pötyi elé orvul kitette a lábát…

– Jaj! – sikoltott fel zuhantában a katicabogár, aki igen csodálkozott, hogy elmaradt a várt becsapódás, mert a Bobo és Hangyi még a puffanás előtt elkapták.

– Úgy látom, épp ideje a beszélgetésnek! – villámlott keresztlányára, Gyikére Stefi néni szégyenkező szeme.

Alig, hogy mindenki elfoglalta a helyét, Stefi néni azonnal megszólalt:

– Borzasztóan bánt a rosszindulat.

– Nem értem, miért kell bántani a nálunk gyengébbet – folytatta Csiporka.

– Mindig megpróbálok jobb lenni, de nem sikerül mindig… – közölte Bobo elkomorodó szemekkel, mert annyira szeretett volna a Bogársuli igazán méltó tanulója lenni. Annyira önmaga tökéletlenségével volt elfoglalva, hogy eszébe sem jutott, hogy az osztály nem az ő hibái miatt hívta össze a beszélgetősdit.

– Nagyanyám mindig azt mondja: „Véletlenek nincsenek, fiam! A rossz gondolatok okozzák a rossz cselekedeteket!” – folytatta a kört Hangyi.

– Hatalmasat csalódtam! – szólalt meg Szunyi, és megpróbált székével Hangyi felé húzódni.

– Mi a fene baja van itt mindenkinek??? – csattant fel Gyike.

– Iszonyatosan megijedtem… A halálfélelem szörnyű érzés… – szólalt meg szemlesütve Pötyi.

– Nagyon bánt, ha valakit gonoszságból ér bántódás… – folytatta a tanító bácsi.

– A hirtelen harag, az irigység sok bajt tud okozni – mondta Bíborka.

– Nagyon fáj látni, hogy valaki nem bánja meg bűnét, és még csak nem is érti, mi történik… – kezdte az új kört Stefi néni.

– A gonoszkodásnak, a feszültségnek, a haragnak valami súlyos oka van, szerintem – folytatta Csiporka elgondolkodva.

– Óóóó, értem már! – ragyogott fel Bobo arca, amikor végre rájött, nem miatta ülnek körben. – Hogy tehettél ilyet Pötyivel???? – szegezte Gyikének nyíltan a kérdést, mert nagy örömében nem fogta fel, hogy az lenne a fontos, hogy ő maga döbbenjen rá, hogy be kell vallania tettét, és annak okait.

– Mi a fene bajod van velem??? – ordította magából kikelve a légylány, s talpra ugrott. – Csak hallgatom itt a zagyvaságaitokat!

– Nézzünk meg egy videót! – szólalt meg csendesen Balambér bácsi, aki pár perccel korábban a fejére csapott, és kisurrant a teremből.

– Nem értelek, Balambér! – kezdett tiltakozni Stefi néni, de aztán az első filmkockák után a torkára forrt a szó… A biztonsági kamera felvételén jól látszott, hogy Gyike jókorát taszított Pötyin… Nem véletlen baleset volt az esés, a vízbe csúszás…

– Talán már érted, miről beszélünk – fordult a film végén Gyike felé, aki egy rövid ideig még mindig villámló szemekkel állt, majd lehorgasztotta a fejét, amikor észrevette, hogy mindenki elhúzódott tőle…

***

Írta, és az illusztrációkat rajzolta:
Molnár Ágnes
Written by
Szerző: 2019. 03. 19.
Ha még nincs közöttünk, csatlakozzon most az Unokáink is olvasni fogják oldal kedvelőihez a Facebookon!

Hasonló

Varázslat

Huszár Boglárka alkotása 60×60 cm. olaj, vászon. Nem is tudom mióta  áll  ez  a  nagyon  régi  épület,  kicsit  elvarázsolt  szépségével   kastély,  kicsit  bástya szerű  repkénnyel  befutott oldalával.  Az idő ... Tartalom megtekintése

Az út  

Tüttő József alkotása Szinte  meggyötört  arcok,  holott  egy  életút  harcosai  a  születéstől  a  végsőkig.  Egyetlen  ember  akinek  annyiszor változik az  arca,  ahány állomást  tudhat  maga mögött.  Hogy sejthetnénk  gyermekkorban,  milyen ... Tartalom megtekintése

Pomaranski Luca portréja

Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban  szabad  beszélni, én  mégis  a portrézást  találom a legizgalmasabb alkotói  munkának.  Huszár  Boglárka  ragyogó   képet festett  Lucáról,  aki csak  éppen  bekukkantott  a  vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése

Pince bejárat, Tokaj

Bíró  Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően  szomorkás időben  vágyódva  nézhetünk  erre  a  Bíró Ernő  által   megpingált  képre. Kirobbanó  fényekben  pompázik   a  pince  tetején  dúsan  hajtó ... Tartalom megtekintése