Morcogásból bajáradat

Csiporka életet ment

– Azt mondták, az uszodába megyünk… – morcogott Gyike, aki még mindig szégyellte egy kicsit magát az előző kitöréséért, rosszindulatáért. – Aztán meg a Télikert, vagyis az ebédlő felé tartunk!!! Nem értem!! – toppantott, és értetlenül meredt Szunyira.

– Legyél egy kicsit türelmesebb! – súgta a háta mögül Hangyi a bennfentesek mindentudó mosolyával az arcán. – Mindjárt odaérünk!

Átlépdeltek a fürdőszobán, a Télikerten, ám rá sem hederítettek a finomságokra. Megkerülték a fehér kaviccsal körbe szórt díszfa csoportot, és egy sosem látott liánfal előtt álltak meg.

– Mióta ide járunk már a Bogársuli ebédlőjébe, de még eddig sosem vettem észre ezt a növényfalat! – kiáltotta meglepetten Csiporka.

– Mert a hasad megtömését bizonyára fontosabbnak tartottad a nézelődésnél! – kacagott rá Bíborka.

– Ez itt a természet függönye, és a kíváncsi szemek becsapója! – mosolygott Balambér bácsi, majd félre hajtott néhány indát, és benyitott a rejtekajtón.

– Azta! Eddig észre sem vettem, hogy erre tovább lehet menni, pedig már jó sokszor körberepültem a suli tetejénél, hogy meglássak valami olyat, amit eddig nekünk még nem mutattak meg! – sikkantotta Szunyi ámulón.

Stefi néni kicsit félre tolta a bejárattól a legelöl állókat, és a csapat élére állt.

– Indulás utánam! Kérlek benneteket, senki ne lépjen túl közel a vízhez, nehogy belepottyanjatok!

Az osztály beözönlött a sosem látott területre, majd a hatalmas, párolgó vízfelület láttán még beszélgetni is elfelejtettek.

– De gyönyörű! – sóhajtotta Bíborka. – Legszívesebben magamhoz ölelném!

– Csak lassan a vízölelgetéssel! – mosolygott a tanító néni. – Még nem érkeztek meg a méretre készített speciális szárnyvédőitek. Addig sajnos csak a szárnynélküliek élvezhetik a medencénket.

– Óóóó, de jó nekik! Peeeerszeee! Nekik mindent lehet, nekünk meg semmit sem! – irigykedett Gyike, és egyetértést várón, bizalmasan megbökte Szunyit.

A kis szúnyog értetlenül nézett rá. Egyáltalán nem tudott azonosulni barátnője állandó morcogásával, mert ő már attól is boldog volt, hogy ilyen csodát láthatott, így elhúzódott mellőle, hogy ne tudja elrontani az örömét.

– Menj csak! – sisteregte utána Gyike. – Legyen akkor Pötyi a barátnőd!

Majd odafordult a kis katicához, és Szunyi felé lökte.

– Segítséééég!!!! – sikította Pötyi, akit épp lépés közben ért a támadás, így azonnal felborult.

A nedves, fényes kövön sima fedőszárnyain megállíthatatlanul csúszott a víz felé…

Néma csend ült az osztályra a döbbenettől. Csiporka mozdult elsőként. Megragadta a bejárati ajtó mellé készített felmosó hosszú szárát, és a medence felé rohant vele.

– Itt a rúd fölötted, Pötyi! Nyisd ki a szemed, és próbálj belekapaszkodni! – kiáltotta.

A kis katica tétován nyúlkált a nyél felé, de annyi ereje nem volt, hogy felkapaszkodjon rá, csak megmarkolta, de így végre a fejét a vízfelszín fölött tudta tartani.

– Jövök! – rúgta le a cipőjét, rángatta le magáról öltönyét Balambér bácsi, és egy nagy csobbanással beugrott Pötyitől egy kicsit távolabb a medencébe.

Úszva megkerülte a bogárkát, és a tarkója felől körbeölelte a nyakát. Kissé meg is emelte, nehogy a szája, az orra ismét a víz alá kerüljön.

– Ne félj! Itt vagyok! Most már nem eshet bajod! – súgta kedvesen Pötyi fülébe. – Kérlek, ne hadonássz, ne kapálózz tovább, hanem zárd össze a fedőszárnyaidat! Meglátod, pompás kis csónak lesz belőlük!

A kis katica szerencsére azonnal hallgatott a szavára, és egy szempillantás múlva önállóan lebegni kezdett a víz felszínén.

– Óóóóó! Ezt nem hittem volna! – sóhajtotta. – Milyen kellemes! Köszönöm, hogy meg tetszett menteni!

– Dehogy mentettelek meg! Megtanítottalak egy szempillantás alatt háton úszni. Na, jó, még csak kezdő szinten – kacagott fel megkönnyebbülten a tanító bácsi, aki közben kifelé terelgette Pötyit a vízből.

Az osztály száraz része azonban még mindig dermedten állt, amikor Stefi néni hangja felharsant:

– Balambér! Addig senki nem jöhet uszodába, míg végre ki nem szállítják a réges rég megrendelt kosaras, darus bogár-vízimentőnket!!!!

– Én nem is megyek soha! – vacogta az átéltek hatására Bíborka.

– Dehogynem! Már csak azért is meg kell tanulnotok úszni, hogy többé ilyen ne fordulhasson elő! – majd visszafordult a medence felé, és kisegítette Pötyit a vízből, majd beburkolta a saját, hatalmas fürdőlepedőjébe, aztán mind visszamasíroztak néma csendben a tanterembe.

***

Írta, és az illusztrációkat rajzolta:
Molnár Ágnes

Hasonló

Téli alkony

Ősz Zoltán alkotása  Petőfi Sándor: ALKONY (részlet) Olyan a nap, mint a hervadt rózsa, Lankadtan bocsátja le fejét; Levelei, a halvány sugárok, Bús mosollyal hullnak róla szét. Néma, csendes a... Tartalom megtekintése

Buckavidék Fülöpszállás

Bíró Ernő alkotása Ezen a szélfútta  vidéken,  ahol mindig  változik a terep,  ahol a  cipő, és  zokni kérgessé  válnak az  éles  homoktól, nem  egy  sétatér.  Magasan a bucka tetején  kapaszkodnak... Tartalom megtekintése

Charles Bukowski

Biszák  László alkotása Ne szépítsünk,  nem kívánja  meg  tőlünk  senki  sem,  ha  valami, valaki nyers,  nem  bűn!!!  Legyen  egyenes,  őszinte, és  férfias!  Saját  maga is  kegyetlen  őszinteséggel  írta  meg  saját ... Tartalom megtekintése

Sceptrum

Tüttő  József alkotása A fordítás  szerint:   Ősi  hatalmi  jelvény,  ami alá  tartozik  az ítélkezés, igazságosság  a  jogszolgáltatás!!  Jogar!! Életünket  mindig   beszorítani  látszik  rendszabályok  közé,  mivel  bőven  akadnak,  akik ... Tartalom megtekintése

Santa Maria della Salute

Huszár  Boglárka alkotása Mit  kívánunk   egy  festménytől?  Mi keltette  fel a figyelmünket?  Ki  festette?   Ki  Ő?    ….és  még  lehetne   tovább is   faggatnunk  magunkat,  de nem... Tartalom megtekintése

Büszke lázadók

Hargitai Beáta alkotása Kis kitérővel jelentkezem, valami mással, amit tőlem megszoktatok, és a reakciókból olvasva, egyre nagyobb kedvvel festegetek csak úgy szabadon, minden megkötés, és szégyen nélkül. Élvezem a színek... Tartalom megtekintése

Amikor még megénekeltük Romániát

„Szeretem a Nyárád mentét, Gazdag a föld, szelíd az ég” A múlt század hetvenes éveinek a közepétől a nyolcvanas évek végéig hatalmas tömegeket megmozgató fesztiválláz tombolt Romániában. A  több szakaszból... Tartalom megtekintése

Az ínyencek piaca Tiranában

         

Hunyadi János albán fegyverbarátja, Szkander bég

Szent István Bazilika, Budapest

Huszár  Boglárka alkotása Kis  túlzással:  világjáró  Boglárkám    mindig  boldogan  fogadja  be  egy egy  idegen  ország  szépségeit,   áradozik  a helyszínen,  és  a  hazamentett  látnivalók  fotón rögzített  emlékek,  még  nagyobb ... Tartalom megtekintése