Pálmaágakból lefektetett szőnyeg a Bazilika lépcsőin, olajágakkkal integető ünneplők Ilyen meghívót kap a vendég, ha a jó sorsa Rómában egy zarándokszállásra viszi. A Casa per ferie delle Suore Missionarie Pallottine néhány... Tartalom megtekintése
Új lakó az Édenkertben
Izgatottan várják Naspolya uramékat (na meg persze Naspolyánét is), kiket hírük megelőzött
Nem olvastam utána, nem akartam, hogy befolyásoljon. A naspolya számomra a mai napig egy homályos és megfoghatatlan valami volt. Nem ismertem, nem láttam, nem kóstoltam. A héten valamelyik nap aztán megízlelhettem. Meglepően finom volt. A maga egyszerűségében pillantottam meg feleségem tenyerében. Rám mosolygott. Lehúztam vékonyka ruháját, rögtön intim kapcsolatba kerültünk. Kicsit mintha elpirult volna, de ez csak egy múló pillanat volt. A Naspolya nem prostituált, szégyelli is magát. Szégyelli testét, azt is, hogy alanya alma. Az alma neki valami alantas növény. Pedig nem az.
Kijelenthető, hogy az alma nemhogy nem alantas növény, hanem egyenesen egy olyan gyümölcs, amely uralkodik a világmindenség kertjében. Az Édenkert almája. Bűnbe esett az ember miatta. Megérte? Az uralkodói jelképek között nem országszilvát, országkörtét, országszőlőt, vagy bármi más „országos” „gyümölcsöt”, esetleg annak szimbólumát találjuk. Az országalma különleges jelentőséggel bír. Hatalommal. A haza minden előtt. Újfehértón azonban csak annak van hatalma, ami különleges. Különleges és egyszerű. A Vadastag olyan, mint a Vadnyugat. Itt talán kevesebbet lőnek, de minden bizonnyal többet pirítanak. Ott hátul, a lemezkerítés mögött. Ez egy másik szubkultúra, nem is értheti olyan földi halandó, aki nem idevaló. Én nem vagyok, de már értem. Ki merem jelenteni, hogy szeretem ezt a települést. A tökéletlensége miatt? A fekete vonat miatt? A tanyái miatt? A rejtélyei miatt? A növénynemesítő miatt? Nem tudom, hogy másnak e tájék mit jelent. Nekem ugyan nem itt van a szülőházam, hazám, de sokaknak meg itt.
A naspolya idáig csak egy legenda volt, egy lehetőség. Az Ecceri fiú legnagyobb fia állította, állítja, hogy valahol a csaholci határban, a Túrtól nem messze van naspolya fa. Most aztán majd valóban lesz, igaz, nem viszem ki a csaholci határba. Jó lesz neki az oroszi agyagos is. Szépen meg fog férni az itteni „Nemtudom” populációval, esetleg integet majd neki Batul, London Pepin, Húsvéti Rozmaring, Nyári Fontos, Birs, Fekete Tányéros, Sóvári, Jonatán, Idared vagy maga Török Bálint is, de persze nem a Jedikulából. Akiket kihagytam, azoktól szíves elnézést kérek, de az én Édenkertem körtefái és diói, somjai megértőek és elnézőek velem szemben. Javarészt ők is Újfehértóról származnak, onnan jöttek haza Szatmárba, egy új élet reményében. Izgatottan várják Naspolya uramékat (na meg persze Naspolyánét is), kiket hírük megelőzött. A hírhez tettek is, például a Milotai 10-es azt hallotta újfehértói unokatestvérétől (az újfehértói 260 hektáros állomáson jelentős dió populáció él), hogy a Naspolya nem is annyira nagyképű, amint azt a Citromkörte állította.
– Szóba állnak azok még a meggyekkel is, pedig azért a meggy mégiscsak meggy! – susogta fennhangon a dió.
– Majd meglátjuk mennyit érnek, meg, hogy mennyit teremnek. – így a vérbélű körte, aki mindig bizalmatlan az új jövevényekkel szemben.
Advent közeledtével a kert fái is várják a Fényt, az eljövendő Reménységet, de várják új társukat, a Naspolyát is.
Hasonló
Az a lapály valamikor igen ...
Pengefogú hódok, félszarvú ...
Az oroszi kis híd becsülett...
Hol bót, hol nem vót
Sétálok tovább, a Nap éppen...
Rudit húsz éve, Öcsit ma te...
El nem olvasott könyv, el n...
Bárányfelhős ég alatt terel...
Két családfenntartó harcolt...
A jószág volt az aranya a n...
Faragjuk a magunk képzeletb...
Füstkarikák emlékezetem füs...
Szedd bele a kasitába a csű...
Rákóczi tölgyfája, Napóleon...
Csicsó és nyullángás
A libanyáj szépen végigtipe...
Szilvás étel
Hőhullámon hajózunk
Kiesett egy kis fióka a fés...
Hogyan szabdaljunk ész és t...
Virágvasárnap Vatikánban a Szent Péter téren
Varázslat
Huszár Boglárka alkotása 60×60 cm. olaj, vászon. Nem is tudom mióta áll ez a nagyon régi épület, kicsit elvarázsolt szépségével kastély, kicsit bástya szerű repkénnyel befutott oldalával. Az idő ... Tartalom megtekintése
Az út
Tüttő József alkotása Szinte meggyötört arcok, holott egy életút harcosai a születéstől a végsőkig. Egyetlen ember akinek annyiszor változik az arca, ahány állomást tudhat maga mögött. Hogy sejthetnénk gyermekkorban, milyen ... Tartalom megtekintése
Hegyet hágék, lőtőt lépék, a sárkány farkán túráztam
Megtépett sziklák, leszakadt hegyormok, madeirai séta egy csángó ima ritmusára Légvonalban… Ha valahol tényleg látni is lehet, mit jelent ez a kifejezés, az a Ponta de São Lourenço, azaz a... Tartalom megtekintése
Pomaranski Luca portréja
Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban szabad beszélni, én mégis a portrézást találom a legizgalmasabb alkotói munkának. Huszár Boglárka ragyogó képet festett Lucáról, aki csak éppen bekukkantott a vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése
Győr Bécsi kapu tér. Egy csepp harmónia
Hargitai Beáta alkotása Győr talán legszebb tere a Bécsi kapu tér. Szinte minden épülete műemlék, barokk, copf, és kora klasszicista stílusú homlokzatokkal. (Wikipédia) A tér ragyogása, elegánsan hangolt épületei a ... Tartalom megtekintése
Egy kis nyelvészkedés a Piña Coladaval kapcsolatban
Szűrt ananászt jelent magyarul, szögezném le Móricka kedvéért… …akinek mint tudjuk, mindenről ugyanaz jut eszébe. Felhívnám továbbá a figyelmét az “ ñ ” betű kalapocskájára, ami által “ ny “-ne... Tartalom megtekintése
Történetek a füstölődő szalonnatáblák mellől
A régi házak padlásai mindig is kincseket rejtettek és rejtenek magukban Éreztem én ezt már gyerekkoromban, ugyanis állandóan azon siránkoztam, hogy mikor mehetek már fel én is a hijúba, ami... Tartalom megtekintése
Pince bejárat, Tokaj
Bíró Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően szomorkás időben vágyódva nézhetünk erre a Bíró Ernő által megpingált képre. Kirobbanó fényekben pompázik a pince tetején dúsan hajtó ... Tartalom megtekintése
Emlék
Ősz Zoltán alkotása 25×30 cm, pasztell. 2024 “Jaj, a gyerekkor mily tündéri kor volt: egy ködbe olvadt álom és való, ha hullt a hó az égből, porcukor volt, s a... Tartalom megtekintése