Egy falat boldogság

Vera. Boldogság

Szemelvények Bán Béla készülő  EMLÉK(fény)KÉPEK című könyvéből

Akkor milyen boldogok voltunk…

1958 ősze volt, október eleje. Ragyogó napsütés, a vénasszonyok nyara. Egy barátunknál töltöttünk pár napot, a távoli Békésben. Ebéd után, pihenés helyett csavarogtunk a határban. Együtt, csak mi ketten. De zsebünkben már ott volt az ígéret. Több is annál, majdnem kiutalás. Egy óbudai kis lakásról, egy parkosított udvar közepén. A déli napsugarak fényét csitította a platánok, tölgyek lombja, amint rávetült leendő lakószobánk ablakára. Már csak arra kellett várnunk, hogy lakója (egy idős asszony, akinek fia Ausztráliába került 1956-ban, s most magához veszi beteg édesanyját) megkapja az utolsó papírokat is, s átadja a lakást a főváros illetékes hatóságának. Még lopottak voltak együttléteink, de a közeli remény mosolyt fakasztott mindkettőnk arcára, bármikor is találkozott tekintetünk.

Öröm volt még az is, hogy pár hónapja lett munkahelyem. Az egyetem befejezése után munkát kaptam a Magyar Rádióban. Igaz, csak feltételeset. Gyakornok voltam két évig. Akár ki is derülhet, hogy alkalmatlan vagyok. De két év sok idő, és tudtam, ez nem fog kiderülni. Végigküzdöttem az egyetemet és sikerült. Végigküzdöm ezt a két évet, sikerülnie kell itt is megkapaszkodnom.

Az öröm csúcspontja pedig itt van előttem a képen: gyönyörű feleségem. Egy év és három hónapja, hogy összeházasodtunk. Mennyi minden történt ezalatt? Temetés, betegség, közösen eltöltött pár hét a szülőfalumban és várakozás, ahogy azzal a reménnyel keltünk minden nap: talán ma megcsörren az a telefon, s elhagyhatjuk a diákszállót (ahol én már csak kegyelemből maradhattam), lesz majd otthonunk.

Most pedig kint a békési határban ránk tört a boldogság. Egy falatot sikerült rögzítenem belőle.

Szerző: 2018. 07. 29.
Ha még nincs közöttünk, csatlakozzon most az Unokáink is olvasni fogják oldal kedvelőihez a Facebookon!

Hasonló

Téli alkony

Ősz Zoltán alkotása  Petőfi Sándor: ALKONY (részlet) Olyan a nap, mint a hervadt rózsa, Lankadtan bocsátja le fejét; Levelei, a halvány sugárok, Bús mosollyal hullnak róla szét. Néma, csendes a... Tartalom megtekintése

Buckavidék Fülöpszállás

Bíró Ernő alkotása Ezen a szélfútta  vidéken,  ahol mindig  változik a terep,  ahol a  cipő, és  zokni kérgessé  válnak az  éles  homoktól, nem  egy  sétatér.  Magasan a bucka tetején  kapaszkodnak... Tartalom megtekintése

Charles Bukowski

Biszák  László alkotása Ne szépítsünk,  nem kívánja  meg  tőlünk  senki  sem,  ha  valami, valaki nyers,  nem  bűn!!!  Legyen  egyenes,  őszinte, és  férfias!  Saját  maga is  kegyetlen  őszinteséggel  írta  meg  saját ... Tartalom megtekintése

Sceptrum

Tüttő  József alkotása A fordítás  szerint:   Ősi  hatalmi  jelvény,  ami alá  tartozik  az ítélkezés, igazságosság  a  jogszolgáltatás!!  Jogar!! Életünket  mindig   beszorítani  látszik  rendszabályok  közé,  mivel  bőven  akadnak,  akik ... Tartalom megtekintése

Santa Maria della Salute

Huszár  Boglárka alkotása Mit  kívánunk   egy  festménytől?  Mi keltette  fel a figyelmünket?  Ki  festette?   Ki  Ő?    ….és  még  lehetne   tovább is   faggatnunk  magunkat,  de nem... Tartalom megtekintése

Büszke lázadók

Hargitai Beáta alkotása Kis kitérővel jelentkezem, valami mással, amit tőlem megszoktatok, és a reakciókból olvasva, egyre nagyobb kedvvel festegetek csak úgy szabadon, minden megkötés, és szégyen nélkül. Élvezem a színek... Tartalom megtekintése

Szent István Bazilika, Budapest

Huszár  Boglárka alkotása Kis  túlzással:  világjáró  Boglárkám    mindig  boldogan  fogadja  be  egy egy  idegen  ország  szépségeit,   áradozik  a helyszínen,  és  a  hazamentett  látnivalók  fotón rögzített  emlékek,  még  nagyobb ... Tartalom megtekintése