Ősz Zoltán alkotása Petőfi Sándor: ALKONY (részlet) Olyan a nap, mint a hervadt rózsa, Lankadtan bocsátja le fejét; Levelei, a halvány sugárok, Bús mosollyal hullnak róla szét. Néma, csendes a... Tartalom megtekintése
Hozzálopott haluska

Áprilisi szép reggeleken mindenhol „nyitnikék, nyitnikék”, madárdaltól hangos a vidék, felelgetnek egymásnak a különböző hangon megszólaló, de azért egy nyelvet beszélő kis tollas barátaink. Már próbálgatja a hangját egy kotlóalja kis csibecsapat is, rácsodálkoznak a nappalra, az éjszakára, a világ folyására. Ők a természet egyszerű és tiszta ábécéjét használják, ami nem ismer határokat. Az embernek annyi lenne itten a dolga, hogy gyönyörködjön benne, nem pedig lekottázni és beszabályozni a harmóniát. A madaraknak nincs szükségük karmesterre, mert maga a Teremtő az ő vezénylőjük. Az Ecceri fiú anyja hej, de sokszor hallgatta hajnalban az óllal szemközti eperfán a kis feketerigó csúfolódását: „Fütyöl a biró, fütyöl a biró!” Persze nem szándékosan provokált a rigó, neki ez a dolga, hogy hallassa a hangját. A gazdasszony meg végezze a munkáját már kora hajnalban is. Sokszor emlegette, hogy neki a piros tulipán virágzása nem csak a szépséget juttatta eszébe, hanem bizony azt is, hogy dandárja van a munkának. Ez azt jelentette, hogy hordhatta a mezőre az ételt férjének és öt fiának. Pontosan, precízen. Nem érhette szó a ház elejt.
Anyósa szigorúan felügyelte a háztartást, ő volt a kenyeres kosár őre is. A gondosan letakart kenyér sosem lett volna elég az öt kis lurkónak, de a szigorú mama ilyenkor mindig azt mondta, hogy most már alszik a kenyér. Az Ecceri fiút és testvéreit persze nem kellett félteni, mindig megtalálták a módját, hogy kijátsszák nagyanyjuk éberségét. Örök játszma volt ez, a fiúk megtanulták, hogy az étel nem csak úgy terem, azért tenni is kell. Anyjuk persze folyton azon volt, hogy a betevő falat minél bőségesebb legyen. Haluskát mindig három szál tésztából főzött, holott anyósa csak kettőre adott neki engedélyt. A kettő kevés lett volna, de ezt Kálnoki Erzsébet nem fogadta el. Így aztán „lopiba” csinált mindig egy harmadikat is, de amikor a szigorú nagymama megkérdezte, hogy hány szál tésztát nyújtott, mindig kettőt mondott.
– Na? Látod, hogy elég ide két szál is?!
Hasonló
Az a lapály valamikor igen ...
Pengefogú hódok, félszarvú ...
Az oroszi kis híd becsülett...
Hol bót, hol nem vót
Sétálok tovább, a Nap éppen...
Rudit húsz éve, Öcsit ma te...
El nem olvasott könyv, el n...
Bárányfelhős ég alatt terel...
Két családfenntartó harcolt...
A jószág volt az aranya a n...
Faragjuk a magunk képzeletb...
Füstkarikák emlékezetem füs...
Szedd bele a kasitába a csű...
Rákóczi tölgyfája, Napóleon...
Csicsó és nyullángás
A libanyáj szépen végigtipe...
Szilvás étel
Hőhullámon hajózunk
Kiesett egy kis fióka a fés...
Hogyan szabdaljunk ész és t...
Téli alkony
Buckavidék Fülöpszállás
Bíró Ernő alkotása Ezen a szélfútta vidéken, ahol mindig változik a terep, ahol a cipő, és zokni kérgessé válnak az éles homoktól, nem egy sétatér. Magasan a bucka tetején kapaszkodnak... Tartalom megtekintése
Charles Bukowski
Biszák László alkotása Ne szépítsünk, nem kívánja meg tőlünk senki sem, ha valami, valaki nyers, nem bűn!!! Legyen egyenes, őszinte, és férfias! Saját maga is kegyetlen őszinteséggel írta meg saját ... Tartalom megtekintése
Sceptrum
Tüttő József alkotása A fordítás szerint: Ősi hatalmi jelvény, ami alá tartozik az ítélkezés, igazságosság a jogszolgáltatás!! Jogar!! Életünket mindig beszorítani látszik rendszabályok közé, mivel bőven akadnak, akik ... Tartalom megtekintése
Santa Maria della Salute
Huszár Boglárka alkotása Mit kívánunk egy festménytől? Mi keltette fel a figyelmünket? Ki festette? Ki Ő? ….és még lehetne tovább is faggatnunk magunkat, de nem... Tartalom megtekintése
Büszke lázadók
Hargitai Beáta alkotása Kis kitérővel jelentkezem, valami mással, amit tőlem megszoktatok, és a reakciókból olvasva, egyre nagyobb kedvvel festegetek csak úgy szabadon, minden megkötés, és szégyen nélkül. Élvezem a színek... Tartalom megtekintése
Amikor még megénekeltük Romániát
„Szeretem a Nyárád mentét, Gazdag a föld, szelíd az ég” A múlt század hetvenes éveinek a közepétől a nyolcvanas évek végéig hatalmas tömegeket megmozgató fesztiválláz tombolt Romániában. A több szakaszból... Tartalom megtekintése
Az ínyencek piaca Tiranában
Hunyadi János albán fegyverbarátja, Szkander bég
Szent István Bazilika, Budapest
Huszár Boglárka alkotása Kis túlzással: világjáró Boglárkám mindig boldogan fogadja be egy egy idegen ország szépségeit, áradozik a helyszínen, és a hazamentett látnivalók fotón rögzített emlékek, még nagyobb ... Tartalom megtekintése