Kezes báránnyá vált Cifra, a tehén

Szent György nap jeles ünnep volt hajdanán, amikor még a falu falu volt, az emberek gazdálkodtak, dolgoztak szorgosan, mert a vidék volt az ország éléskamrája, nem pedig az import. A jószágok első kihajtása (legelőre terelése) erre a napra esett. Kora reggel megindult a készülődés, a csordás büszkén lépkedett végig a falun, hiszen ez neki talán nagyobb ünnep volt, mint a Feltámadás. A tehenek, tinók bőgése, a kolompok hangversenye, a kutyaugatás még a madarakat is elnémította, érezték, hogy valami nagy dolog van készülőben. Este aztán a gazdák várták a jószágot, főleg az első éves „kijárók” kedvéért kimentek a falu határába, nehogy ne találjon haza a marha, vagy csak nézzen, mint borjú az új kapura.

A jeles napot számos előkészület előzte meg, ezek egyike volt az Ecceri fiúéknál a jószágok védelme érdekében tartott szokás. Szent György napja előtt az ólat kölessel szórták körbe, mert az megvédte az állatot a rontástól, nem apadt el így a teje a tehénnek. Az a kis köles lám, mekkora varázserővel rendelkezett! A sok kis köles meg egyenesen köles hadsereget alkotott, hirdetve: „Egységben az erő!”

Mert boszorkányok természetesen Orosziban is voltak, bár itt egyiket sem égették meg, ide nem ért el az inkvizíció pörölye. Pedig igény lett volna rá.

Történt egyszer, hogy az Ecceri fiú meg az apja vett a gyarmati vásáron két tehenet, egy piros tarkát, meg egy szürkét. Az állam a vételár felét finanszírozta, így a ma is népszerű „egyet fizet, kettőt kap” kereskedelmi akció valósult meg. Az egyik a Cifra nevet kapta a keresztségben, a másik nem volt cifra. A piros tarka rúgós volt, mondták is a vásárban, hogy rúg, de van rá egy ellenszer. Aki fejni fogja a tehenet, az az első fejés előtt etesse meg sós kenyérrel a jószágot. Ha ezt megteszi, a tehén nem fog rúgni többé. Az Ecceri fiú felesége lett a fejőnő, neki kellett a varázslatot elvégeznie. Az Ecceri fiú, meg az apja az ól piacáról figyelt. Az ól kétosztatú, középen van egy placc, itt sorakoztak a macskák várva tejet, a végén meg egy nyitott szénatartó állt, nekem az volt a gyerekágyam. Azt rágtam gyakran, mikor jött a fogam. Lehet, hogy a placcból ered a szó, de itt mindenki ólpiacról beszél. Szóval onnan nézték, ahogy a törékeny asszony odalép a tehénhez, és remegő kézzel megeteti a sós kenyérrel. A tehén soha nem rúgott többé, békésen tűrte nap mint nap, hogy tőgyéből kifejjék a tejet. A köles megvédte a tehenet a boszorkánytól, a tehén nem rúgott, az idő jó volt, a fecskék is visszajöttek a téli szünetről, így lett kerek a világ.

Írta:
Borbély Balázs

Hasonló

Téli alkony

Ősz Zoltán alkotása  Petőfi Sándor: ALKONY (részlet) Olyan a nap, mint a hervadt rózsa, Lankadtan bocsátja le fejét; Levelei, a halvány sugárok, Bús mosollyal hullnak róla szét. Néma, csendes a... Tartalom megtekintése

Buckavidék Fülöpszállás

Bíró Ernő alkotása Ezen a szélfútta  vidéken,  ahol mindig  változik a terep,  ahol a  cipő, és  zokni kérgessé  válnak az  éles  homoktól, nem  egy  sétatér.  Magasan a bucka tetején  kapaszkodnak... Tartalom megtekintése

Charles Bukowski

Biszák  László alkotása Ne szépítsünk,  nem kívánja  meg  tőlünk  senki  sem,  ha  valami, valaki nyers,  nem  bűn!!!  Legyen  egyenes,  őszinte, és  férfias!  Saját  maga is  kegyetlen  őszinteséggel  írta  meg  saját ... Tartalom megtekintése

Sceptrum

Tüttő  József alkotása A fordítás  szerint:   Ősi  hatalmi  jelvény,  ami alá  tartozik  az ítélkezés, igazságosság  a  jogszolgáltatás!!  Jogar!! Életünket  mindig   beszorítani  látszik  rendszabályok  közé,  mivel  bőven  akadnak,  akik ... Tartalom megtekintése

Santa Maria della Salute

Huszár  Boglárka alkotása Mit  kívánunk   egy  festménytől?  Mi keltette  fel a figyelmünket?  Ki  festette?   Ki  Ő?    ….és  még  lehetne   tovább is   faggatnunk  magunkat,  de nem... Tartalom megtekintése

Büszke lázadók

Hargitai Beáta alkotása Kis kitérővel jelentkezem, valami mással, amit tőlem megszoktatok, és a reakciókból olvasva, egyre nagyobb kedvvel festegetek csak úgy szabadon, minden megkötés, és szégyen nélkül. Élvezem a színek... Tartalom megtekintése

Amikor még megénekeltük Romániát

„Szeretem a Nyárád mentét, Gazdag a föld, szelíd az ég” A múlt század hetvenes éveinek a közepétől a nyolcvanas évek végéig hatalmas tömegeket megmozgató fesztiválláz tombolt Romániában. A  több szakaszból... Tartalom megtekintése

Az ínyencek piaca Tiranában

         

Hunyadi János albán fegyverbarátja, Szkander bég

Szent István Bazilika, Budapest

Huszár  Boglárka alkotása Kis  túlzással:  világjáró  Boglárkám    mindig  boldogan  fogadja  be  egy egy  idegen  ország  szépségeit,   áradozik  a helyszínen,  és  a  hazamentett  látnivalók  fotón rögzített  emlékek,  még  nagyobb ... Tartalom megtekintése