Tüttő József alkotása 50x30cm, olaj/MDF. “Lisztománia, üzenet a Liszt érzékenyeknek!!” Rossz vicc, kicsit megengedtem magamnak az áthallás mókáját. Tüttő József jó humorral sajátos komponálással terítette elénk nagy zeneköltőnk jellemzőit: az... Tartalom megtekintése
Kezes báránnyá vált Cifra, a tehén
Szent György nap jeles ünnep volt hajdanán, amikor még a falu falu volt, az emberek gazdálkodtak, dolgoztak szorgosan, mert a vidék volt az ország éléskamrája, nem pedig az import. A jószágok első kihajtása (legelőre terelése) erre a napra esett. Kora reggel megindult a készülődés, a csordás büszkén lépkedett végig a falun, hiszen ez neki talán nagyobb ünnep volt, mint a Feltámadás. A tehenek, tinók bőgése, a kolompok hangversenye, a kutyaugatás még a madarakat is elnémította, érezték, hogy valami nagy dolog van készülőben. Este aztán a gazdák várták a jószágot, főleg az első éves „kijárók” kedvéért kimentek a falu határába, nehogy ne találjon haza a marha, vagy csak nézzen, mint borjú az új kapura.
A jeles napot számos előkészület előzte meg, ezek egyike volt az Ecceri fiúéknál a jószágok védelme érdekében tartott szokás. Szent György napja előtt az ólat kölessel szórták körbe, mert az megvédte az állatot a rontástól, nem apadt el így a teje a tehénnek. Az a kis köles lám, mekkora varázserővel rendelkezett! A sok kis köles meg egyenesen köles hadsereget alkotott, hirdetve: „Egységben az erő!”
Mert boszorkányok természetesen Orosziban is voltak, bár itt egyiket sem égették meg, ide nem ért el az inkvizíció pörölye. Pedig igény lett volna rá.
Történt egyszer, hogy az Ecceri fiú meg az apja vett a gyarmati vásáron két tehenet, egy piros tarkát, meg egy szürkét. Az állam a vételár felét finanszírozta, így a ma is népszerű „egyet fizet, kettőt kap” kereskedelmi akció valósult meg. Az egyik a Cifra nevet kapta a keresztségben, a másik nem volt cifra. A piros tarka rúgós volt, mondták is a vásárban, hogy rúg, de van rá egy ellenszer. Aki fejni fogja a tehenet, az az első fejés előtt etesse meg sós kenyérrel a jószágot. Ha ezt megteszi, a tehén nem fog rúgni többé. Az Ecceri fiú felesége lett a fejőnő, neki kellett a varázslatot elvégeznie. Az Ecceri fiú, meg az apja az ól piacáról figyelt. Az ól kétosztatú, középen van egy placc, itt sorakoztak a macskák várva tejet, a végén meg egy nyitott szénatartó állt, nekem az volt a gyerekágyam. Azt rágtam gyakran, mikor jött a fogam. Lehet, hogy a placcból ered a szó, de itt mindenki ólpiacról beszél. Szóval onnan nézték, ahogy a törékeny asszony odalép a tehénhez, és remegő kézzel megeteti a sós kenyérrel. A tehén soha nem rúgott többé, békésen tűrte nap mint nap, hogy tőgyéből kifejjék a tejet. A köles megvédte a tehenet a boszorkánytól, a tehén nem rúgott, az idő jó volt, a fecskék is visszajöttek a téli szünetről, így lett kerek a világ.
Hasonló
Az a lapály valamikor igen ...
Pengefogú hódok, félszarvú ...
Az oroszi kis híd becsülett...
Hol bót, hol nem vót
Sétálok tovább, a Nap éppen...
Rudit húsz éve, Öcsit ma te...
El nem olvasott könyv, el n...
Bárányfelhős ég alatt terel...
Két családfenntartó harcolt...
A jószág volt az aranya a n...
Faragjuk a magunk képzeletb...
Füstkarikák emlékezetem füs...
Szedd bele a kasitába a csű...
Rákóczi tölgyfája, Napóleon...
Csicsó és nyullángás
A libanyáj szépen végigtipe...
Szilvás étel
Hőhullámon hajózunk
Kiesett egy kis fióka a fés...
Hogyan szabdaljunk ész és t...
Lisztománia

Az a lapály valamikor igen nagy lábon élt

A Patakhát (vagy Patak-hát) az Ecceri fiú falujának egyik jelentős területe A szekeresi útról le kell térni és az onnan kiinduló földút elvisz akár Kisnaményba, akár Darnóra. Attól függ, hogy... Tartalom megtekintése
Pengefogú hódok, félszarvú óriások

Rövidgatyában a csinárok földjén nyár elején a kömörei határban Szeretem a május végét, a júniust. Az egyre hosszabbodó nappalok időszaka, még este kilenckor is világos van. Megyünk a fény felé.... Tartalom megtekintése
Toronyóra a templom mennyezetén

Sankt Wolfgang, Salzkammergut gyöngyszeme IMG_0707 IMG_0722 IMG_0713 IMG_0712 IMG_0715 IMG_0716 IMG_0726 IMG_0731 IMG_0735
A magyar jakobinusok a kuffsteini vár börtönében

IMG_0669 IMG_0631 IMG_0628 IMG_0635 IMG_0639 IMG_0649 IMG_0646 IMG_0638 IMG_0665 IMG_0663 IMG_0653 IMG_0691
Rózsa Sándor talpig nehéz vasban

Egy magyar rablóvezér a császár kuffsteini várbörtönében IMG_0627 IMG_0633 IMG_0634 IMG_0694
A császár kaiserschmarrnija Bad Ischlben

Ferenc József királyunk kedvenc fürdővárosa ma is az ínyencek zarándokhelye Az osztrák sógoroknak persze császár, így aztán nem is király-, hanem császármorzsa a magyar neve a képen látható ételkölteménynek. A... Tartalom megtekintése
Hitler Sasfészke Berchteschgadenben

Elérhetetlen, megközelíthetetlen, bevehetetlen… Már-már népmesei jelzők is feltűnnek az egykori náci vezető Salzburg mellett, ám mégis Bajorországban felépített rejtekhelyével kapcsolatos legendákban. Még a háború után is jó ideig megismerhetetlen volt... Tartalom megtekintése
Mert fontos a pihenés, a csend, a természet

Néha jól esik csak úgy leülni a kerítés elé a régi padkára, elcsevegni semmiségekről Ülni, nem gondolkodni, és csak bámulni a semmibe. Talán a szemben lévő domboldalt figyelni, melyet színes vadvirágok... Tartalom megtekintése
Alkonyattól pirkadatig

Tüttő József alkotása60x90cm Olaj/MDF. A téma örök, a feldolgozások többsége ismert, de ez az egyéni, összetéveszthetetlen stílre fel kell kapni a fejet!!! A komor színhasználattal az állatok robusztussága is alátámasztott, a... Tartalom megtekintése