Hajdúböszörmény

Már az előző választási ciklusban megjegyezték nevét. Dinamikus közéleti tevékenységével hamar felhívta magára a figyelmet. Határozott, szókimondó ember, nem rejti véka alá véleményét. A közigazgatásilag Hajdúböszörményhez tartozó ezerötszáz lélekszámú település, Bodaszőlő képviselője ezerkilencszázkilencvennyolc óta. Abszolút többséggel utasította maga mögé a többi jelöltet, hiszen a választást megelőző négy évben a falu úgy ítélte meg tevékenységét (ekkor már a részönkormányzat tagja volt), hogy bármikor bizalommal fordulhatnak hozzá. Elterjedt, hogy Varga Vilmos csak olyat ígér meg, amit teljesíteni tud. Választói nem is csalódtak: Bodaszőlő többet fejlődött az elmúlt három esztendőben, mint előtte két választási cikluson keresztül.

A képviselő Debrecenben született, és több mint húsz éve él Bodaszőlőn. Mint egy évekkel ezelőtt vele készült interjúban elmondta: a jó levegő, a csend és az ott élő emberek szeretete tartotta Bodán. Közéleti hevületét genetikailag örökölhette, mert nagyapja a debreceni Vagongyár szakszervezeti bizottságának volt az elnöke ezerkilencszáznegyvennyolctól nyugdíjba vonulásáig, míg édesapja ugyanott független párttitkár. Az emberekkel való törődés már gyermekkorában beléivódott, mint ahogy a marxizmus is. Ezt mai napig nem tartja szégyellni valónak. Könyvespolcán ma is megtalálható a Lenin-kötetek mellett a feszület. Az MSZMP-ből még ezerkilencszázhetvenháromban kilépett, ami bátor cselekedetnek számított akkoriban. Mindezek előzménye, hogy édesapja a megyei pártbizottság ülésén kiteregette néhány hajdúsági vezető viselt dolgait, amit nem néztek jó szemmel, s fia, Vilmos jobbnak látta, ha leszerel a rendőrségtől, mert ettől kezdve parancsnoka előtt nem volt megállása. Ennek ellenére megmaradt baloldali érzelmű embernek, akiben a szociális érzékenység állandó segítő készséggel párosul. Pedig egy szűk, sértett csoport sokáig mindent elkövetett Bodaszőlőn, hogy megkeserítse a képviselő életét. Látva, hogy nem tudják Varga Vilmos ellen hangolni a falut, visszavonulót fújtak. A képviselőt egyébként sem olyan fából faragták, hogy ennyitől megijedjen, és saját sebeit nyalogassa.

– Ha valamit ígérünk, azt illik teljesíteni – ez a hitvallása. – Nem képviselőhöz illő magatartás, ha az ígéreteket nem tartjuk be – utal elődjére, a munkáját lefitymáló ellentábor egyik vezérére.

A már hagyományos falunapon nagyon sokan jönnek össze. Ilyenkor adják át a részönkormányzat díját, amit Zeleméry Lászlóról, a település középkori főuráról neveztek el, mint az általános iskolát is. Ezen a napon a gyermekeknek különböző rendezvényeket szerveznek, fő a művelődési ház udvarán a pörkölt, és fellépnek a böszörményi öntevékeny együttesek is. A képviselő úgy szervezi a húsfőzést, hogy az utolsó adagig gazdára találjon a pörkölt, mert ebből a pénzből veszi meg az ajándékokat a részönkormányzat az öregek napjára, a Mikulásra és a karácsonyi ünnepekre.

A lakossággal folytatott jobb kommunikációt segíti a részönkormányzat lapja, amit minden negyedévben bedobnak a postaládákba. Ezt a feladatot is Varga Vilmos vállalta magára, akinek írásai megjelennek Hajdúböszörmény hetilapjában, a Szabadhajdúban is.

Mivel a települést zömmel hátrányos helyzetűek lakják, gyakran csengetnek a kapuján, s gyakran megszólal a telefon is. A segítségkérésnek se szeri, se száma. Hajdúböszörmény tizenkét kilométerre található a településtől, de gyakran ül buszra vagy pattan a motorjára a képviselő, hogy a városházán választói és a település ügyeit intézze. Az elmúlt években tizenhárom balesetveszélyes közkutat fedtek le, körbekerítették a temetőt, fedett autóbuszmegállót építettek, az orvosi rendelőt és a művelődési házat korszerűsítették. Hamarosan elkészül az iskola étkezdéje is. A közmunkaprogramnak köszönhetően sokat szépült Bodaszőlő az elmúlt időben. Varga Vilmos minden nap már kora reggel végigmotorozza a falut, mondhatni, hogy jó gazda módjára szemlét tart.

– A képviselő soha nem lehet elégedett a maga eredményeivel. A település lélekszáma lassan ezerötszáz fő, s az ellenzékhez mintegy harmincan tartoznak. Jónak tartom, hogy hallatják hangjukat. Ez ad nekem erőt ahhoz, hogy még tovább harcoljak – mondja „Vilmos bácsi”, mert mindenki így szólítja a faluban.

A motoros szemle után gyalog indul el otthonról, hogy „fogadóóráját” megtarthassa, ilyenkor betér a kocsmába is, amit fontos fórumnak tart az amúgy absztinens képviselő. Vágyai a falu vágyai is: ateista létére templomot szeretne építeni és ravatalozót. Reméli, ebben a ciklusban ezek még megvalósulnak.

Varga Vilmos a közélet motorja Bodaszőlőn, munkáját sokan elismerik. Feleségével, Marikával, és idős édesanyjával él egy kertes házban, három fia Debrecenben találta meg számítását. A képviselő örömére unokái gyakran látogatják meg őket a közeli nagyvárosból.

 (Hajdú-Bihari Almanach 1. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2001.)