Testvéri szeretet

Írta: Arany Piroska    

20746877_1795518090464862_521647473_o.jpg

Nekem van testvérem, úgy hívják, hogy Mátyás, mert Mátyás napkor született, csak mi úgy mondjuk neki, hogy Matyi. Mérges rám, mert én úgy hívom, hogy Hüvelykmatyi, mert még kicsi, és nem Mátyás.

Nem nagyon kicsi, mert már óvodás, és én csak játékból mondom. Ám csak olyankor, mikor az anya nem hallja, hogy ne mondja, hogy ne bosszantsd a kisebbiket, te vagy az okosabb, te már nagy vagy, harmadikos iskolás.

De az csak úgy látszik, hogy őt én bántom, mert az én kistesóm ellopja a színes filctollakat a táskámból, és rajzol ház falán, és mindet kikoptatja, és ezért én meg lerombolom az ő legóját, hogy ne legyen neki legóvára. Akkor ő vinnyog és árulkodik, és az anya azt hiszi, hogy én kezdtem, és azt mondja, nekem, te vagy az okosabb, és azonnal építsed neki vissza. De ha a kistestvérem ordít, akkor már én hiába mondanám, hogy ő kezdte, akkor már az anyának úgyis az maradt énrólam az eszébe, hogy én vagyok a rossz.

Mert még régebben, míg a tesóm még csak a járókába mászkált, addig jónak láttak engem, és sose mondták, hogy rossz vagyok, és azóta lettem én a rossz gyerek, mióta a tesóm kijött a járókából, hogy elvegye, ami az enyém.

Nagyon nehéz a testvérrel, mert hiába mondta a tanító néni, hogy az a jó testvérség, hogy egyet akarunk, mert nálunk mindig a kicsinek van igaza, akkor is, ha nem.

A névnapomon, amikor Joli néni a csokit hozta nekem, akkor azt mondta az anya, hogy jó, jó, tudom, hogy neked van a nevenapod, de azért mégis meg kell felezni a csokit. És akkor Matyi egy hammal bekapta az ő részét, de az enyém még mind megvolt, akkor Matyi odaállt elém, és azt mondta, hogy adjál má’! De én máskor akartam megenni, nem neki adni, de ő az anyuhoz szaladt, hogy én nem adok a kistestvéremnek, és az anyu azt mondta, hogy jaj, de egy irigy vagy, látod, hogy már nincs neki, és az anyum megint kettétörte az én fél csokimat, hogy megint felezzek a kistesómmal.

És ilyenkor a kistesóm nem mondja, hogy már kétszer feleztünk, hanem csak megeszi a csoki második felét is.

Lehet, hogy ez azért van, mert Matyi még nem tudja a tanító nénimtől, mint én, hogy a testvéreknek szeretni kell egymást.

De ez nem olyan könnyű, mert volt már, hogy nekem kellett érte menni az óvodába, és nem akart jönni velem hazafelé, de én addig rángattam, hogy mégiscsak jött és az anyu meghallotta, hogy bőg, és azt kiáltotta, jaj, látom, megint bántottad Matyikát!

Szilvikének nincs testvére, és mindig átjön hozzánk játszani.

És mikor tegnap mi hárman bújócskát játszottunk, akkor a Szilvikével elbújtunk a kukatároló mögé, és onnan lestünk kifelé, és az én kistesóm, aki hunyó volt, sehol sem talált meg engem, nagyon megijedt, és kiabálta, hogy Robi hol vagy, Robi hol vagy?

És Szilvike örült, hogy hurrá, ez a kis bugyuta Matyi sose talál meg minket! Ám akkor én megláttam, hogy az én Hüvelykmatyi kistesóm ott áll, és a homokos, koszos kezével dörzsöli a könnyes szemét, mert elveszített engem.

És én akkor odaszaladtam hozzá, és nem bántam, ha össze is maszatolt, amikor örömében megölelt engem az én kistesóm, mert én letérdeltem őelébe, hogy na, ne féljél te kis Mátyáskirály, látod, itt vagyok.

Én nem azért szaladtam hozzá, mert a tanító néni azt mondta, hogy szeretni kell, hanem azért, mert… Csak. Pedig Szilvike kicsúfolta Matyit, hogy bőgőmasina, de én meg se hallottam, mert ha Matyi egyszer értem sír, nekem oda kell futnom, hogy megvigasztaljam őt, és kész.

Hargitai Beáta illusztrációja

M. Szlávik Tünde
rovata
Written by
Szerző: 2018. 01. 17.
Ha még nincs közöttünk, csatlakozzon most az Unokáink is olvasni fogják oldal kedvelőihez a Facebookon!

Hasonló

Valahol a Hargitán

Ősz Zoltán alkotása Pasztell, 2009. Talán minden mese így kezdődik,” hogy valahol messze, az üveghegyen is túl” …valóban, a távolság, az érzékelhető messzeség, amit csak szemünk képes befogni a mindenek... Tartalom megtekintése

Hitler Sasfészke Berchteschgadenben

Elérhetetlen, megközelíthetetlen, bevehetetlen… Már-már népmesei jelzők is feltűnnek az egykori náci vezető Salzburg mellett, ám mégis Bajorországban felépített rejtekhelyével kapcsolatos legendákban. Még a háború után is jó ideig megismerhetetlen volt... Tartalom megtekintése

Alkonyattól pirkadatig

Tüttő József alkotása60x90cm Olaj/MDF. A téma örök, a feldolgozások többsége ismert, de ez az egyéni, összetéveszthetetlen stílre fel kell kapni a fejet!!! A komor színhasználattal az állatok robusztussága is alátámasztott, a... Tartalom megtekintése

Karcolatok…

Huszár Boglárka alkotása 60×45 cm. Olaj, vászon. Arannyá vált a test, mint istenek szobrai a csendesen pislogó gyertyafényekben, amik hidegen sütnek és égetnek, marva a szem zugait, és piszkálva a... Tartalom megtekintése