Baktalórántháza

Ismét visszatérhet városának nyüzsgő közéletébe Szabados József, miután ez év októberében az önkormányzati választások sikere után, a képviselő-testület az alpolgármesteri feladatok ellátásával bízta meg. Ezerkilencszázötvenegyben Apagy községben született, szerény körülmények között élő család második gyermekeként. Édesapja a nyíregyházi SZÁÉV-nál dolgozott segédmunkásként. Gyermekkori miliőjét döntően édesanyja munkája befolyásolta, aki a helyi tsz. tagja volt. Mivel életüket a föld munkája és állatok tartása határozta meg, a család, a négy testvér is sokat dolgozott a megélhetésért. Büszkén említi, hogy a dohánymunkától kezdve, szinte minden növény verítékes munkáját bőrén érezhette akkoriban.

Ma is szívesen emlékszik vissza tiszta gyermekkorára, amikor az üde réten mezítláb teheneket legeltettek, majd a kanális zübörgőjében fürdőztek pajtásaival. Az általános iskolát szülőfalujában végezte, majd Nyíregyházára került, a Kossuth Lajos Szakközépiskolába, autószerelő szakra. A jó eszű, kitűnő tanuló fiú további tanulását a szülei nem tudták vállalni. Hogy a sors mégsem hagyta őt elkallódni, azt keresztapjának, Kaczári Istvánnak köszönheti, hogy segítette őt. Így került 1968-ban a Kecskeméti Műszaki Főiskola gépgyártás-technológus szakára, ahol ezerkilencszázhetvenkettőben diplomát kapott. A szép diákévek szívesen visszatérő emlékképek számára: a „nagycsaládként” élő kollégiumi társak, a vagonpakolások, a Hudák Sándor tanár úrral kialakított baráti kapcsolata, a „családi esték” fiú és lány főiskolák között.

Első munkahelye a nyíregyházi Mezőgép Vállalat, ahol technológiai osztályvezető-helyettes lett. Persze, a kötelező kétéves katonaság őt sem kerülte el.

1975-ben feleségül vette Szegfű Piroskát, szintén apagyi születésű és lakos leányt, akit gyerekkorától jól ismert, édesanyjuk a tsz-ben, édesapjuk pedig a SZAÉV-nál jó munkatársak voltak. A szülőknél telepedtek le, de bizony akkor még nem volt fürdőszoba a házakban. No, de az az idő is elmúlt, mert szép, új családi házat építettek igényes portával Baktalórántházán. 1976-ban megszületett Enikő, aki mára egyetemet végzett, magyar–történelem szakos tanárnő, s a nyíregyházi Arany János Gimnáziumban tanít. Ő, házasságából már egy hat hónapos fiúgyerekkel, Balázzsal büszkélkedhet. 1979-ben aztán jött Andrea, a fiatalabb leány, aki végzett magyar–tanító szakos tanárnő, még továbbtanul a Pénzügyi és Számviteli Főiskolán, ahol EU-pénzügyi ismereteket is szerez. Szabados József szakmai előmenetele akkor csúcsosodott ki, amikor 1977-ben a Mezőgép Vállalat Baktalórántházi Gyáregységének főmérnöke lett, majd 1979-ben igazgatója. A tájékozott közéleti embert azonban elsodorta a politika, szólította a falu. 1983-ban Baktalórántháza tanácselnökévé választották. Akkoriban a központi irányítás és pénzelosztás nem adott szabad lehetőségeket, a felülről jött parancsokat végre kellet hajtani.

Majd jött a demokratikus változás, a nagy önállósodás lehetősége. Ő viszont nem tudott gyorsan váltani, egyedül maradt, nem választották polgármesterré. Az emberek nagy része – még barátok is – elfordult tőle. Így 1990-től pályafutásának lefelé ívelő időszaka következett, amire keserűen emlékezik. Aztán sikerült talpra állnia, önakaratának, a család és néhány barát segítségével. Így kapott munkát a biztosítónál, s lett mára az AXA Biztosító Társaság baktalórántházi ügynökségének vezetője. Immár 12 évet tudhat maga mögött mintegy 2000-nél több ügyféllel.

Azóta rájött a biztosítói munka szépségére, és hogy így is lehet jót tenni az emberekkel, és lehet segíteni rajtuk. Ezerkilencszázkilencvennégyben a megyei közgyűlés tagja lett, most harmadszor választották újra. Négy évig az ügyrendi és jogi bizottság elnöke. Mint Baktalórántháza alpolgármestere, az egész város lakosságáért kíván dolgozni. Fő céljai közé tartozik: átfogó városrendezés, Baktalórántháza igazi városképpé formálása, parkosítások, szociális bérlakásprogram megvalósítása, buszpályaudvar-építés, piackihelyezés, Teleház-létesítés, a Dégenfeld-kastély, a strandfürdő fejlesztése, hasznosítása az itt élő emberek számára, továbbá idegenforgalmi célokra. Nyitás nemcsak Nyugat, hanem Kelet felé is. Baktalórántháza kedvező fekvése következtében a szomszédos keleti országokkal együttműködve akár egy agrár-innovációs központ is lehetne.

Fenti elképzelések megvalósításához segítséget és pénzügyi lehetőségeket kínálnak azok a pályázatok, melyek már az EU-csatlakozás jegyében készülnek. Még sok jó és használható elképzeléseket vázol fel városának előmenetele érdekében.

– Azt gondolom, nincs szégyellnivalóm. Kemény munkával, és tisztességesen jutni előre, gyermekeimet is mindig erre tanítottam. Igényes vagyok a magam portájára, és igényes leszek a város portájára is! – fejezi be a történetét a határozott karakterű alpolgármester.

 (Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 14. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2002.)