Záhony

Záhony aljegyzője, Révész Viola, sokat tesz azért, hogy működőképes legyen a határmenti kisváros és az önkormányzati gazdaság. A manapság bonyolultnak mondható pénzügyek intézése igen felelősségteljes munkát ad neki. Sokrétű, áldásosnak mondható tevékenysége során a kistérség településeinek működését, életét is befolyásolja. Két diplomája, a pályán eltöltött ideje és a kitüntetései is igazolják, hogy szakszerűen végzi munkáját. Azt nem lehet állítani, hogy teljes közmegelégedésre, hiszen néha népszerűtlen döntést is elő kell készítenie vagy meg kell hoznia. Ezek a döntések azonban a köz javát szolgálják, az egyéni érdekkel szemben. Jó szóval oktatja, a lehetőleg mindenben támogatja az egyetemista fiát. Szabadidejéből gyakran kihasít egy darabot és segíti az özvegyen maradt, idős édesanyját. Kislány kora óta nem szakadt el a földtől, néha férfias mezőgazdasági munkát is végez. Nemrég például egy almával megrakott kisteherautót vezetett.

Ennyit róla dióhéjban, elöljáróban. S most egy kicsit részletesebben. A város polgármesteri hivatalában pénzügyi osztályvezetőként dolgozott, amikor egy új törvény előírása szerint a nem főállású aljegyzői munkakör betöltésére pályázatot írtak ki. Az ő pályázatát kiáltották ki győztesnek. A szépen, közérthetően fogalmazott, lényegre törő pályázati anyagot itt kissé rövidítve közöljük:

„Tuzséron születtem. Édesapám ezerkilencszázkilencvenháromban meghalt, édesanyám özvegyi nyugdíjas. Egy testvérem van, aki közgazdász-tanár, a kisvárdai középiskola igazgató-helyettese. Fiam húszéves, a Miskolci Egyetem harmadéves közgazdász hallgatója.

A nyíregyházi Széchenyi István Közgazdasági Szakközépiskolában érettségiztem, s szereztem államháztartási (költségvetés, adó) ügyintéző szakképesítést. Munkámat a Tuzséri Községi Közös Tanácsnál kezdtem adóügyi előadóként. Azóta is a közigazgatásban dolgozom. A záhonyi munkahelyemet megelőzően dolgoztam még a Tiszabezdédi Községi Tanácsnál, majd a Kisvárdai Járási Hivatal pénzügyi osztályán. Ezerkilencszázhetvennyolctól dolgozom Záhonyban, jelenleg a pénzügyi osztály vezetője vagyok. A budapesti Pénzügyi és Számviteli Főiskola pénzügy szakának költségvetési szakirányán közgazdász diplomát, ezt követően az Államigazgatási Főiskolán igazgatásszervező diplomát szereztem. Az előírt államigazgatási alapvizsgával rendelkezem, anyakönyvi szakvizsgát is tettem, közigazgatási szakvizsgára a közeljövőben vállalkozom. Ezerkilencszáznyolcvanötben a Tanács Kiváló Dolgozója lettem, ezerkilencszázkilencvenben városi tanácsosi címet kaptam, ezerkilencszázkilencvenkilencben pedig a Köz szolgálatáért elismerésben részesültem. Munkámat az előírások figyelembevételével végzem, eleget téve a szakszerűség, a pártatlanság és igazságosság követelményeinek. Döntéseimben, elgondolásaimban mindig a közösségi célok a meghatározóak. Eredményesen koordináltam a rendszerváltást megelőzően és azt követően is a Záhony várossal együttgondolkodó településeket, céljaik megvalósításában.

A pénzügyi osztályvezetői beosztásomat megtartva megpályázom a nem függetlenített aljegyzői tisztséget. A törvény szerint az aljegyzőnek a jegyzőt távollétében helyettesíteni kell, jelenlétében pedig segíteni. Ennek jegyében kívánok a közösségért dolgozni. Nem a beosztásra, hanem a munkára pályázok, arra a tevékenységre, amelyet eddigi életutam során kifejtettem városunkban és a közigazgatásban egy negyedszázadon át. Az eddigihez hasonlóan szeretnék jó együttműködést tanúsítani vezetőimmel, a polgármesteri hivatal belső szervezeti egységeinek vezetőivel és dolgozóival, a képviselő-testülettel, annak érdekében, hogy közösen és jól tudjunk megfelelni az ezredvég és az új évezred kihívásainak.”

Tudja, tapasztalja, hogy a köztisztviselők nincsenek kellően megbecsülve. Mégis szívesen áll a közösség szolgálatában. Egy könyvben ezt olvasta: „A köztisztviselőnek teljes erőbedobással kell dolgozni.” Ezt a mondatot jól megjegyezte, ő is teljes erőbedobással igyekszik a közösségért dolgozni. Munkája sokrétű és felelősségteljes. Néha a város „pénzügyminisztereként” említik. Az előírás szerint „a jegyző az önkormányzat adóhatósága is.” Az adóügy is munkát ad neki. A város költségvetési bevételének egy része adóból származik. Adót kell fizetni, sokan nem szívesen teszik. Az adófizetésnek több módja, előírása van, ezeket szigorúan figyelembe kell venni a közösség, a működőképesség érdekében. A település hálózat fenntartásához minden forintra szükség van. A környező falvakban körzeti szerepet tölt be az építésigazgatás, a gyámhivatal, újabban az okmányiroda is. Tevékenysége így kiterjed a térségben élő emberek ügyintézésére is. Az ügyfelekkel igyekszik megtalálni a megfelelő hangot, toleráns, nem bürokrata.

Szülei „egyszerű” földművelők voltak. Tőlük sok jó tulajdonságot örökölt, például az emberi tisztességet, a közösségi szellemet, a precizitást, a szorgalmat, a kitartó munkavégzést.

 (Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 11. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2001.)