Debrecen

Kondor Zsigmond, a Kardos Utcai Általános Iskola igazgatója szerint a pedagógusi hivatás szolgálat is egyben, s a vezetői munkában a tévedés beismerése legalább olyan fontos, mint az őszinteség, a szótartás, a más sikerei felett érzett öröm. Ha ezek mellett lelkesen, a lécet magasra téve teszi az ember a dolgát, akkor igazolódik vissza, hogy érdemes volt ezt a pályát választani. Pedig ezen a pályán nem kolbászból fonják a kerítést…

Erre az útra gyermekkorától megkezdte a muníció gyűjtögetését. A szülőfalu, a szatmári Tunyog, általános iskolájában Fazekas tanár úr szerettette meg vele az olvasást, amely által kinyílt előtte a világ. A nyírbátori Báthori István Gimnáziumban a világ nagy részét bejárt Szták Sándor tanár úr elbeszélései segítségével egyre inkább megerősödött benne a vágy a messzi földrészek, az ott élő emberek és kultúrák megismerésére, a kollégium közösségi élete pedig a nyitottabb kapcsolattartásra, a kompromisszumkészség kialakulására és megerősödésére volt előiskola. Középtávfutóként az edzéseken a megnyugvást, a versenyeken pedig a siker ízét kereste.

A nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskola magyar–orosz szakán a hivatásra való felkészülés mellett komoly élményanyagot halmozott fel: egy év Leningrádban, amely közben módja volt egyes népeket, más városokat és kultúrájukat megismerni, vakációkon pedig az NDK-ban dolgozni, Bulgáriában, Szlovákiában és Erdélyben barangolni.

Friss diplomásként 1970 szeptemberétől a nyíradonyi iskolában gyakornok, ahol természetesen a mély vízbe dobják: délelőtt magyar és orosz órákat tart az iskolában, osztályfőnök és természetesen úttörőcsapat-vezető, délutántól estébe nyúlóan pedig a dolgozók általános iskolájában keresi a pedagógiailag elfogadható minimumot a munka után iskolapadba ülő felnőttek tanításában. Nemsokára megnövekednek a feladatai és a napi teendői is, amikor huszonhat évesen igazgatói munkakörrel bízzák meg – az iskolához egy hatcsoportos óvoda is tartozott. Minden tapasztalat nélkül, saját kárán dolgozta bele magát a teendőkbe. Sokat segítettek a környékbeli igazgató kollégák: Széll Kálmán, Fürtös Sándor és Varga Mihály.

Arra az időre esett a tanyasi kollégium létrehozása, amit Kondor Zsigmond szívügyének tekintett, s amiért minden rendű és rangú kapcsolatát latba vetve kért, követelt és mai szóval lobbizott, hogy a családjuktól elszakított 116 gyerek – a szülők meggyőzése után – humánus körülmények között, azáltal pedig több eséllyel birkózhasson meg a tudás várának bevételével. Ezt követően előbb a kisegítő tagozat, majd a Dolgozók Gimnáziuma iskolájukban történő beindítása és működtetése jelentett új feladatot (utóbbinál tagozatvezető volt).

Időközben természetesen már kinevezett igazgatóként látta el feladatát, s Kiváló Munkáért kitüntetéssel is elismerték tevékenységét. Közben megházasodott, majd Márta lányukkal (ma angol–orosz szakos középiskolai tanár) és Tamás fiukkal (ma menedzserként teszi a dolgát) gyarapodott a család. 1983-ra új iskola épült nyolc tanteremmel, százötven férőhelyes óvodával és konyhával (az otthonossá tétel minden nyűgével), de még e folyamat közben sikerrel beindította a testnevelés tagozatot is. 1986-ban Kiváló Pedagógus kitüntetést kapott.

A család időközben Debrecenbe költözött, így természetes volt, hogy Kondor Zsigmond is oda pályázott: 1987-ben a Kardos Utcai Általános Iskola igazgatója lett.

A régi recept, miszerint, ami jól megy, azon ne változtass, kezdetben – tekintettel a kollégák jó fogadókészségére – itt is bevált, de aztán már fejlesztő jellegű változtatások lendítették tovább az amúgy jó hírű iskola szekerét. A könyvtár fejlesztése után – jórészt megelőzve az általánosnak mondható elterjedést – a számítástechnikai ismeretek tanításának bevezetése, a hozzá tartozó szaktanterem kialakítása (erre épülhetett később a Sulinet program befogadása), az iskolai bútorzat célszerű cseréje (ebben a létrehozott alapítvány is segített), az idegennyelv-oktatás csoportbontásokkal és a tanulók nyelvvizsgára ösztönzésével és általában egy modern, a szülők elvárásainak is megfelelő, élénk, az eredményességet elismerő iskolai élet kialakításával (erdei iskola, mozi-, színház- és bábszínház-látogatások, kirándulások, logopédus foglakoztatása stb.) folytatódtak az intézmény mindennapi életének történései.

Kondor Zsigmond akkor elégedett, amikor az évzáró ünnepségekre olyan adalékokkal készülhet megnyitó beszédeire, amelyben évről évre végzőseik 88–92%-os gimnáziumi felvételéről számolhat be, amikor számot adhat a tanulóik megfeleléséről szóló visszajelzésekről, amikor egy felmérés nyomán a tanulók 88%-ának az a véleménye, hogy jól érzik magukat iskolájukban.

Szabad idejében a zenehallgatás, az úszás, az utazás, a kirándulás és a baráti viszonyok ápolása ad újabb erőt Kondor Zsigmondnak a további teendőkhöz.

 (Hajdú-Bihari Almanach 3. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2003.)