Kobzos Sándor

Mezőgazdasági szaktanácsadó

Debrecen

szszb 28 Kobzos Sándor1.JPGKözülük jöttem, közülük való vagyok… Egy kertvárosi ház szolid eleganciával, jó ízléssel berendezett kényelmes nappalijában hangzik el a bevezetőben idézett mondat. A magabiztos nyugodt mosoly, a nyílt tekintet mintegy aláhúzza a szavak jelentőségét. A fesztelenül társalgó fiatalember annak a fickónak a mintapéldája, aki ha kiül az Aranybika elé a családjával egy fagyira, a cívisváros arra sétáló őspolgára megnyugszik: biztosított az utánpótlás a kálvinista Rómában.
Kobzos Sándor azonban csak tanulni jött Debrecenbe. 1979-ben Nyíregyházán született, de tiszalökiként. Ez utóbbi városban élt 14 esztendős koráig. Édesapja a szomszéd megyei gazdász körökben ismert név. A Tiszalöki Állami Gazdaság igazgató helyettese volt, amíg ez az intézmény létezett. Fia érdeklődése a biológia iránt már korán megnyilvánult, nem véletlen, hogy a debreceni Tóth Árpád gimnáziumban elsősorban erre a stúdiumra fektetett nagy súlyt. A jó nevű gimnáziumból egyenes út vezetett az Agrártudományi Egyetemre.
– Ott, még diákként ismerkedtünk meg a feleségemmel. – Pillant az első életévét hamarosan betöltő kislányuk anyjára. „Kobzos Kis Eszter vagyok”, mutatkozott be érkezésemkor. Határozott, mégis nőies kézszorítás, öntudatosan felvetett fej. Két összeillő ember…
– A Gran-Export Kft.-nél kezdtem a pályám – emlékezik vissza e kezdetekre. – Sedlák Lajos, a tulajdonos fia, Gergő hívott, mondván lenne itt néhány feladat számomra. Egy évet töltöttem a cégnél. Ezután egy sajnálatos baleset miatt, amely édesapámat érte, egy év fizetetlen szabadság következett. 2004-ben pedig már a nádudvari KITE termelési rendszer szaktanácsadójaként folytattam.

A fiatal szakember „zöldfülűként” aposztrofálja magát, ha az akkori időkre gondol, de azért jó, ha hozzátesszük, amit az előbb az egyetemi tanulmányiról elmondott: a kertészeti szakirányt favorizálta, második diplomáját környezettechnológiából szerezte, mindemellett vadgazdálkodásból is sikeres vizsgát tett.Ez utóbbiba rögtön bele is kapaszkodom, vajon melyik társaságban tag?
– Nem vadászom – hangzik az ebben a szakmai körben szokatlan válasz. – Az élőhelyfejlesztés érdekel, ebből írtam a dolgozatomat is.
A tanulmányokban, és a rangos munkahelyekben nem volt hiány ennek az embernek az életében – csinálok magamban egy részösszegzést, miközben a csodálkozó nagy szemekkel néző picike Kobzos Eszterrel beülnek a gyereksarokba egy fényképhez. Nem mondom, mert közben kiment a fejemből és csak most jut eszembe: az állami gazdaságok annak idején kis számban ugyan, de mintagazdaságok voltak. A mezőgazdasági területek túlnyomó részén gazdálkodó tsz-ek előtt jártak minőségi technológiával, példát mutatva. Talán nem véletlen, hogy a Kobzos vérvonal megtalálta a megfelelő csatornát a megváltozott társadalmi és gazdasági környezetben.
A vakuvillanás után ismét kényelembe helyezkedünk, és tovább hallgatom a mához közelítő történetet.
– Szóval zöldfülűként a kertészeti ágazatba kerültem a KITÉ-nél, és azóta is ott dolgozom. Kapok néha újabb hívásokat, nemrég éppen az AKSD-hez, a debreceni parkok tartoztak volna hozzám. Viszont nagyon megszerettem azt, amit csinálok. 130-140 partnerrel vagyok kapcsolatban, túlnyomórészt Szatmárban.  Intenzív paprika, uborka, és más kertészeti kultúrák művelőinek adom át a technológiát, és segítem hozzá őket ahhoz, hogy együtt sikerre vigyük termesztési céljainkat.
Az egyik ilyen partnerénél, Nagy Roland garbolci polgármesternél találkoztunk egyszer, ahol tekintélyes területen láttam nagyon szép, itthon szinte ismeretlen fajta, kápia paprikát. Tucatnyi más partnerét ismerem azon a vidéken, és nagyrészt a paprikatáblákat is. A technológia átadásáról, a szakmai egyetértésről az együtt keresett és megtalált közös nyelvről a termelési és szerződési fegyelemről beszélve fogalmazta meg azt a fontos mondatot az elején, amit most ismét ideírok: „Közülük jöttem, közülük való vagyok…” Folytatnám azzal, hogy a siker titka, de mostani válságos időkben sokszor a túlélés a cél, ám az eszköz ugyanaz. A partnerség.
Kobzos Sándor nem volna a ma embere, ha életstratégiáját tekintve egy lábon állna. A hosszú felsorolásból kimaradt, hogy Fiatal Gazda pályázat nyertese. A tiszalöki családi gazdaságban együtt tevékenykedik édesapjával a 14 hektáros családi birtokon. Imponálóbb volna egy nagyobb területről szót ejteni, de tegyük hozzá: csupa intenzív, és a körülmények szerencsés együttállása esetén nagy jövedelmező képességű kultúrákkal. És a felsorolás még nem ért véget, részese egy jégverés elleni hálót építő cégnek is.
– Szeretünk itt élni – mondja befejezésképpen, – de nem biztos, hogy itt öregszünk meg, vet egy ábrándos pillantást az édesanyja karjaiban változatlan érdeklődéssel figyelő kislányára. Egy szép tágas kert, egy nagyobb ház, az se baj, ha valahol vidéken… – nem folytatja, én gondolom hozzá: közelebb azokhoz, akik közül jöttem, akik közé való vagyok

 (Északkeleti Almanach 28. kötet In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2012.)
Szerző: 2018. 01. 17.
Ha még nincs közöttünk, csatlakozzon most az Unokáink is olvasni fogják oldal kedvelőihez a Facebookon!

Hasonló

Varázslat

Huszár Boglárka alkotása 60×60 cm. olaj, vászon. Nem is tudom mióta  áll  ez  a  nagyon  régi  épület,  kicsit  elvarázsolt  szépségével   kastély,  kicsit  bástya szerű  repkénnyel  befutott oldalával.  Az idő ... Tartalom megtekintése

Az út  

Tüttő József alkotása Szinte  meggyötört  arcok,  holott  egy  életút  harcosai  a  születéstől  a  végsőkig.  Egyetlen  ember  akinek  annyiszor változik az  arca,  ahány állomást  tudhat  maga mögött.  Hogy sejthetnénk  gyermekkorban,  milyen ... Tartalom megtekintése

Pomaranski Luca portréja

Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban  szabad  beszélni, én  mégis  a portrézást  találom a legizgalmasabb alkotói  munkának.  Huszár  Boglárka  ragyogó   képet festett  Lucáról,  aki csak  éppen  bekukkantott  a  vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése

Pince bejárat, Tokaj

Bíró  Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően  szomorkás időben  vágyódva  nézhetünk  erre  a  Bíró Ernő  által   megpingált  képre. Kirobbanó  fényekben  pompázik   a  pince  tetején  dúsan  hajtó ... Tartalom megtekintése