Kobzos Sándor

Mezőgazdasági szaktanácsadó

Debrecen

Közülük jöttem, közülük való vagyok… Egy kertvárosi ház szolid eleganciával, jó ízléssel berendezett kényelmes nappalijában hangzik el a bevezetőben idézett mondat. A magabiztos nyugodt mosoly, a nyílt tekintet mintegy aláhúzza a szavak jelentőségét. A fesztelenül társalgó fiatalember annak a fickónak a mintapéldája, aki ha kiül az Aranybika elé a családjával egy fagyira, a cívisváros arra sétáló őspolgára megnyugszik: biztosított az utánpótlás a kálvinista Rómában.
Kobzos Sándor azonban csak tanulni jött Debrecenbe. 1979-ben Nyíregyházán született, de tiszalökiként. Ez utóbbi városban élt 14 esztendős koráig. Édesapja a szomszéd megyei gazdász körökben ismert név. A Tiszalöki Állami Gazdaság igazgató helyettese volt, amíg ez az intézmény létezett. Fia érdeklődése a biológia iránt már korán megnyilvánult, nem véletlen, hogy a debreceni Tóth Árpád gimnáziumban elsősorban erre a stúdiumra fektetett nagy súlyt. A jó nevű gimnáziumból egyenes út vezetett az Agrártudományi Egyetemre.
– Ott, még diákként ismerkedtünk meg a feleségemmel. – Pillant az első életévét hamarosan betöltő kislányuk anyjára. „Kobzos Kis Eszter vagyok”, mutatkozott be érkezésemkor. Határozott, mégis nőies kézszorítás, öntudatosan felvetett fej. Két összeillő ember…
– A Gran-Export Kft.-nél kezdtem a pályám – emlékezik vissza e kezdetekre. – Sedlák Lajos, a tulajdonos fia, Gergő hívott, mondván lenne itt néhány feladat számomra. Egy évet töltöttem a cégnél. Ezután egy sajnálatos baleset miatt, amely édesapámat érte, egy év fizetetlen szabadság következett. 2004-ben pedig már a nádudvari KITE termelési rendszer szaktanácsadójaként folytattam.

A fiatal szakember „zöldfülűként” aposztrofálja magát, ha az akkori időkre gondol, de azért jó, ha hozzátesszük, amit az előbb az egyetemi tanulmányiról elmondott: a kertészeti szakirányt favorizálta, második diplomáját környezettechnológiából szerezte, mindemellett vadgazdálkodásból is sikeres vizsgát tett.Ez utóbbiba rögtön bele is kapaszkodom, vajon melyik társaságban tag?
– Nem vadászom – hangzik az ebben a szakmai körben szokatlan válasz. – Az élőhelyfejlesztés érdekel, ebből írtam a dolgozatomat is.
A tanulmányokban, és a rangos munkahelyekben nem volt hiány ennek az embernek az életében – csinálok magamban egy részösszegzést, miközben a csodálkozó nagy szemekkel néző picike Kobzos Eszterrel beülnek a gyereksarokba egy fényképhez. Nem mondom, mert közben kiment a fejemből és csak most jut eszembe: az állami gazdaságok annak idején kis számban ugyan, de mintagazdaságok voltak. A mezőgazdasági területek túlnyomó részén gazdálkodó tsz-ek előtt jártak minőségi technológiával, példát mutatva. Talán nem véletlen, hogy a Kobzos vérvonal megtalálta a megfelelő csatornát a megváltozott társadalmi és gazdasági környezetben.
A vakuvillanás után ismét kényelembe helyezkedünk, és tovább hallgatom a mához közelítő történetet.
– Szóval zöldfülűként a kertészeti ágazatba kerültem a KITÉ-nél, és azóta is ott dolgozom. Kapok néha újabb hívásokat, nemrég éppen az AKSD-hez, a debreceni parkok tartoztak volna hozzám. Viszont nagyon megszerettem azt, amit csinálok. 130-140 partnerrel vagyok kapcsolatban, túlnyomórészt Szatmárban.  Intenzív paprika, uborka, és más kertészeti kultúrák művelőinek adom át a technológiát, és segítem hozzá őket ahhoz, hogy együtt sikerre vigyük termesztési céljainkat.
Az egyik ilyen partnerénél, Nagy Roland garbolci polgármesternél találkoztunk egyszer, ahol tekintélyes területen láttam nagyon szép, itthon szinte ismeretlen fajta, kápia paprikát. Tucatnyi más partnerét ismerem azon a vidéken, és nagyrészt a paprikatáblákat is. A technológia átadásáról, a szakmai egyetértésről az együtt keresett és megtalált közös nyelvről a termelési és szerződési fegyelemről beszélve fogalmazta meg azt a fontos mondatot az elején, amit most ismét ideírok: „Közülük jöttem, közülük való vagyok…” Folytatnám azzal, hogy a siker titka, de mostani válságos időkben sokszor a túlélés a cél, ám az eszköz ugyanaz. A partnerség.
Kobzos Sándor nem volna a ma embere, ha életstratégiáját tekintve egy lábon állna. A hosszú felsorolásból kimaradt, hogy Fiatal Gazda pályázat nyertese. A tiszalöki családi gazdaságban együtt tevékenykedik édesapjával a 14 hektáros családi birtokon. Imponálóbb volna egy nagyobb területről szót ejteni, de tegyük hozzá: csupa intenzív, és a körülmények szerencsés együttállása esetén nagy jövedelmező képességű kultúrákkal. És a felsorolás még nem ért véget, részese egy jégverés elleni hálót építő cégnek is.
– Szeretünk itt élni – mondja befejezésképpen, – de nem biztos, hogy itt öregszünk meg, vet egy ábrándos pillantást az édesanyja karjaiban változatlan érdeklődéssel figyelő kislányára. Egy szép tágas kert, egy nagyobb ház, az se baj, ha valahol vidéken… – nem folytatja, én gondolom hozzá: közelebb azokhoz, akik közül jöttem, akik közé való vagyok

 (Északkeleti Almanach 28. kötet In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2012.)

Hasonló

Téli alkony

Ősz Zoltán alkotása  Petőfi Sándor: ALKONY (részlet) Olyan a nap, mint a hervadt rózsa, Lankadtan bocsátja le fejét; Levelei, a halvány sugárok, Bús mosollyal hullnak róla szét. Néma, csendes a... Tartalom megtekintése

Buckavidék Fülöpszállás

Bíró Ernő alkotása Ezen a szélfútta  vidéken,  ahol mindig  változik a terep,  ahol a  cipő, és  zokni kérgessé  válnak az  éles  homoktól, nem  egy  sétatér.  Magasan a bucka tetején  kapaszkodnak... Tartalom megtekintése

Charles Bukowski

Biszák  László alkotása Ne szépítsünk,  nem kívánja  meg  tőlünk  senki  sem,  ha  valami, valaki nyers,  nem  bűn!!!  Legyen  egyenes,  őszinte, és  férfias!  Saját  maga is  kegyetlen  őszinteséggel  írta  meg  saját ... Tartalom megtekintése

Sceptrum

Tüttő  József alkotása A fordítás  szerint:   Ősi  hatalmi  jelvény,  ami alá  tartozik  az ítélkezés, igazságosság  a  jogszolgáltatás!!  Jogar!! Életünket  mindig   beszorítani  látszik  rendszabályok  közé,  mivel  bőven  akadnak,  akik ... Tartalom megtekintése

Santa Maria della Salute

Huszár  Boglárka alkotása Mit  kívánunk   egy  festménytől?  Mi keltette  fel a figyelmünket?  Ki  festette?   Ki  Ő?    ….és  még  lehetne   tovább is   faggatnunk  magunkat,  de nem... Tartalom megtekintése

Büszke lázadók

Hargitai Beáta alkotása Kis kitérővel jelentkezem, valami mással, amit tőlem megszoktatok, és a reakciókból olvasva, egyre nagyobb kedvvel festegetek csak úgy szabadon, minden megkötés, és szégyen nélkül. Élvezem a színek... Tartalom megtekintése

Amikor még megénekeltük Romániát

„Szeretem a Nyárád mentét, Gazdag a föld, szelíd az ég” A múlt század hetvenes éveinek a közepétől a nyolcvanas évek végéig hatalmas tömegeket megmozgató fesztiválláz tombolt Romániában. A  több szakaszból... Tartalom megtekintése

Az ínyencek piaca Tiranában

         

Hunyadi János albán fegyverbarátja, Szkander bég

Szent István Bazilika, Budapest

Huszár  Boglárka alkotása Kis  túlzással:  világjáró  Boglárkám    mindig  boldogan  fogadja  be  egy egy  idegen  ország  szépségeit,   áradozik  a helyszínen,  és  a  hazamentett  látnivalók  fotón rögzített  emlékek,  még  nagyobb ... Tartalom megtekintése