Hajdú Lajos

Erdészeti igazgató,

Nyírbátor

Gyerekkora óta erdésznek készült, bár 13-14 évesen még nem tudta, hogy mire vállalkozik, de kitartott elhatározása mellett. Úgy gondolta, hogy aminek köze van a természethez, az csakis szép hivatás lehet.

Úgy véli, elsősorban az olvasmányai voltak azok, amelyek ebbe az irányba vitték. Leginkább a világhírű Nobel-díjas etológus, Konrad Lorencz állati viselkedéssel kapcsolatos könyveit bújta, nagyon érdekelték a még élő és a már kihalt fajok történetét feldolgozó olvasmányok. Ezt az irányultságot erősítette az a felső-szabolcsi, rétközi vidék, a történelmi környezetben kialakított várkert, Kisvárda és környéke, ahol gyermekkorában élt. Édesanyja egyedül nevelte, nem kényeztette el, lehetőség sem nagyon volt rá a hatvanas években.

Kisvárdán született, ott végezte általános és középiskoláit. A jó hírű Bessenyei György gimnáziumban érettségizett matematika tagozaton. Lánya örökölte tőle e tantárgy iránti szeretetét. Miután leérettségizett, felvételt nyert a Soproni Erdészeti és Faipari Egyetem Erdőmérnöki Karára. Tanulmányait egy kis kitérővel kezdte el, hiszen megkapta katonai behívóját. Szegedre vezényelték sorkatonai szolgálatra, itt – mivel egyetemi előfelvételis volt – egy évet töltött, majd megkezdte tanulmányait. Diplomája kézhezvételét követően pedig folytatta a katonáskodást, négy hónapig Kiskőrösön, majd Cegléden. Akkoriban az egyetemen, az erdőmérnöki karon a hallgatók még általános erdészeti képzést kaptak. A matematikától az ágazati vállalat gazdaságtanig, az út- és hídépítésig sok mindennel foglalkoztak. 63 vizsgájuk volt, ami jelzi a képzés színvonalát.

Diákévei alatt a tanulás mellett több sportágat is kipróbált, úszott, futballozott, de belekóstolt a küzdősportokba is, egy ideig karatézott. Néhány alkalommal elindult különböző amatőrversenyeken, de a sportot mindig csupán hobbinak tekintette.

Tanulmányai befejezését követően 1986-ban helyezkedett el a jelenlegi cég jogelődjénél, a Felső-tiszai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság Guthi Erdészeténél. Három tanulságos gyakorlati esztendő után 1989-ben a Fehérgyarmati Erdészet vezetésével bízták meg elöljárói.

2002. szeptember 30-ig töltötte be ezt a posztot, majd újabb munkahelyi váltás következett, Nyírbátorba erdészetvezetőnek hívták. Örült ennek a lehetőségnek, hiszen közelebb került szülővárosához, édesanyjához. Azt sem tartotta hiábavalónak, hogy több erdészetben dolgozott, és megismerte az ott folyó munkát, hiszen így rengeteg tapasztalatot szerzett, nagyobb lett a rálátása az erdészeteket érintő gazdasági folyamatokra. Nyírbátorban gyakorlatilag mindenre ki kell hogy terjedjen a figyelme: az erdőműveléstől az értékesítésig, a szervezési feladatoktól, a menedzselésig bezárólag. Értékesítési tevékenységet is folytatnak, kb. 30 ezer köbméter faanyagot termelnek évente, ennek értékesítéséből teremtik meg a jövedelmüket.

Ez az erdészet közel 6000 hektáron gazdálkodik Nagyecsedtől Nyírbogátig, közel 60 km-es átmérőjű körben látják el a hagyományos erdőgazdálkodási feladatokat. A terület mintegy ötven százalékát az akác, huszonöt százalékát a nyár uralja, de megtalálhatók ezen a vidéken egyéb kemény lombos fafajok is, mint a kocsányos tölgy, a fekete dió, a gyertyán, a juhar, széles a paletta. Az akác és a nemes nyár esetében ültetvényszerű, a tölgyeseknél pedig természetszerű gazdálkodást folytatnak, természetesen azokon a területeken, ahol erre a termőadottságok alkalmasak. A vadászat kivételével minden erdőgazdálkodási ágazat megtalálható ebben az erdészetben. Az elmúlt években a fagyártmány-előállítás, a fafeldolgozás volt az egyik jelentős ágazatuk.

Az akác feldolgozásával főleg szőlőkarókat, gyermekjátszóterek kialakításához szükséges különféle faanyagokat állítanak elő, de széles a paletta, a piac igényeihez igazodva sok mindennel foglalkoznak, amire ez az alapanyag alkalmas. Jó minőségű termékeik bel- és külföldön egyaránt keresettek, szállítanak francia, holland, belga, dán, német és olasz megrendelőknek.

Az erdészet 20 főállású dolgozót foglalkoztat, vállalkozásban végeztetik a fakitermelési, erdőápolási, szállítási munkákat. Egyes számú vezetőként, munkájában szeret újítani, mindig vannak megvalósításra váró tervei. Jelenleg, az erdőművelés területén, a legújabb technológiák meghonosításával foglalkozik.

Tervei között kiemelt fontossággal szerepel az őshonos fafajok – természetesen a termőhelyi adottságok figyelembevételével történő – visszatelepítése, a fafajcsere. Amikor 13 évesen eldöntötte, hogy ezt a pályát választja, még nem tudta, hogy milyen kihívásoknak kell majd megfelelnie felnőttként, erdészetvezetőként, de nem bánta meg akkori döntését, hiszen hivatásának érzi ezt a pályát, bár néha szeretné, hogyha mindennapjai kicsit nyugalmasabban telnének a kívülállók számára béke szigetének tűnő erdőben.

(Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 21. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2006.)

Hasonló

Virágvasárnap Vatikánban a Szent Péter téren

Pálmaágakból lefektetett szőnyeg a Bazilika lépcsőin, olajágakkkal integető ünneplők Ilyen meghívót kap a vendég, ha a jó sorsa Rómában egy zarándokszállásra viszi. A Casa per ferie delle Suore Missionarie Pallottine néhány... Tartalom megtekintése

Varázslat

Huszár Boglárka alkotása 60×60 cm. olaj, vászon. Nem is tudom mióta  áll  ez  a  nagyon  régi  épület,  kicsit  elvarázsolt  szépségével   kastély,  kicsit  bástya szerű  repkénnyel  befutott oldalával.  Az idő ... Tartalom megtekintése

Az út  

Tüttő József alkotása Szinte  meggyötört  arcok,  holott  egy  életút  harcosai  a  születéstől  a  végsőkig.  Egyetlen  ember  akinek  annyiszor változik az  arca,  ahány állomást  tudhat  maga mögött.  Hogy sejthetnénk  gyermekkorban,  milyen ... Tartalom megtekintése

Hegyet hágék, lőtőt lépék, a sárkány farkán túráztam

Megtépett sziklák, leszakadt hegyormok, madeirai séta egy csángó ima ritmusára Légvonalban… Ha valahol tényleg látni is lehet, mit jelent ez a kifejezés, az a Ponta de São Lourenço, azaz a... Tartalom megtekintése

Pomaranski Luca portréja

Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban  szabad  beszélni, én  mégis  a portrézást  találom a legizgalmasabb alkotói  munkának.  Huszár  Boglárka  ragyogó   képet festett  Lucáról,  aki csak  éppen  bekukkantott  a  vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése

Győr Bécsi kapu tér. Egy csepp harmónia

Hargitai Beáta alkotása Győr talán legszebb tere a Bécsi kapu tér. Szinte minden épülete műemlék, barokk, copf, és kora klasszicista stílusú homlokzatokkal. (Wikipédia) A tér  ragyogása,  elegánsan hangolt  épületei  a ... Tartalom megtekintése

Egy kis nyelvészkedés a Piña Coladaval kapcsolatban

Szűrt ananászt jelent magyarul, szögezném le Móricka kedvéért… …akinek mint tudjuk, mindenről ugyanaz jut eszébe. Felhívnám továbbá a figyelmét az “ ñ ” betű kalapocskájára, ami által “ ny “-ne... Tartalom megtekintése

Történetek a füstölődő szalonnatáblák mellől

A régi házak padlásai mindig is kincseket rejtettek és rejtenek magukban Éreztem én ezt már gyerekkoromban, ugyanis állandóan azon  siránkoztam, hogy mikor mehetek már fel én is a hijúba, ami... Tartalom megtekintése

Pince bejárat, Tokaj

Bíró  Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően  szomorkás időben  vágyódva  nézhetünk  erre  a  Bíró Ernő  által   megpingált  képre. Kirobbanó  fényekben  pompázik   a  pince  tetején  dúsan  hajtó ... Tartalom megtekintése

Emlék

Ősz Zoltán alkotása 25×30 cm, pasztell. 2024 “Jaj, a gyerekkor mily tündéri kor volt: egy ködbe olvadt álom és való, ha hullt a hó az égből, porcukor volt, s a... Tartalom megtekintése