Hajdú Lajos

Erdészeti igazgató,

Nyírbátor

Gyerekkora óta erdésznek készült, bár 13-14 évesen még nem tudta, hogy mire vállalkozik, de kitartott elhatározása mellett. Úgy gondolta, hogy aminek köze van a természethez, az csakis szép hivatás lehet.

Úgy véli, elsősorban az olvasmányai voltak azok, amelyek ebbe az irányba vitték. Leginkább a világhírű Nobel-díjas etológus, Konrad Lorencz állati viselkedéssel kapcsolatos könyveit bújta, nagyon érdekelték a még élő és a már kihalt fajok történetét feldolgozó olvasmányok. Ezt az irányultságot erősítette az a felső-szabolcsi, rétközi vidék, a történelmi környezetben kialakított várkert, Kisvárda és környéke, ahol gyermekkorában élt. Édesanyja egyedül nevelte, nem kényeztette el, lehetőség sem nagyon volt rá a hatvanas években.

Kisvárdán született, ott végezte általános és középiskoláit. A jó hírű Bessenyei György gimnáziumban érettségizett matematika tagozaton. Lánya örökölte tőle e tantárgy iránti szeretetét. Miután leérettségizett, felvételt nyert a Soproni Erdészeti és Faipari Egyetem Erdőmérnöki Karára. Tanulmányait egy kis kitérővel kezdte el, hiszen megkapta katonai behívóját. Szegedre vezényelték sorkatonai szolgálatra, itt – mivel egyetemi előfelvételis volt – egy évet töltött, majd megkezdte tanulmányait. Diplomája kézhezvételét követően pedig folytatta a katonáskodást, négy hónapig Kiskőrösön, majd Cegléden. Akkoriban az egyetemen, az erdőmérnöki karon a hallgatók még általános erdészeti képzést kaptak. A matematikától az ágazati vállalat gazdaságtanig, az út- és hídépítésig sok mindennel foglalkoztak. 63 vizsgájuk volt, ami jelzi a képzés színvonalát.

Diákévei alatt a tanulás mellett több sportágat is kipróbált, úszott, futballozott, de belekóstolt a küzdősportokba is, egy ideig karatézott. Néhány alkalommal elindult különböző amatőrversenyeken, de a sportot mindig csupán hobbinak tekintette.

Tanulmányai befejezését követően 1986-ban helyezkedett el a jelenlegi cég jogelődjénél, a Felső-tiszai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság Guthi Erdészeténél. Három tanulságos gyakorlati esztendő után 1989-ben a Fehérgyarmati Erdészet vezetésével bízták meg elöljárói.

2002. szeptember 30-ig töltötte be ezt a posztot, majd újabb munkahelyi váltás következett, Nyírbátorba erdészetvezetőnek hívták. Örült ennek a lehetőségnek, hiszen közelebb került szülővárosához, édesanyjához. Azt sem tartotta hiábavalónak, hogy több erdészetben dolgozott, és megismerte az ott folyó munkát, hiszen így rengeteg tapasztalatot szerzett, nagyobb lett a rálátása az erdészeteket érintő gazdasági folyamatokra. Nyírbátorban gyakorlatilag mindenre ki kell hogy terjedjen a figyelme: az erdőműveléstől az értékesítésig, a szervezési feladatoktól, a menedzselésig bezárólag. Értékesítési tevékenységet is folytatnak, kb. 30 ezer köbméter faanyagot termelnek évente, ennek értékesítéséből teremtik meg a jövedelmüket.

Ez az erdészet közel 6000 hektáron gazdálkodik Nagyecsedtől Nyírbogátig, közel 60 km-es átmérőjű körben látják el a hagyományos erdőgazdálkodási feladatokat. A terület mintegy ötven százalékát az akác, huszonöt százalékát a nyár uralja, de megtalálhatók ezen a vidéken egyéb kemény lombos fafajok is, mint a kocsányos tölgy, a fekete dió, a gyertyán, a juhar, széles a paletta. Az akác és a nemes nyár esetében ültetvényszerű, a tölgyeseknél pedig természetszerű gazdálkodást folytatnak, természetesen azokon a területeken, ahol erre a termőadottságok alkalmasak. A vadászat kivételével minden erdőgazdálkodási ágazat megtalálható ebben az erdészetben. Az elmúlt években a fagyártmány-előállítás, a fafeldolgozás volt az egyik jelentős ágazatuk.

Az akác feldolgozásával főleg szőlőkarókat, gyermekjátszóterek kialakításához szükséges különféle faanyagokat állítanak elő, de széles a paletta, a piac igényeihez igazodva sok mindennel foglalkoznak, amire ez az alapanyag alkalmas. Jó minőségű termékeik bel- és külföldön egyaránt keresettek, szállítanak francia, holland, belga, dán, német és olasz megrendelőknek.

Az erdészet 20 főállású dolgozót foglalkoztat, vállalkozásban végeztetik a fakitermelési, erdőápolási, szállítási munkákat. Egyes számú vezetőként, munkájában szeret újítani, mindig vannak megvalósításra váró tervei. Jelenleg, az erdőművelés területén, a legújabb technológiák meghonosításával foglalkozik.

Tervei között kiemelt fontossággal szerepel az őshonos fafajok – természetesen a termőhelyi adottságok figyelembevételével történő – visszatelepítése, a fafajcsere. Amikor 13 évesen eldöntötte, hogy ezt a pályát választja, még nem tudta, hogy milyen kihívásoknak kell majd megfelelnie felnőttként, erdészetvezetőként, de nem bánta meg akkori döntését, hiszen hivatásának érzi ezt a pályát, bár néha szeretné, hogyha mindennapjai kicsit nyugalmasabban telnének a kívülállók számára béke szigetének tűnő erdőben.

(Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 21. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2006.)

Hasonló

Téli alkony

Ősz Zoltán alkotása  Petőfi Sándor: ALKONY (részlet) Olyan a nap, mint a hervadt rózsa, Lankadtan bocsátja le fejét; Levelei, a halvány sugárok, Bús mosollyal hullnak róla szét. Néma, csendes a... Tartalom megtekintése

Buckavidék Fülöpszállás

Bíró Ernő alkotása Ezen a szélfútta  vidéken,  ahol mindig  változik a terep,  ahol a  cipő, és  zokni kérgessé  válnak az  éles  homoktól, nem  egy  sétatér.  Magasan a bucka tetején  kapaszkodnak... Tartalom megtekintése

Charles Bukowski

Biszák  László alkotása Ne szépítsünk,  nem kívánja  meg  tőlünk  senki  sem,  ha  valami, valaki nyers,  nem  bűn!!!  Legyen  egyenes,  őszinte, és  férfias!  Saját  maga is  kegyetlen  őszinteséggel  írta  meg  saját ... Tartalom megtekintése

Sceptrum

Tüttő  József alkotása A fordítás  szerint:   Ősi  hatalmi  jelvény,  ami alá  tartozik  az ítélkezés, igazságosság  a  jogszolgáltatás!!  Jogar!! Életünket  mindig   beszorítani  látszik  rendszabályok  közé,  mivel  bőven  akadnak,  akik ... Tartalom megtekintése

Santa Maria della Salute

Huszár  Boglárka alkotása Mit  kívánunk   egy  festménytől?  Mi keltette  fel a figyelmünket?  Ki  festette?   Ki  Ő?    ….és  még  lehetne   tovább is   faggatnunk  magunkat,  de nem... Tartalom megtekintése

Büszke lázadók

Hargitai Beáta alkotása Kis kitérővel jelentkezem, valami mással, amit tőlem megszoktatok, és a reakciókból olvasva, egyre nagyobb kedvvel festegetek csak úgy szabadon, minden megkötés, és szégyen nélkül. Élvezem a színek... Tartalom megtekintése

Amikor még megénekeltük Romániát

„Szeretem a Nyárád mentét, Gazdag a föld, szelíd az ég” A múlt század hetvenes éveinek a közepétől a nyolcvanas évek végéig hatalmas tömegeket megmozgató fesztiválláz tombolt Romániában. A  több szakaszból... Tartalom megtekintése

Az ínyencek piaca Tiranában

         

Hunyadi János albán fegyverbarátja, Szkander bég

Szent István Bazilika, Budapest

Huszár  Boglárka alkotása Kis  túlzással:  világjáró  Boglárkám    mindig  boldogan  fogadja  be  egy egy  idegen  ország  szépségeit,   áradozik  a helyszínen,  és  a  hazamentett  látnivalók  fotón rögzített  emlékek,  még  nagyobb ... Tartalom megtekintése