Egy zsák mosoly      

„Mint ékszerek a szavak…” 
(Krúdy Gyula)

Írta: Arany Piroska

16731053_1590532130963460_571926511_n_masolata.jpgA buszváróba igyekeznék, a jegypénztárhoz, ám fogalmam sincs, hogyan jutok be az ajtóban csoportosuló kamaszoktól. Szeretném, ha önként térnének ki az útból. Eszükben sincs. Ez a közömbösség már-már bosszantó. Csak nem fogok bocsánatot kérve átevickélni? Vagy talán lökdösődve törjek magamnak utat? Ki se kerülhetem őket. Köztük ellavírozni? Hogyan? Kiabálnak, ugrálnak, hadonásznak. Kamaszok, akik nem férnek a bőrükben. Elinduljak? Szerintem ez a langaléta fiú itt előttem úgy pörög, egyből oldalba vágna azzal a tömött hátizsákkal, ha közéjük tolakodnék. Fiúk, lányok, nevetnek, kurjongatnak, rágóznak, észre se veszik, hogy ott ácsorgok.

Lobognak, nagy lángon, ahogy az ő korukban, az ő vérmérsékletükkel kell is.

Na, igen, ha más szemmel nézném, meglátnám, milyen szépek, egészségesek, jókedvűek.

A mieink.

Rájöhetnék, hogy a délelőtti tanítás utáni laza pillanatokban most, itt, így együtt, önfeledten boldogok, gondtalanok. Erejük a jövőbe vetett hit. Hogy később, délután, holnap, jövőre, évek múlva mi vár rájuk? Ebben a percben a közös öröm, a vidámság a részük. Övék a mai nap.

Miért őket akarom megváltoztatni, amikor inkább nekem lenne jó hozzájuk fiatalodni, megértően, magam ifjúkorára emlékezve, elfogadni őket.

Megenyhülök, és akkor találkozik a szemem a hátizsákos fiú pillantásával. Élénk tekintetén látom, észrevett, ezért bátran mosolyogok rá:

– Segítesz? – nézek rá kérdőn. – Szeretnék bemenni – intek a bejárat felé.

Visszamosolyog, belülről fakadó, természetes kedvességgel.

Hátizsákját a hátáról könnyedén előre lendíti, pajzsként emeli maga előtt a tömegben, és ezzel, mintha egy egész zsák mosolyt vinne, sugározna maga köré.

– Utat, utat! – kiáltja harsányan, és – talán az apjától tanulta – gavalléros meghajlással nyitja ki előttem az ajtót:

–Tessék parancsolni, tessék, nem kell megköszönni, mi itt a buszra várunk, karácsonyi szünet van, csókolom, vakáció!

Szavai, mint az ékszerek, és mosolya maga a ragyogó ünnepvárás, amikor amúgy lazán, még megbillenti a sapkáját:

Szép karácsonyt, csókolom, ja, és boldog újévet, mamikám!

Szerző: 2018. 01. 17.
Ha még nincs közöttünk, csatlakozzon most az Unokáink is olvasni fogják oldal kedvelőihez a Facebookon!

Hasonló

Lisztománia

Tüttő József alkotása 50x30cm, olaj/MDF. “Lisztománia, üzenet a Liszt érzékenyeknek!!” Rossz vicc, kicsit megengedtem magamnak az áthallás mókáját. Tüttő József jó humorral sajátos komponálással terítette elénk nagy zeneköltőnk jellemzőit: az... Tartalom megtekintése

Hitler Sasfészke Berchteschgadenben

Elérhetetlen, megközelíthetetlen, bevehetetlen… Már-már népmesei jelzők is feltűnnek az egykori náci vezető Salzburg mellett, ám mégis Bajorországban felépített rejtekhelyével kapcsolatos legendákban. Még a háború után is jó ideig megismerhetetlen volt... Tartalom megtekintése

Alkonyattól pirkadatig

Tüttő József alkotása60x90cm Olaj/MDF. A téma örök, a feldolgozások többsége ismert, de ez az egyéni, összetéveszthetetlen stílre fel kell kapni a fejet!!! A komor színhasználattal az állatok robusztussága is alátámasztott, a... Tartalom megtekintése