Nyírbátor

Dinamikus, nagy munkabírású, sokoldalú fiatalember dr. Veres János országgyűlési képviselő. Jókora elméleti tudással vértezte fel magát, aztán gyakorlati tapasztalatokat szerzett az élet szinte minden területén. Jártas a mezőgazdaság, az ipar, a pénzügy, a kereskedelem vonalán. Nyírbátorban él (többnyire csak hétvégeken) családjával, de megyei, sőt országos szinten végez közéleti munkát. A vele, róla készült portrészerű interjú érdekes olvasmánya lehet bárkinek.

Nyírbátorban egy református családban született. A Debreceni Agrártudományi Egyetemen az üzemszervezési szakirányon tanult. Tudományos diákköri munkát végzett. 1980-ban nívódíjat kapott. Az utolsó két évben népköztársasági ösztöndíjasként tanult. Az egyetemen képesítést szerzett mint agrármérnök és mérlegképes könyvelő. Az országos hírű Mátészalkai Szamos Menti Állami Tangazdaságban szerzett gyakorlat és tehetségének igazolása után üzemgazdasági osztályvezetőnek nevezték ki. 1993-ban hazament szülővárosába, pontosabban a nyírbátori téeszbe. Annak idején az apja alapítója volt ennek a jó téesznek. Főkönyvelőként dolgozott a téeszben, megismerte a szövetkezeti gazdálkodás minden gondját és örömét. Részvételével fejlesztették ki a szövetkezetben az akkor újdonságnak számító komplex belső érdekeltségi rendszert. Kétévi tanulás után 1996-ban a Budapesti Közgazdaság-tudományi Egyetemen mérnök-agrár szakközgazdász képesítést szerzett. Az egyetemen védte meg a doktori értekezését. Doktori disszertációjának témája is a vállalkozásfejlesztés volt.

Külön szakasz kezdődött életében, amikor bekapcsolódott a közéletbe, a politikai munkába. Kihívás volt számára, amikor 29 évesen a nyírbátori pártbizottságon elvállalta a gazdaságpolitikai titkár szerepét. Az életből hozott gyakorlati tapasztalatait alkalmazta a politikai munkában. Vagyis kritikus hangnemet ütött meg, reformszellemű titkárként dolgozott. Egyik jelszava, ha úgy tetszik célkitűzése volt: Belülről megváltoztatni a megváltoztathatót. Egy röpke ideig a városi pártbizottság első titkári teendőit is ellátta. Ráhárult az a felelősségteljes és népszerűtlen feladat, hogy megszüntesse az apparátust.

Ez a munka nem is annyira politikailag, inkább emberileg volt nehéz feladat, hiszen barátok, családok sorsáról kellett döntenie. Immár történelem, hogy 1988-ban Budapesten országos pártértekezletet tartottak. Fontos, sőt igen fontos személyi kérdésekben is döntöttek ezen az értekezleten. Megyénk egyik küldötteként ő is részese volt ezeknek a döntéseknek. Ott volt a párt átalakuló kongresszusán. Hazánk minden polgárának mérföldkő volt ez a kongresszus, nyitány egy másfajta élet felé. Egy cikluson át, 1990 és ’94 között a városban önkormányzati képviselő volt. Része van abban, hogy a városban pártoktól és vallásoktól függetlenül minden évben közösen megemlékeznek a halottakról, a hősökről, a mártírokról. Óriási fordulatot jelentett az életében, amikor 1994-ben az MSZP listáján országgyűlési képviselőként bejutott a parlamentbe. Itt a költségvetési bizottság alelnöki tisztét tölti be. Az MSZP-frakció költségvetési és számvevőszéki munkacsoportjának, valamint megyénk MSZP-s képviselőcsoportjának vezetője.

Gyakorló vállalkozóként is letette a névjegyét Nyírbátorban. Három vállalkozással járult hozzá a kisváros foglalkoztatási gondjainak enyhítéséhez, ezekben több mint ötven személynek, illetve családjuknak nyújt jövedelmet. Az alapvetően kereskedelemmel foglalkozó Monéta Kft., amelynek 1990-es alapításától 1994-ig két család volt a tulajdonosa, azóta a feleségével ketten működtetik. Tulajdonosa a termelő szférában üzemelő, száraztészta-gyártással foglalkozó Tésztaipari Kft.-nek, valamint egyharmad arányban résztulajdonosa a Szentvér Gyógyszertár Bt.-nek.

Veres János 1994-től a Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnökségének tagja. 1995-től a Primom Vállalkozásélénkítő Alapítvány kuratóriumának társelnöke. A kamara 1996-ban a Megyei Területfejlesztési Tanács tagjai közé delegálta. E tanácsban megválasztották alelnöknek. Alelnökként célja, hogy hazai és külföldi forrásokból pénzhez jusson megyénk. Azt vallja: a pénzforrások elosztásánál demokratikusan kell eljárni, fontos, hogy a megye ne Szicília felé haladjon…

Hogy képviselőként mit tett a megyéért? Egy Tisza-parti település polgármesterének segített abban, hogy tornatermet építhessen. Több kistelepülés infrastrukturális fejlesztéséhez nyújtott segítséget. A Csepeli Szerszámgépgyár felszámolásánál külföldi befektetőt hozott.

Közreműködött, hogy több csődbe ment nyírbátori üzem sok dolgozója hozzájusson jogos végkielégítéséhez. Szerepe volt abban, hogy Nyírbátor 1996-ban több mint félmilliárd forint állami támogatást nyerjen el szennyvízhálózat fejlesztésére, zeneiskola építésére, a szakiskola bővítésére.

A felesége ügyvéd. Gábor fiuk 13, Tamás 12 éves. Ennyi fért egy fiatal képviselő portrévázlatába. Ez nem is kevés…

 (Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 6. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 1997.)