Tornyospálca

Újkenézen a legszebb kertje Budaházi Gábornak volt. A helybeliek egybehangzó véleménye szerint még a kapavágás és az elgereblyézett sorok is gyönyörű szimmetriát mutattak. Ebben a szépen gondozott kertben kisgyerek korában sokat bóklászott Dicső Gábor, és nem véletlen, hogy a szépen rendezett kertet, a fákat, a növényeket és a megművelt földet találta a legszebbnek a világon. Ez a véleménye felnőtt korára sem változott, és ma már egy szép családi gazdaságot irányít. Gyerekeinek igyekszik továbbadni azokat a gondolatokat és érzéseket, amelyek őt ifjú korában rabul ejtették.

Újkenézen született 1942. szeptember 7-én. Édesanyja, Agárdi Hunória, háztartásbeliként nevelte fel gyerekeit. Ma már unokái, dédunokái örömében osztozik a 90 éves idős asszony. Az édesapja, Dicső Gusztáv gazdálkodással foglalkozott, sajnos már nem él. A négy testvér legidősebbje Gábor, Margit húga kereskedő, és Budapesten él, Márta szintén kereskedőként a fővárosban lakik, míg Erzsébet húga háztartásbeliként gondoskodik szeretteiről. Neje, Király Magdolna, nemcsak a házasságban, hanem a családi gazdálkodásban is társa. Lánya, Bernadett Szolnokon dolgozik, Gábor ügyvéd Kisvárdán, és Viktória negyedéves a közgazdasági egyetemen. Gábor már családot alapított, a felesége dr. Harsányi Bea jogász, gyermekeik, Gábor László kétéves, András István egy hónapos.

A vásárosnaményi gimnáziumban 1963-ban érettségizett Dicső Gábor. Mint fiatalember, a fővárosban próbált szerencsét, és raktárosként ismerkedett a pesti munkával és a nagyvárosi élettel. Dolgozott Jászladányban a cukoriparban átvevőként, majd Újkenézen 1970-től kereskedőként. 1970 és 1981 között ő vezette az éttermet, majd a következő 10 évben mint felvásárló dolgozott a faluban. 1992-ben alapította meg a Hermész névre keresztelt saját vállalkozását. Egy bolt Tornyospálcán, és alma export-import jelentette a vállalkozást.

Az almakivitel mára megszűnt, helyette szép jövővel kecsegtető almafajtákat telepített. A 17 hektárnyi almaültetvényen megtalálhatók a legkorszerűbb fajták is, a golden, a starking, az idared és természetesen a jonatán. Emellett három hektárnyi meggyest telepített, míg a kalászosok vetésterülete 50 és 100 hektár között mozog, ebből kiemelkedik a vetőmagtermesztés. Különösen tritikálét és burgonya vetőmagot termesztenek. A térségben és a Debreceni Agrártudományi Egyetemen jól ismerik dr. Kruppa József nevét: ő mint egyetemi oktató, szakmailag irányítja Dicső Gábor családi gazdaságának tudományos és elméleti tennivalóit. A szakmai gyakorlati részt pedig Dicső Gábor, családja és munkatársai teszik hozzá.

Az elmúlt hónapokban, különösen a 2002-es országgyűlési választások idején, sokat beszéltünk a családi gazdaságok szerepéről. Általában politikai színezetet is kaptak ezek a polémiák. Dicső Gábor azt mondja, hogy a szocializmus hét évtizede e tekintetben sem múlt el nyomtalanul.

Hiába szerette a földet, a mezőgazdasági és a gazdálkodói munkát Dicső Gábornak még a nagyapja is, ha a felszabadulás és az államosítás, valamint az erőszakos tsz-szervezés miatt a felnövekvő generációknak elvették a kedvét az egykori családi gazdaságban végzett munkáktól. Több nemzedék nőtt fel úgy, hogy sem érzelmileg, sem anyagilag nem kötődtek a földhöz. A mostanában meghirdetett elmélet – mely szerint a családi gazdaságokat támogatni szükséges – még nem jelent olyan perspektívát az ifjabbak számára, hogy hosszú távra tervezzék megélhetésüket ebben a formában. A családi gazdaságoknak nyújtható támogatás – a kormány szándéka szerint – többféleképpen valósul meg. Az egyik fontos mód a gépvásárlásra nyújtott hitel. Dicső Gábor úgy gondolta, komoly termelési eredményeket nem lehet elérni komoly géppark nélkül. Éppen ezért 60 millió forintot vett fel a családi gazdasága gépvásárlásra. Ebből a pénzből kombájnt, traktort, pótkocsit, vetőgépet vásárolt. Szent meggyőződése, hogy a munkások szívesebben tevékenykednek a földeken, ha kézzel nem kell dolgozniuk.

A hagyományt nemcsak e téren követi a családi gazdaság irányítója, hanem a közelgő európai uniós csatlakozás küszöbén a tőlünk nyugatabbra meghonosított szokásokra is figyel. Dicső Gábor jól tudja, hogy sok gazdaság tönkremegy, ugyanis a családfő esetleg nem jól méri fel a piaci viszonyokat, a várható költségeket, és a gazdálkodás többi körülményét. Ezt is szeretné kivédeni Dicső úr azzal, hogy tíz évre visszamenően őrzi a gazdálkodással kapcsolatos feljegyzéseket, dokumentumokat. Mint mondja, negyvenöt után a kisemberrel építették fel az országot, ugyanakkor a tényleges kárpótlásból pontosan ezek az akkor is kisemmizett emberek maradtak ki. Meggyőződése: ő a családi gazdaság irányítójaként nemcsak lehetőséget kapott, hanem felelősséggel is tartozik generációk gondolkodásának átalakításáért.

 (Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanch 15. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2003.)