Csakis őrangyallal…    

Írta: Arany Piroska

Tizenöt évesen  az élet csupa ígéret. Emlékszem még.

Minden sejtemben örömteli bizakodás, várakozás. Ma este van, az a szilveszter.  Amikor elhív a legjobb barátnőm, amikor előre tudom, hogy MINDENKI ott lesz.  Ott lesz Ő is. A hárombéből az a fiú. Már egy ideje nézegetjük egymást. Most lesz bátorságom beszélgetni. Előre eltervezem, mit veszek fel. Kicsit úgy öltözöm, mint a többiek, kicsit mégis másképp…

Elkészültem, még egy pillantás a tükörbe és akkor… Anyám elképedt tekintete:

– Így akarsz elmenni? Na, ne! Ez a tépett frizura, ez a kivágott blúz…Nevetséges vagy! Azonnal öltözz át!

Tizenöt évesen még minden megtörténhet az emberrel. Még az is, igen, hogy átöltözve már el se mentem. Inkább ültem otthon duzzogva, magamat sajnálva.

Emlékszem még…

*

… és most lép ki az én  tizenévesem a szobájából. Buliba megy. Szeme alja tragikus – lilára festve–, a haja mintha foszforeszkálna, pulcsijának az ujja túlér a kezén, viszont a szoknyája egy falatnyi, látni engedi az áttetsző fekete harisnyát, bokától felfelé, és istenem, ebben a magas sarkúban akar imbolyogni, hogy fog bukdácsolni benne? Ám a tekintete ragyog. Egy nagylány! Boldog, hiszen biztos, hogy ott lesz az a feketeszemű is, aki mindig ott áll délben a tanterem előtt!

Még egy pillantás az előszobai tükörbe, egy puszi, egy szia.

Indul.

Most mai legyek vagy maradi? Kedvét szegjem, amikor ő csodára vár? Felködlik előttem az a bakfis, aki copfosan, fehérgalléros sötététkék  ünneplő ruhájában  inkább otthon maradt.

Kicsit összeszorul a torkom, de biztató a szavam:

– Érezd jól magad drágám, menj, tudom, vigyázol magadra.

Mosolyog, visszaint, bólint, persze hogy úgy lesz. Siet.

Már várja őt a tizenévesek önmegvalósító próbája – az élet csodája.

*

Míg hazavárom, rám tör az „elengedő-frász”.

Jól tettem, rosszul tettem? Mit tehettem volna?

Nem az oroszlánok barlangjába engedtem. Nem?

Már van annyi esze! Van? Téblábolok, csak tengek-lengek.

Majd – mint már ősanyáink óta annyian és annyiszor – őrangyalok seregét küldtem utána. Csakis!  Minden aggodalmamra, csókra, pohárra van közöttük ügyeletes.

Nem az éteri magasságokból csalogatom őket, csak innen, a mi kicsikénk ébredező öntudatából. Születése óta csempészgetjük a jóra való igyekezetet tettekkel, jó szóval, szívébe-lelkébe.

Módjában van hallgatni a belső hangra. Felvérteztük.

Az apja azt mondja, ne izgulj, ő a mienk, úgy tesz, ahogy neveltük.

Jó, jó, azért mégis erősen kívánom, hogy az őrangyalok ma este is ébren őrködjenek!

M. Szlávik Tünde
rovata

Hasonló

Téli alkony

Ősz Zoltán alkotása  Petőfi Sándor: ALKONY (részlet) Olyan a nap, mint a hervadt rózsa, Lankadtan bocsátja le fejét; Levelei, a halvány sugárok, Bús mosollyal hullnak róla szét. Néma, csendes a... Tartalom megtekintése

Buckavidék Fülöpszállás

Bíró Ernő alkotása Ezen a szélfútta  vidéken,  ahol mindig  változik a terep,  ahol a  cipő, és  zokni kérgessé  válnak az  éles  homoktól, nem  egy  sétatér.  Magasan a bucka tetején  kapaszkodnak... Tartalom megtekintése

Charles Bukowski

Biszák  László alkotása Ne szépítsünk,  nem kívánja  meg  tőlünk  senki  sem,  ha  valami, valaki nyers,  nem  bűn!!!  Legyen  egyenes,  őszinte, és  férfias!  Saját  maga is  kegyetlen  őszinteséggel  írta  meg  saját ... Tartalom megtekintése

Sceptrum

Tüttő  József alkotása A fordítás  szerint:   Ősi  hatalmi  jelvény,  ami alá  tartozik  az ítélkezés, igazságosság  a  jogszolgáltatás!!  Jogar!! Életünket  mindig   beszorítani  látszik  rendszabályok  közé,  mivel  bőven  akadnak,  akik ... Tartalom megtekintése

Santa Maria della Salute

Huszár  Boglárka alkotása Mit  kívánunk   egy  festménytől?  Mi keltette  fel a figyelmünket?  Ki  festette?   Ki  Ő?    ….és  még  lehetne   tovább is   faggatnunk  magunkat,  de nem... Tartalom megtekintése

Büszke lázadók

Hargitai Beáta alkotása Kis kitérővel jelentkezem, valami mással, amit tőlem megszoktatok, és a reakciókból olvasva, egyre nagyobb kedvvel festegetek csak úgy szabadon, minden megkötés, és szégyen nélkül. Élvezem a színek... Tartalom megtekintése

Amikor még megénekeltük Romániát

„Szeretem a Nyárád mentét, Gazdag a föld, szelíd az ég” A múlt század hetvenes éveinek a közepétől a nyolcvanas évek végéig hatalmas tömegeket megmozgató fesztiválláz tombolt Romániában. A  több szakaszból... Tartalom megtekintése

Az ínyencek piaca Tiranában

         

Hunyadi János albán fegyverbarátja, Szkander bég

Szent István Bazilika, Budapest

Huszár  Boglárka alkotása Kis  túlzással:  világjáró  Boglárkám    mindig  boldogan  fogadja  be  egy egy  idegen  ország  szépségeit,   áradozik  a helyszínen,  és  a  hazamentett  látnivalók  fotón rögzített  emlékek,  még  nagyobb ... Tartalom megtekintése