Reggeli találkozás

Úgy rohan felém ugatva mint, ahogy egy becsületes nyájőrző kutyához illik. Nekem meg úgy gyökereznek a lábaim a földhöz, mintha fenyőnek akarnám álcázni magam a padisi hegyoldalban. És jön a többi őrző is. Én már jobban nem tudok gyökerezni, állok egy helyben, csak az a pár agysejtem futkorászik körbe-körbe a sötétben. Gyorsan fordítom a hátizsákot magam elé, a gépet kéne beletenni, bár az maradna épen. Siess Géza már csak 25 méter… 

A lónyúzó bicska az útravaló étel mellett, pattintom az élét, és már vágom is a mangalica szalonnát. Már csak tíz méter, már látom a nagy szemeit, a nagy füleit és hatalmas száját. De most nincs idő Piroskára és a farkasra gondolni. Jobb, ha én adok enni, mint ő kapjon be. Nincs idő katonákat se csinálni, magára repül a szalonna. Röptében kapja el, mint a legyet, és valamivel jobb lehet, mint a savó, mert már nézi, hogy repül-e a második fogás. És a sokadik fogás után már csóválta a farkát, sőt a többi kutyára valósággal rámordult és elkergette őket. 

Lassan mozdulva beszéltem nyugodtan hozzá, nem is gondolva akkor arra, hogy vajon tud e egyáltalán magyarul. De hamar megértettük egymást a nemzetközi testbeszédből. Leültem a földre, és már kenyeret is adtam a szalonna mellé, hogy magára ne szodéskodjon be a szalonnából. És ő is leült mellém, mintha csak én neveltem volna fel. Ekkor már nyugalom szállt fel a köddel együtt a hegyoldalba. És valahogy akkor és ott e kutyával együtt üldögélve kerekebb volt a világ. Lassan kivettem a gépet a zsákból, lehasaltam vele szembe a fűben, és románul és magyarul is mondtam neki, hogy most kérlek, ne mozogj. Savóval vegyült ázott kutyaszaga sem zavart, hisz már a barátom volt. Fotós barátaim már indulásra készen voltak lenn a völgyben, tudtam és szerintem ő is, hogy ez rövid egy barátság volt. Egy szakaszra való katonát csináltam, megsimogattam a harmattól elázott fejét, majd körbe dobáltam katonáimmal a helyet. 

Megszöktem tőle, mint a kölyök a hittanról, míg kereste a fűben elrejtőzött katonákat. Csak ez az emlék, a jellegzetes szaga egy darabig a kezemen, és e kép maradt abból a reggeli találkozásból.

Szerző: 2020. 02. 19.
Ha még nincs közöttünk, csatlakozzon most az Unokáink is olvasni fogják oldal kedvelőihez a Facebookon!

Hasonló

Téli alkony

Ősz Zoltán alkotása  Petőfi Sándor: ALKONY (részlet) Olyan a nap, mint a hervadt rózsa, Lankadtan bocsátja le fejét; Levelei, a halvány sugárok, Bús mosollyal hullnak róla szét. Néma, csendes a... Tartalom megtekintése

Buckavidék Fülöpszállás

Bíró Ernő alkotása Ezen a szélfútta  vidéken,  ahol mindig  változik a terep,  ahol a  cipő, és  zokni kérgessé  válnak az  éles  homoktól, nem  egy  sétatér.  Magasan a bucka tetején  kapaszkodnak... Tartalom megtekintése

Charles Bukowski

Biszák  László alkotása Ne szépítsünk,  nem kívánja  meg  tőlünk  senki  sem,  ha  valami, valaki nyers,  nem  bűn!!!  Legyen  egyenes,  őszinte, és  férfias!  Saját  maga is  kegyetlen  őszinteséggel  írta  meg  saját ... Tartalom megtekintése

Sceptrum

Tüttő  József alkotása A fordítás  szerint:   Ősi  hatalmi  jelvény,  ami alá  tartozik  az ítélkezés, igazságosság  a  jogszolgáltatás!!  Jogar!! Életünket  mindig   beszorítani  látszik  rendszabályok  közé,  mivel  bőven  akadnak,  akik ... Tartalom megtekintése

Santa Maria della Salute

Huszár  Boglárka alkotása Mit  kívánunk   egy  festménytől?  Mi keltette  fel a figyelmünket?  Ki  festette?   Ki  Ő?    ….és  még  lehetne   tovább is   faggatnunk  magunkat,  de nem... Tartalom megtekintése

Büszke lázadók

Hargitai Beáta alkotása Kis kitérővel jelentkezem, valami mással, amit tőlem megszoktatok, és a reakciókból olvasva, egyre nagyobb kedvvel festegetek csak úgy szabadon, minden megkötés, és szégyen nélkül. Élvezem a színek... Tartalom megtekintése

Szent István Bazilika, Budapest

Huszár  Boglárka alkotása Kis  túlzással:  világjáró  Boglárkám    mindig  boldogan  fogadja  be  egy egy  idegen  ország  szépségeit,   áradozik  a helyszínen,  és  a  hazamentett  látnivalók  fotón rögzített  emlékek,  még  nagyobb ... Tartalom megtekintése