Tüttő József alkotása Szinte meggyötört arcok, holott egy életút harcosai a születéstől a végsőkig. Egyetlen ember akinek annyiszor változik az arca, ahány állomást tudhat maga mögött. Hogy sejthetnénk gyermekkorban, milyen ... Tartalom megtekintése
Szellem emelgette a Táti kalapját
Egyszer megnősült, két háborút megjárt, fogságból megszökött, folyókat átúszott, mindenki bátornak ismerte, de most erre a kalapos mozgásra biza megirtózott
Tátiék, mámiék úgy nőttek fel, hogy szellemek igenis vannak, léteznek, az ő korukba volt, aki látott is. Sőt szinte mindenki ismert olyant, aki idézett szellemet és látogatták is meg. Esténként szokás volt a szellemes, lidérces, guruzsmálós történetek újra és újra mesélése addig, addig, hogy már szinte mi is elhittük, hogy léteznek. Ha csak sima kopogtatós, ajtónyikorgatós szellem jelent meg azt egy két keresztvetéssel kivédték, de ha halottak szellemei jöttek vissza azokkal nem lehetett viccelni.
Tátinak szokása volt, hogy minden rozsdás szeget összeszedett, megmentett, perceken keresztül a hargas szegeket addig kopogtatta a félfedelű színbe, hogy még elüthetőek voltak, de már csak óvatosan. Ebbe a szegegyengető munkájába zavarták meg a szellemek. Arra lett figyelmes, hogy munka közbe csak úgy megmozdul a kalapja. Megállott a kalapács csengő hangja és táti is mozdulatlanná dermedt. Egyedül volt a színben, sehol egy lélek, de akkor újra megmozdult a kalap, de most hátulról előre… Óvatosan fordult hátra, de sehol senki. Hadonászik egyet a kalapáccsal, hátha szellemet is egyenget. Kereszt nincs, a kalapácson a szellemet tehát nem is zavarja nagyon. Bátor ember táti úgy tesz mintha semmi sem történt volna, továbbra is a kicsi sinvason a szegeit egyengeti. A szellem is székelyfajta makuj, kitartó és ha már visszajött, tátit csak tovább zavarja. Nincs már kopácsolás csak néma csend a színben, táti, mint sóbálvány meg sem mozdul, de ha tehetné, a szellem nyakát biztos kitekerné. Egyszer megnősült, két háborút megjárt, fogságból megszökött, folyókat átúszott, mindenki bátornak ismerte, de most erre a kalapos mozgásra biza megirtózott.
A kisztin elé leült vésőt vett ki onnan, hátát a szekrénynek vetette, hogy hátulról támadás ne érje. Feszült a csend a színben, most még a szú a fában is szellem után kajtat. Csak a kalap mozdul hirtelen, és kisztin ajtó pedig nagyot reccsen. De csak a véső nyoma benne, a szellem nem fityeg a véső élen. Sőt meg is sértődött, mert a kalapon most már félpercenként igazított… Mese nincs ez nem vicc, gondolja, magában, a szegek maradnak még egy kicsit hargason. A vésőt, mivel hadonászott, azt is viszi magával gyorsan elé a házba, van két nagy szentkép az ágy fölött, hamar be alája. Te Krisztina az öregeknek az idén misét mondattál-e, mert ne, hogy jártam, a kalapot a fejemen a hóttak szellemei birizgálták. Mámi tudta, hogy ez nem mese, a szellemet meg kell nyugtatni, egy misére valóval legalább jobb belátásra bírni. Elé a szép gyunyát, le a papilakra és egy óra múlva már a halottak emlékére a mise a pappal meg is van beszélve. Hazafele azért még vesz két kis csokit, hogy ne csak szellemeket, hanem az otthoni ördögöket is kiengesztelje. Finom a csoki, angyali a mosolyunk, az ördögi énünk el is párolgott.
Mi jó gyermekek voltunk, azt a drótot, amivel a szín tetejéről a kalapot mozgattuk, szépen a helyére a kerthevederre visszaakasztottuk.
Hasonló
Minden létező fejes káposzt...
Vasárnapi ebéd váratlan ven...
A bicikli, a marmeládé és e...
Reggeli találkozás
És mégis eljött az angyal
Fájdalmas volt a rekordos c...
Lehengerlő győzelmünk a fű-...
A tíz kilós torta súlyos ti...
Csalóka visszhang a szárheg...
Hajts komám, hajts!!!
A tyúkok tojtak, mint a gol...
Szentelt kakas rotyogott a ...
Menekülő muroktolvaj az éjs...
Egy derékba tört mosolygós ...
Fuss, Géza fuss, nem vagy t...
Az út
Hegyet hágék, lőtőt lépék, a sárkány farkán túráztam
Megtépett sziklák, leszakadt hegyormok, madeirai séta egy csángó ima ritmusára Légvonalban… Ha valahol tényleg látni is lehet, mit jelent ez a kifejezés, az a Ponta de São Lourenço, azaz a... Tartalom megtekintése
Pomaranski Luca portréja
Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban szabad beszélni, én mégis a portrézást találom a legizgalmasabb alkotói munkának. Huszár Boglárka ragyogó képet festett Lucáról, aki csak éppen bekukkantott a vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése
Győr Bécsi kapu tér. Egy csepp harmónia
Hargitai Beáta alkotása Győr talán legszebb tere a Bécsi kapu tér. Szinte minden épülete műemlék, barokk, copf, és kora klasszicista stílusú homlokzatokkal. (Wikipédia) A tér ragyogása, elegánsan hangolt épületei a ... Tartalom megtekintése
Egy kis nyelvészkedés a Piña Coladaval kapcsolatban
Szűrt ananászt jelent magyarul, szögezném le Móricka kedvéért… …akinek mint tudjuk, mindenről ugyanaz jut eszébe. Felhívnám továbbá a figyelmét az “ ñ ” betű kalapocskájára, ami által “ ny “-ne... Tartalom megtekintése
Történetek a füstölődő szalonnatáblák mellől
A régi házak padlásai mindig is kincseket rejtettek és rejtenek magukban Éreztem én ezt már gyerekkoromban, ugyanis állandóan azon siránkoztam, hogy mikor mehetek már fel én is a hijúba, ami... Tartalom megtekintése
Pince bejárat, Tokaj
Bíró Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően szomorkás időben vágyódva nézhetünk erre a Bíró Ernő által megpingált képre. Kirobbanó fényekben pompázik a pince tetején dúsan hajtó ... Tartalom megtekintése
Emlék
Ősz Zoltán alkotása 25×30 cm, pasztell. 2024 “Jaj, a gyerekkor mily tündéri kor volt: egy ködbe olvadt álom és való, ha hullt a hó az égből, porcukor volt, s a... Tartalom megtekintése
Csend a sziklák tövében
Biszák László alkotása 35x60cm. Lüktető világunk tele van meglepetéssel, olyannyira, hogy belefér bármilyen szokatlan torz, pszicho, sci fi, csak rettentsen! Nehéz elhatárolódni, nehéz kimaradni, így azután egyszer... Tartalom megtekintése
Rekviem-féle egy pót-nagyapához, és az ő Erdélye egy évszázadához
Tata nyáron mindig a garázs tetején ült. Ült és nézett le az utcára, élvezte a nyarat, az árnyékos szőlőlugasban, ami teljesen befutotta a garázs lapos tetejét, árnyas kuckót formálva. Ha... Tartalom megtekintése