Háborúba fulladt szép szerelmes évek

Merengő szemeiben két könnycsepp bujkált, amelyek sosem csordultak ki

Első találkozásukkor fiús, tizenéves kislány volt, dacos, félénk, duzzogós, nem is értette, hogy Gizi, a nővére, minek hozta el hozzájuk, nincs neki elég baja a két kisfiával? Nővérének az anyósa, aki négy évesen vette örökbe ezt a kis vakarcsot, sose íratta a nevére szegény Jákob Mancikát, pedig ő végig azt hitte, főleg miután igencsak szemrevaló, kecses leánykává cseperedett, és kezdték Simon Margit úrlánynak szólítani.

Aztán néhány év múlva Nagy Gábor másodszor is találkozott az árvával, aki időközben kivirult, mint egy virágszál. Szelíd volt, szemérmes, szeme tiszta, mint a friss tavasz, már amikor éppenséggel el tudta kapni csodáló tekintetét, mert amúgy rá se mert nézni a szép, nyalka, árvalányhajas kalapot viselő fiatalúrra. Ez volt az a pillanat, amikor a folyton csipkelődő legény megbűvölten elnémult, mert a szíve nagyot ugrott. Azonnal és végérvényesen szerelmes lett. Tudom, hogy érezhette magát, hogy milyen lehetett annak a ragyogó-rajongó szempárnak kivételesen imádott kincsévé válni. Azzá váltam én is meg a testvérem is idővel… ők lettek a mi drága nagyszüleink.  

Amikor a magyar honvédek 1940 őszén Parajdra is bevonultak, a fiatalok kimondhatatlanul boldogok voltak. Végre igazán azok lehetnek, aminek születtek! Végre magyar szelek fújnak s azt dalolják:

,,Hál’Istennek megfordult a világ:

Zöld ablakban piros-fehér virág!”

Balról nagytatám s a szép kislány mellette nagymamám

Nemsokára azonban szép, szerelmes éveiket szomorú, félelmetes, borzalmas és nehéz időszak követte. Háborúba kellett mennie tatának. Hetyke bajszú barna legény, dehogyis gyöngyélet a háború!

Büszkén, feltüzesedett lélekkel vonult be a hazáért, nem sejtette, hogy hiába lesz magyar királyi katona, s hogy hiába éri csípőjén az a golyó, (még szerencse,  hogy nem volt halálos), mert úgyis román állampolgárként hagyja majd el örökre a drága magyar földet.

Ahogy vigyázzba állt minden szilveszter éjjelén a titokban fogott és a tiltott magyar himnuszt sugárzó Kossuth rádió előtt, abban minden benne volt: büszke magyar lelke a megcsonkított vesztesek  fájdalmának súlya alatt vergődött rezzenetlen arccal. Most is érzem a feszültséget, látom összeszorított száját kemény vonallá egyenesedni a himnuszt záró akkordoknál. Merengő szemeiben két könnycsepp bujkált, amelyek sosem csordultak ki. Mert unokái előtt keménynek kellett lenni.

Utolsó évében gyakran láttam ezt a megtört pillantást, a konyhában zajlott körülötte az élet, de ő csak búcsúzott. Sorra vett mindent és mindenkit, amikor hozzám ért, néma zokogás rázta elgyengült testét. A hősöm, aki zsebeiből sok vicces dolgot előrántott szórakoztatásunkra( legtöbbször egy kutyagumit vagy “gubicsot” az orrunkra) az én életem abszolút hőse, aki azt mondta mindig: “Majd meglátjátok, az én Katikám sokra viszi még!” Vicceit örökre elrejtette jobb farzsebébe, mélyen, a nadrágszíj alatt lapuló, általunk oly sokszor megcsodált heg, a golyó nyoma alá. Nem vett egyet sem ki többet belőle, a katonaságnál kézfogáskor pajzán mosollyal átadott békán nem viháncoltak többet az unokák. A pokrócot az orrára húzta s két hónapon belül elment.

Azóta is velem van. Amíg élek.

Írta:
Tódor Katalin

Hasonló

Virágvasárnap Vatikánban a Szent Péter téren

Pálmaágakból lefektetett szőnyeg a Bazilika lépcsőin, olajágakkkal integető ünneplők Ilyen meghívót kap a vendég, ha a jó sorsa Rómában egy zarándokszállásra viszi. A Casa per ferie delle Suore Missionarie Pallottine néhány... Tartalom megtekintése

Varázslat

Huszár Boglárka alkotása 60×60 cm. olaj, vászon. Nem is tudom mióta  áll  ez  a  nagyon  régi  épület,  kicsit  elvarázsolt  szépségével   kastély,  kicsit  bástya szerű  repkénnyel  befutott oldalával.  Az idő ... Tartalom megtekintése

Az út  

Tüttő József alkotása Szinte  meggyötört  arcok,  holott  egy  életút  harcosai  a  születéstől  a  végsőkig.  Egyetlen  ember  akinek  annyiszor változik az  arca,  ahány állomást  tudhat  maga mögött.  Hogy sejthetnénk  gyermekkorban,  milyen ... Tartalom megtekintése

Hegyet hágék, lőtőt lépék, a sárkány farkán túráztam

Megtépett sziklák, leszakadt hegyormok, madeirai séta egy csángó ima ritmusára Légvonalban… Ha valahol tényleg látni is lehet, mit jelent ez a kifejezés, az a Ponta de São Lourenço, azaz a... Tartalom megtekintése

Pomaranski Luca portréja

Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban  szabad  beszélni, én  mégis  a portrézást  találom a legizgalmasabb alkotói  munkának.  Huszár  Boglárka  ragyogó   képet festett  Lucáról,  aki csak  éppen  bekukkantott  a  vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése

Győr Bécsi kapu tér. Egy csepp harmónia

Hargitai Beáta alkotása Győr talán legszebb tere a Bécsi kapu tér. Szinte minden épülete műemlék, barokk, copf, és kora klasszicista stílusú homlokzatokkal. (Wikipédia) A tér  ragyogása,  elegánsan hangolt  épületei  a ... Tartalom megtekintése

Egy kis nyelvészkedés a Piña Coladaval kapcsolatban

Szűrt ananászt jelent magyarul, szögezném le Móricka kedvéért… …akinek mint tudjuk, mindenről ugyanaz jut eszébe. Felhívnám továbbá a figyelmét az “ ñ ” betű kalapocskájára, ami által “ ny “-ne... Tartalom megtekintése

Történetek a füstölődő szalonnatáblák mellől

A régi házak padlásai mindig is kincseket rejtettek és rejtenek magukban Éreztem én ezt már gyerekkoromban, ugyanis állandóan azon  siránkoztam, hogy mikor mehetek már fel én is a hijúba, ami... Tartalom megtekintése

Pince bejárat, Tokaj

Bíró  Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően  szomorkás időben  vágyódva  nézhetünk  erre  a  Bíró Ernő  által   megpingált  képre. Kirobbanó  fényekben  pompázik   a  pince  tetején  dúsan  hajtó ... Tartalom megtekintése

Emlék

Ősz Zoltán alkotása 25×30 cm, pasztell. 2024 “Jaj, a gyerekkor mily tündéri kor volt: egy ködbe olvadt álom és való, ha hullt a hó az égből, porcukor volt, s a... Tartalom megtekintése