Nekiindultunk a falunak Betlehemezni

Olyan boldog voltam azon a Karácsonyon, hogy még ma is a szívembe hasít

Visszaemlékeztem, hogy melyik volt a legszebb Karácsony. A legszebb Karácsonyra nem emlékszem, de az le van írva a Bibliában. A legszebb Karácsony Betlehemben történt, nem Szatmárban. A második legszebb Karácsony viszont már oda kötődik, ahol reszketeg betűkkel kezdték írni már december elején a képeslapokat ráncos kezek. A képeslapok személyhez, családhoz kötődtek, nem a facebook figyelmeztetett, hogy figyelem, figyelem, jön a karácsony, osszatok meg szeretetről szóló idézeteket. Angyal is lehet benne, meg gyönyörű virágcsokor. Valami gyönyörű mondat hozzá valakinek a tollából. Idézőjelben.

Szerintem a szeretetet nem lehet idézőjelbe tenni, mert az vagy van, vagy nincs. A szeretet nem kötődik naptári naphoz vagy ünnephez. Nem kellene, hogy kötődjön. Persze ünnepekre szükség van, ünnepeljünk. Ünnepeljük meg a hétfő reggelt, amikor táskás szemmel bandukolunk a munkahelyre, iskolába, bárhova, ahova muszáj. Ünnepeljük a keddet, szerdát, a hét összes napját. A vasárnapot még jobban. Ünnepeljük saját meggyőződésünkből, érzésünkből, saját szavainkkal, még ha szavainkat dadogva ejtjük is ki. Szerintem ez a Karácsony üzenete, nem pedig a kereskedelem vásárlásra buzdító hirdetései. De kinek-kinek szíve joga, hogy eldöntse, miről szól az ő Karácsonya. Nem az én tisztem ezt megítélni.

Az én egyik kedves Karácsonyom abban az évben volt, amelyet Orwell mester mesterművében apokaliptikus évként jövendölt meg 1948-ban. Ebben az évben a foci NB1 bajnoka a Honvéd lett, először volt válogatott Détári Lajos, a Liverpool Rómában lett BEK győztes, a szocialista blokk (köztük mi is) túlnyomó része bojkottálta a Los Angelesben megrendezett olimpiai játékokat, Franciaország nyerte a labdarúgó Európa Bajnokságot, én meg ebben az évben konfirmáltam és ősszel elkezdtem nyulakat tenyészteni. (a nyúltenyésztésnek nincs köze a konfirmációhoz, de életem szép szakasza volt az, amikor ezekkel a mókás kis szőrmókokkal foglalkoztam, adtam, vettem, neveltem és még pénzt is kerestem vele)

Év vége felé megérkezett a hó, igazi, gyönyörű fehér decemberrel zárta kies hazánk az évet. Készültünk a karácsonyi ünnepségre, tanár néni gyűjtött a helybeli idős Borbély Károlytól (névrokon) Betlehemest. Torma Vera tanárnéni volt a rendező/dramaturg. A szöveg nagy része még ma is ott zümmög a fülemben, túl a saját szövegemen. Az iskolai ünnepség, amely emlékezetem szerint a „nagy iskolában” volt, nagy sikert aratott. A felnőttek örömmel fogadták, hogy újra él Betlehem.

A sikeren felbuzdulva szülői és tanári engedéllyel nekiindultunk a falunak betlehemezni. Többnyire olyan helyre mentünk, ahol bebocsátást reméltünk. Talán csak egy helyen kellett elénekelnünk (persze ordítva) ezeket a sorokat:

„Ú-ú-ú, büntessen meg a falu,

rossz gazdasszonyok vannak,

pásztoroknak nem adnak,

ú-ú-ú, büntessen meg a falu!”

Nem tudom, hol került erre sor, valóban nem. A legtöbb helyen szeretettel fogadtak bennünket, behívtak és meg is jutalmaztak. Nagyon jó volt. Annyira belelendültünk, hogy nem sokkal éjfél előtt értünk haza. Előtte igazságosan megosztoztunk az összebetlehemezett „bevételen”. 280 forint jutott nekem, amely egyrészt nagyon nagy pénz volt akkoriban, másrészt meg olyan boldog voltam azon a Karácsonyon, hogy még ma is a szívembe hasít. Nagyon csodálkozom, hogy nem szegődtem el vándorszínésznek. Tökéletes este volt ez a nevezetes: jól is laktunk, ettünk, ittunk, szórakoztunk, szórakoztattunk és még pénzt is kaptunk érte. Kevés boldogabb ember tapodta a Földet aznap este, mint az a néhány vámosoroszi gyermek. Ez valódi üzenet volt számunkra: a szeretet üzent kézzelfoghatóan. Arra már nem emlékszem, hogy aznap este locsoltuk-e a sikanyót a Vájásparton a kispallónál, de meglehet, hogy igen. A szeretettől ezt mégsem várhattuk, hogy még ezt is megcsinálja helyettünk.

Írta:
Borbély Balázs

Hasonló

Téli alkony

Ősz Zoltán alkotása  Petőfi Sándor: ALKONY (részlet) Olyan a nap, mint a hervadt rózsa, Lankadtan bocsátja le fejét; Levelei, a halvány sugárok, Bús mosollyal hullnak róla szét. Néma, csendes a... Tartalom megtekintése

Buckavidék Fülöpszállás

Bíró Ernő alkotása Ezen a szélfútta  vidéken,  ahol mindig  változik a terep,  ahol a  cipő, és  zokni kérgessé  válnak az  éles  homoktól, nem  egy  sétatér.  Magasan a bucka tetején  kapaszkodnak... Tartalom megtekintése

Charles Bukowski

Biszák  László alkotása Ne szépítsünk,  nem kívánja  meg  tőlünk  senki  sem,  ha  valami, valaki nyers,  nem  bűn!!!  Legyen  egyenes,  őszinte, és  férfias!  Saját  maga is  kegyetlen  őszinteséggel  írta  meg  saját ... Tartalom megtekintése

Sceptrum

Tüttő  József alkotása A fordítás  szerint:   Ősi  hatalmi  jelvény,  ami alá  tartozik  az ítélkezés, igazságosság  a  jogszolgáltatás!!  Jogar!! Életünket  mindig   beszorítani  látszik  rendszabályok  közé,  mivel  bőven  akadnak,  akik ... Tartalom megtekintése

Santa Maria della Salute

Huszár  Boglárka alkotása Mit  kívánunk   egy  festménytől?  Mi keltette  fel a figyelmünket?  Ki  festette?   Ki  Ő?    ….és  még  lehetne   tovább is   faggatnunk  magunkat,  de nem... Tartalom megtekintése

Büszke lázadók

Hargitai Beáta alkotása Kis kitérővel jelentkezem, valami mással, amit tőlem megszoktatok, és a reakciókból olvasva, egyre nagyobb kedvvel festegetek csak úgy szabadon, minden megkötés, és szégyen nélkül. Élvezem a színek... Tartalom megtekintése

Amikor még megénekeltük Romániát

„Szeretem a Nyárád mentét, Gazdag a föld, szelíd az ég” A múlt század hetvenes éveinek a közepétől a nyolcvanas évek végéig hatalmas tömegeket megmozgató fesztiválláz tombolt Romániában. A  több szakaszból... Tartalom megtekintése

Az ínyencek piaca Tiranában

         

Hunyadi János albán fegyverbarátja, Szkander bég

Szent István Bazilika, Budapest

Huszár  Boglárka alkotása Kis  túlzással:  világjáró  Boglárkám    mindig  boldogan  fogadja  be  egy egy  idegen  ország  szépségeit,   áradozik  a helyszínen,  és  a  hazamentett  látnivalók  fotón rögzített  emlékek,  még  nagyobb ... Tartalom megtekintése