Divatbemutató a negyvenes évek Németországában

Szemelvények Bán Béla készülő  EMLÉK(fény)KÉPEK című könyvéből

Akkor találtam ezt a képet, amikor Vera, a feleségem már nem volt. Nem kérdezhettem tőle, hol őrizte azt, hol és ki tördelte össze, hogy később mégis kisimítsa. Ezt ugyan már soha nem tudom meg, de a történetre kép nélkül is emlékszem.

Anyósom testvérhúga, Paula gyakori vendég volt nálunk. Mint ahogy mi is minden nyáron eltöltöttünk – később már családdal – pár hetet a szlovákiai Vágselyén, a vasúti pályamester házában. Ennek az asszonya (a pályamester felesége) volt Koczmann Paula, azaz Zsidó Gyuláné. És ő mindent elmondott Verának a gyermekkorból, az anyjáról, abból az időből, mikor a kislány úgy érezte, nincs neki édesanyja. Beszélt persze magáról is, hiszen akkor, a háborút megelőző, vagy a háborús években, három-négy éves korában más kötötte le a kislány, azaz a későbbi feleségem figyelmét, nem a família története.

Tizenhat éves volt a fiatal Koczmann lány, s tudta, mennie kell dolgozni, özvegy Koczmann Ferencné nem tarthatja el a semmiből leányait. De amíg több testvére is cselédnek állt módos családoknál, ő szabadabb életre vágyott. Barátnőjével jelentkezett egy Pozsony melletti gyárban. Megragadt, volt keresete, szabad ideje, ágya a munkásszálláson. Főnyeremény az egy maga-sorsú lánynak. Maradt akkor is, mikor a németek megvették az üzemet. Apró alkatrészeket kellett összerakni, senki nem kérdezte, az micsoda?

Mivel ragadt rá a nyelv, s mivel hirtelen sok lett a gyárban a német, gyorsan megtanulta a magyar és a szlovák mellé a németet is. Így, amikor 1941-ben elvitték az üzemet az észak-németországi Warnemündébe, nem volt kétséges, ő is megy a gyárral. Jó dolga volt. Szépen keresett, s nem volt mire költenie. Az ugyan zavarta egy kicsit, hogy szigorú rend szerint élhetett a lágerszerű szálláson, a városba csak egy héten egyszer, vasárnap pár órára mehetett, egy hónapban egyszer pedig Rostockba is beutazhatott, ha pedig vásárolni akart, külön engedéllyel és német kísérővel hétköznap is bemehetett a nagyvárosba, természetesen szabadsága terhére. De alig múlt húsz éves, mindez nem zavarta. Csak később tudta meg, hogy szigorúan védett hadiüzem az övék, ahol repülőgép alkatrészeket szerelnek össze.

Haza, Tornócra sokáig nem jöhetett, nem kapott útlevelet. Közvetlen családtagot viszont fogadhatott. Így érkezhetett hozzá Mariska, az egy évvel idősebb testvér. A gyár melletti, de szigorúan ellenőrzött vendégszállásra csak a szülő, vagy testvér mehetett, más hozzátartozó nem. Az asszony pedig –Vera édesanyja – az új férjével érkezett. Szabó Pál így a városban szállt meg. Másnap engedéllyel mentek Rostockba. A vendégek mindketten kopott ruhában voltak, ordított róluk a szegénység. Paula bevitte őket a nagyáruházba és felöltöztette mindkettőjüket, az akkori német divat szerint. A férfit a lány aktuális német lovagja kísérte, ő segített Szabónak a vásárlásban. Ám az ellenőrzésre kijelölt személy még a fényképről sem hiányozhatott, hiszen fő a biztonság.

Hányszor elmesélte Paula ezt a történetet. Szavai pontosan igazolódtak, amint, évtizedekkel később megtaláltam ezt a képet. Amelyen úgy néznek ki, mintha divatbemutató lennének a negyvenes évek Németországában.

Olvasóterem
Szerkesztő: M. Szlávik Tünde

Hasonló

Téli alkony

Ősz Zoltán alkotása  Petőfi Sándor: ALKONY (részlet) Olyan a nap, mint a hervadt rózsa, Lankadtan bocsátja le fejét; Levelei, a halvány sugárok, Bús mosollyal hullnak róla szét. Néma, csendes a... Tartalom megtekintése

Buckavidék Fülöpszállás

Bíró Ernő alkotása Ezen a szélfútta  vidéken,  ahol mindig  változik a terep,  ahol a  cipő, és  zokni kérgessé  válnak az  éles  homoktól, nem  egy  sétatér.  Magasan a bucka tetején  kapaszkodnak... Tartalom megtekintése

Charles Bukowski

Biszák  László alkotása Ne szépítsünk,  nem kívánja  meg  tőlünk  senki  sem,  ha  valami, valaki nyers,  nem  bűn!!!  Legyen  egyenes,  őszinte, és  férfias!  Saját  maga is  kegyetlen  őszinteséggel  írta  meg  saját ... Tartalom megtekintése

Sceptrum

Tüttő  József alkotása A fordítás  szerint:   Ősi  hatalmi  jelvény,  ami alá  tartozik  az ítélkezés, igazságosság  a  jogszolgáltatás!!  Jogar!! Életünket  mindig   beszorítani  látszik  rendszabályok  közé,  mivel  bőven  akadnak,  akik ... Tartalom megtekintése

Santa Maria della Salute

Huszár  Boglárka alkotása Mit  kívánunk   egy  festménytől?  Mi keltette  fel a figyelmünket?  Ki  festette?   Ki  Ő?    ….és  még  lehetne   tovább is   faggatnunk  magunkat,  de nem... Tartalom megtekintése

Büszke lázadók

Hargitai Beáta alkotása Kis kitérővel jelentkezem, valami mással, amit tőlem megszoktatok, és a reakciókból olvasva, egyre nagyobb kedvvel festegetek csak úgy szabadon, minden megkötés, és szégyen nélkül. Élvezem a színek... Tartalom megtekintése

Amikor még megénekeltük Romániát

„Szeretem a Nyárád mentét, Gazdag a föld, szelíd az ég” A múlt század hetvenes éveinek a közepétől a nyolcvanas évek végéig hatalmas tömegeket megmozgató fesztiválláz tombolt Romániában. A  több szakaszból... Tartalom megtekintése

Az ínyencek piaca Tiranában

         

Hunyadi János albán fegyverbarátja, Szkander bég

Szent István Bazilika, Budapest

Huszár  Boglárka alkotása Kis  túlzással:  világjáró  Boglárkám    mindig  boldogan  fogadja  be  egy egy  idegen  ország  szépségeit,   áradozik  a helyszínen,  és  a  hazamentett  látnivalók  fotón rögzített  emlékek,  még  nagyobb ... Tartalom megtekintése