Tüttő József alkotása Szinte meggyötört arcok, holott egy életút harcosai a születéstől a végsőkig. Egyetlen ember akinek annyiszor változik az arca, ahány állomást tudhat maga mögött. Hogy sejthetnénk gyermekkorban, milyen ... Tartalom megtekintése
Egy pillanat béke, ajándék nyugalom
Szemelvények Bán Béla készülő EMLÉK(fény)KÉPEK című könyvéből
A kép elmosódott, élettelen. A félhomályban, alkalmatlan kis géppel. Mégis életem egyik legdrágább képe. Az a mozdulat. Amint a lány megsimítja a reménytelen anya csapzott haját. Nincs ebben póz, csak féltés és félelem, szeretet és könny. Most egy pillanat béke van, ajándék nyugalom a fájdalom takarta álomban. Egy rákos beteg utolsó heteinek egy napján.
Nem gondolta a kis Mojzes Vera ott Zsadányban, hét évvel ezelőtt, 1950 kora nyarán, hogy a kirobbanó örömét még fél év várakozás, majd hat év borzalom követi. Akkor ujjongott, hogy most végre együtt lehet az édesanyjával, a szülőházból járhat iskolába, anya vajazta kenyérkével az uzsonnás dobozban. S végre együtt lehetnek, sokáig, örökre…
Már ott, az alföldi faluban lelohadt az öröme. Anyjának férje táviratot küldött: nincs meg a lakás, még nincs meg a kiutalás. A mindjárt érkezett levél azt is közölte, hogy a tanácsnál új szereplő lépett be a kiutalási folyamatba, kell gyűjteniük tyúkot, kacsát, lisztet, cukrot, s egy oldal szalonna sem ártana. Csak élelmiszert, pénz nem kell. A levél ezzel zárult: Krisztus koporsóját sem őrizték ingyen.
Ott, Zsadányban kezdte el a hatodik osztályt, novemberben jöttek érte, s lett lakója a Jókai téri egyszobás lakásnak, ami üzlet volt azelőtt. A félévi bizonyítvány bizony gyengécske volt, még két elégséges is becsúszott, de az év végére sokat javított. Ám otthon nem foglalkoztak azzal, jól tanul vagy sem. Anyját ritkán látta, legtöbbször az üres lakásba ért haza. Volt, hogy üzenet várta, szaladjon fel az emeletre Petőékhez, ott is fog aludni. Eltelt az iskolaév, s alig látta az édesanyját. A férfi, anyja férje (soha nem tudta apának szólítani) egy héten egyszer vagy kétszer aludt otthon, vitte, hozta az árut a TEFU gépkocsivezetőjeként, járta az országot. Ha otthon volt, akkor is csak éppen evett valamit, meg aludni jött haza. Sokszor Vera ment érte a Liszt Ferenc téri kocsmába, hívta, mikor kész volt az ebéd. Most, hogy visszagondol rá, még mindig undorodik attól a helytől. Hányszor belecsíptek részeg emberek a popsijába… Szabó Pál sokszor éjszaka jött haza, hozta magával a sör és a bagó sajátos kocsmaszagát és a kártyaadósságot.
De azon az emlékezetes éjszakán nem a Szabó jött, ő otthon volt. Egyenruhások verték rájuk az ajtót. Az édesanyja már nyitotta is, tudta, hogy jönnek érte. Összecsomagolta kicsi bőröndjét, ami elkíséri a fogságba. Elmondta előző este a kislánynak: elviszik, és sokáig lesz távol. Megvolt már az ítélet: másfél év. (Ki nem mondta volna, hogy börtön.)
– Tudod Verácska, abból van mindenünk, amit Szlovenszkóból hordoztam át, és amit cserébe oda vittem. Gazdagok lennénk már, ha nagy részét Pali el nem kártyázza.
Nem aludt ő sem akkor éjjel. Ébren volt, mikor a fogdmegek rájuk verték az ajtót.
Mikor ide érnek gondolatai, anyja megmozdul. De nem, nem ébred még, kap a fájdalomtól kevés haladékot.
Így a lánynak lehet még emlékezni. Pedig de szívesen törölné ki a következő órát és éveket az emlékezetéből. Torkában a könnyei, de nem mutatja.
Alig ment el a rabszállító, mikor Szabó bejött. De nem feküdt le a helyére. Az ő ágya előtt állt meg. Hozzá nyúlt.
– Nagy lány vagy már – s a karja le is szorította. Másikkal a kis blúzában matatott. Nem hagyta magát, de a férfi erős volt. Akkor beleharapott az őt leszorító karba. Kicsúszott abból, és menekült. Fel az első emeletre Petőékhez.
A gyermekvédelmi hatóság gyorsan dolgozott. Az éjszakát már az állami gondozotti gyűjtőben töltötte. Még három napig volt ott (megvédte magát a nagyoktól, és sírt egyfolytában), mikor a csoport elindult Ikervárra. Ott, az egykori Andrássy kastélyban egy tanárnő (Haspel Zsuzsa) és egy fiatal tanár, Csizmazia Zoltán fogadta a konvojt. Felfigyeltek egy, a többiektől elhúzódó kislányra. – Soha nem száradtak ki szemei, mindig csillogtak a könnytől – emlékezett később a tanárnő a kis Verára. Nem, ő nem gyermekbűnöző, mint a legtöbbjük. Figyeltek rá. Akkor is, mikor a két fiatal pedagógus összeházasodott. A legjobb véleményt adták a gondozóintézet munkatársának, aki végigkísérte életét, míg az állam felügyelete alatt volt. Közös tevékenységüknek köszönhető, hogy Ikervárról Budapestre, Közgazdasági Technikumba mehetett, hogy az iskola kollégiumában lehetett a szállása négy éven át, addig, amíg be nem töltötte a 18. évét, s kiléphetett az állam felügyelete alól.
Önkéntelen mosoly lopódzik az arcára, mikor ezekre az emberekre gondol. És Baross Gáborra, a karnagyra, aki az Eötvös Lóránd Tudományegyetem énekkarát dirigálta. Ott volt bemutatójuk a Huba utcai iskolában, mikor felfigyelt a jó hangú kislányra. – Nem lenne kedved az énekkarhoz? – Dehogynem volt. S ezzel már alakult a jövője. Másfél év múlva érettségizett, de akkor már törzstagja volt az egyetem kórusának és nyitott kapu várta a jogi karon. És természetesen az egyetemi kollégiumban, mert valahol laknia kell.
Eddig tartott anyja számára a kegyelem. Fájdalommal ébredt, miként azzal is aludt el. Mindjárt jön az orvos, hogy pár órára tűrhetővé tegye injekciójával az anyja fájdalmát. Megsimítja az asszony fejét, én pedig elkattintom a kis Wera fényképezőgépet, talán kap annyi fényt, hogy marad rajta valami. Akkor már Mojzes Vera férjeként fényképezhettem.
Hasonló
Az utolsó utazás
Kocsmai játékok
Márpedig itt söröző lesz!
Az álcázott könyvesbolt
Emberi sorsok
Életem új barátai
„...Szeressétek egymást…”...
Ön pedig itt tanú nem lesz!
Országúton
Gratulálok, fia született!
Hapci, a kocsma macskája
Az a gyilkos bagó
Akik a házasságig táncolták...
Élettörténet, halk, elcsukl...
Munkáshétvége
Az esküvő
A megtalált testvér
Béke után vihar
„Ha még hallásod is lenne…”...
Álomtestvérke
Az út
Hegyet hágék, lőtőt lépék, a sárkány farkán túráztam
Megtépett sziklák, leszakadt hegyormok, madeirai séta egy csángó ima ritmusára Légvonalban… Ha valahol tényleg látni is lehet, mit jelent ez a kifejezés, az a Ponta de São Lourenço, azaz a... Tartalom megtekintése
Pomaranski Luca portréja
Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban szabad beszélni, én mégis a portrézást találom a legizgalmasabb alkotói munkának. Huszár Boglárka ragyogó képet festett Lucáról, aki csak éppen bekukkantott a vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése
Győr Bécsi kapu tér. Egy csepp harmónia
Hargitai Beáta alkotása Győr talán legszebb tere a Bécsi kapu tér. Szinte minden épülete műemlék, barokk, copf, és kora klasszicista stílusú homlokzatokkal. (Wikipédia) A tér ragyogása, elegánsan hangolt épületei a ... Tartalom megtekintése
Egy kis nyelvészkedés a Piña Coladaval kapcsolatban
Szűrt ananászt jelent magyarul, szögezném le Móricka kedvéért… …akinek mint tudjuk, mindenről ugyanaz jut eszébe. Felhívnám továbbá a figyelmét az “ ñ ” betű kalapocskájára, ami által “ ny “-ne... Tartalom megtekintése
Történetek a füstölődő szalonnatáblák mellől
A régi házak padlásai mindig is kincseket rejtettek és rejtenek magukban Éreztem én ezt már gyerekkoromban, ugyanis állandóan azon siránkoztam, hogy mikor mehetek már fel én is a hijúba, ami... Tartalom megtekintése
Pince bejárat, Tokaj
Bíró Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően szomorkás időben vágyódva nézhetünk erre a Bíró Ernő által megpingált képre. Kirobbanó fényekben pompázik a pince tetején dúsan hajtó ... Tartalom megtekintése
Emlék
Ősz Zoltán alkotása 25×30 cm, pasztell. 2024 “Jaj, a gyerekkor mily tündéri kor volt: egy ködbe olvadt álom és való, ha hullt a hó az égből, porcukor volt, s a... Tartalom megtekintése
Csend a sziklák tövében
Biszák László alkotása 35x60cm. Lüktető világunk tele van meglepetéssel, olyannyira, hogy belefér bármilyen szokatlan torz, pszicho, sci fi, csak rettentsen! Nehéz elhatárolódni, nehéz kimaradni, így azután egyszer... Tartalom megtekintése
Rekviem-féle egy pót-nagyapához, és az ő Erdélye egy évszázadához
Tata nyáron mindig a garázs tetején ült. Ült és nézett le az utcára, élvezte a nyarat, az árnyékos szőlőlugasban, ami teljesen befutotta a garázs lapos tetejét, árnyas kuckót formálva. Ha... Tartalom megtekintése