Berencsi Béla

Polgármester

Ibrány

Aligha van Magyarországon olyan polgármester, aki nem ismerné, vagy ne hallott volna róla. Ő az ország második legrégebben, 43 éve hivatalban lévő polgármestere. A kérdésre, hogy mi a közel négy és fél évtizedes múlt sikerének titka, egyszerű a válasza; elkötelezettség, hitelesség, mások tisztelete, harmonikus együttműködés a munkatársakkal, no meg a nyitott ajtó – ezek hitvallásnak is beillő gondolatai. Szerényen beszél az eredményekről. Tősgyökeres ibrányiként egy valóságos újkori településtörténetet vázol fel, egy olyan nagy ívű településfejlesztést, mely lehetővé tette, hogy Ibrány a valamikori szegény faluból mára a térség központjává vált.

Ibrány életében 1975. július 1-je elindított egy változást, ekkor választották meg 28 évesen tanácselnöknek Berencsi Bélát, egy nagyon nehéz gazdasági-politikai környezetben. Igen mélyről indult a település, idézi fel a történteket. A 70-es évek második felétől nagy küzdelmet folytattak a felemelkedésért, hisz Ibrány már akkor a környék legnagyobb – de ipar és jelentősebb foglalkoztatás nélküli – 6500 fős községe volt.

Nagy tisztelettel beszél elődjéről, volt munkatársairól, az innen elszármazott lokálpatrióta támogatókról (Kocsis László megyei tervosztály vezetőjéről, dr. Berecz János politikusról, Hegedűs D. Géza színművészről), akik segítséget, bátorítást adtak a továbblépéshez. A kitartó munkának köszönhetően új üzemek, munkahelyek jöttek létre, megfiatalodott a település.

A 80-as években a felsőbb szintű gazdasági-politikai tervek már lehetővé tették a központi szerepkör alakítását, komoly fejlesztések kezdődtek; új egészségügyi központ, mentőállomás, óvoda, új általános iskola épült, majd kiépült a teljes közműhálózat. Nagy előrelépést jelentett annak a „kegyetlen döntésnek” a feloldása, mely korábban a település 1/3-át külterületté nyilvánította, így már ezeken a helyeken is lehetett építkezni.

A település dinamikusabb fejlődése igazán 1993-ban, a várossá válást követően indult meg.

Új, tágas művelődési központ és könyvtár épült, amely gazdag helytörténeti gyűjteménnyel is büszkélkedhet. 2010-ben Ibrány és Nagyhalász között megépült a Dr. Béres József Egészségügyi Centrum, 12 település társulásával, mely 15 féle szakellátást nyújt a betegeknek. Az általános iskola épületét közel két milliárd forintból korszerűsítették, 1000 adagos konyhával, tornacsarnokot, tanuszodát építettek, zeneiskolát hoztak létre. Az 1962-ben megépült gimnázium fennmaradása érdekében kollégiumot is építettek. Az idősekről gondoskodván Idősek Otthona is létesült a településen.  A Kertváros felé menetrendszerű autóbuszjáratot indítottak, lehetővé téve ezzel a lakosság számára a megyeszékhely gyorsabb elérését. 2012-ben új mérföldkőhöz érkezett a város, amikor is járási székhely lett. A járási státusz megszerzése érdekében az Önkormányzat a korszerűen felújított polgármesteri hivatalát adta át, ahol ma 8 településről fogadják az ügyfeleket. Az új polgármesteri hivatal és a helyi rendőrőrs épületei is korszerűek. Számtalan park, köztéri alkotás díszíti a várost, a lakosok megbecsülését ilyenképpen is szolgálva.

Az örömteli történések mellett a foglalkoztatásból eredő gondok is szóba kerülnek, mely különösen a rendszerváltás után jelentkeztek, hiszen a gumigyár megszűnése után hirtelen 400 ember vált munkanélkülivé. Felvállalták az iparfejlesztés segítését, saját erőből ipari területeket alakítottak ki, ahol több vállalkozás kezdte meg működését. Ma stabil foglalkoztatató a helyi vasipar, 300 embernek ad munkát. Több mint 20 hektáron telepíthetnek a befektetők napelemet, négy baromfitelep épül, ezek munkahelyet és bevételt is jelentenek a városnak. Emellett utcákat újítanak fel, körforgalmi csomópontot építenek és felújítják az Ibrány-Nagyhalászi összekötő utat, s ez csak néhány kiragadott példa a lakosságról való gondoskodásnak. Mert minden döntésük mögött ez utóbbi a meghatározó tényező.

Polgármester úr eddigi életútja nem csak egy fejezetet érdemel a következő várostörténeti monográfiában, de egymagában is témát adhat a helytörténeti kutatóknak. Beírta magát a magyar települési közigazgatás történetébe is. Politikai rendszerektől függetlenül a legmagasabb szintű állami és szakmai kitüntetések birtokosa lett; mint pl. Magyar Köztársaság Ezüst Érdemkereszt (1995) Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkereszt (2006), Polgármesteri Arany Pecsétgyűrű díj (2014 Gödöllő), de a helyiek elismerését is birtokolja a 2000-ben átvett Ibrány Város Díszpolgára címmel.

Szabadidejében a sportvadászatnak hódol. Személyes életében a család jelent igazi hátországot. 1968-ban kötött házasságot, két lányuk is itt él, és öt unoka aranyozza be életét. S hogyan készül a jövőre? Kérdésemre érteni vélem a választ. Ám az emberek iránta való megbecsülése, személyébe vetett hite erős, az a döntő, amit tett és tesz az ember!

Szerző: 2018. 05. 28.
Ha még nincs közöttünk, csatlakozzon most az Unokáink is olvasni fogják oldal kedvelőihez a Facebookon!

Hasonló

Tanya

Biszák László alkotása A  festő, aki   komplett  képekben  gondolkodik,  vagy  csak  ráhagyja  az  ecsetére, hogy  dolgozzon,  máris  kikerekedhet  keze nyomán egy tájkép, és  ha  van  még festék a palettán ... Tartalom megtekintése

Őszikék 22 – 11 

Bíró Ernő alkotása Lám-lám  idén is eljött minden  híresztelés ellenére az  ősz!  A  nyár  perzselő  volt,  áhítoztunk   az  esőre, kis  lehűlésre,  és  mutató újját  felemelve  hozott  rosszakat,  viharokat, lehűlést ... Tartalom megtekintése

Kertész  utcai  ház, Győr

Hargitai Beáta alkotása …már 2024-et  írunk,  és  2020-ban  készítettem  ezt  a kis  képet.  Révfalut  jártam,  kerestem  az  emlékeket,  lassan  az  épületek  is  úgy  kipotyogtak  a  szitán,  eltűntek  mint  a pergő ... Tartalom megtekintése

Lagúna

Huszár  Boglárka alkotása Lagúnáknak nevezik az atollok korallzátonyától körülzárt vízfelületet is. Magyar neve az olasz laguna szóból ered, melyek jelentése tavacska, pocsolya; végső forrása az azonos jelentésű latin LACŪNA. (Wikipédia). ... Tartalom megtekintése

Fornax

Tüttő József alkotása Képzeletem összes  zugát    nézegetem   az  elvonatkoztatott  témát   bontogatva  ami  a jelenkor megváltozott  világát   képviseli.  A  múlt század  embere  vagyok,  ahol  a tárgyak  tárgyakat ... Tartalom megtekintése

“Nem nyitok vitát…” 

Tüttő József alkotása Két  krumpli  egy  zsákba  hiába  nagy a zsák,  akkor  hátra  arc,  és  úgy  vitáznak  mint két  felfújt  hólyag.  Tüttő  József  két  figurát  állít  elénk,  hogy  fejtsük  meg ... Tartalom megtekintése