Ilus málnát, szamócát, medvehagymát árult a piacon, de Károly inkább a kezét kérte meg Ilus még akkor sem tudott örülni, mikor a postás meghozta az első nyugdíját. Minek? Éppen annyit... Tartalom megtekintése
Harminchét reménykedő ember
Szemelvények Bán Béla készülő EMLÉK(fény)KÉPEK című könyvéből
1953. január vége felé szóltak: –Holnap mindenki legyen itt, fényképezünk.
Művésznek készülő osztálytársunk, Papp Emil kért kölcsön egy gépet, azzal jött be az osztályba, hogy együtt legyünk egyszer az életben. Nem teljesen sikerült. Ketten betegek lettek, Emil pedig a dobogón állva kattintott, így ő is hiányzik a fényképről. De 37-en ott vagyunk, harminchét reménykedő ember. S ott bujkált bennünk a nagy kérdés: vajon évek vagy évtizedek múlva lesz-e harminchét, illetve a hiányzókkal kiegészítve negyven elégedett ember egy képzeletbeli fényképen?
Emlékszem, akkor már valamennyien leadtuk a jelentkezési lapot. Három intézményt jelölt meg mindenki, ahova menni szeretne, így a bizonytalanoknak sem volt pardon, nyilatkozniuk kellett. A legtöbben persze már akkor tudták, mit akarnak.
Én sokáig nem mentem el az érettségi találkozókra. De mindenkiről tudtam, hiszen jártam az országot, és a szóbeli csatárlánc működött. És egyszer csak összeállt a kép. Gyönyörű ez a képzeletbeli kép, tele elégedett arccal. Mivel kiderült, mindenki elérte a célját. S ha van olyan, aki nem ott szerzett diplomát, ahova jelentkezett, de elvégezte az egyetemet vagy főiskolát máshol, elért egy célt, amit akkor tűzött maga elé, mikor 1949-ben belépett a debreceni Református Főgimnázium első A. osztályába. (Osztályfőnök: dr. Nagy Géza.)
Nem tudom, van-e valahol kimutatás, hányan szereztek felsőfokú diplomát egy osztályból. Ha lenne, biztos az elsők között lenne az osztály. Valószínűleg nem csak kis hazánkban. Hárman nem tanultak tovább, mindhárman határozott szándékkal. Egyikük már akkor autót vezetett, gyorsan akart élni, gyorsan eleget vagy többet keresni, nem volt ideje még éveket tölteni a hiányzó ismeretek megszerzésével. Mintha tudta volna, hogy sietnie kell. Az ötven évét alig élte túl. Másik társunkat, családi kapcsolatai egy fogtechnikai laborba vezényelte. Sikeres szakember lett, nem panaszkodott életére. Harmadik barátunk pedig már az érettségi előtt a Csapó utcai piacon sefttelt a zöldségesekkel. Ezt folytatta, sikerrel, s nem volt szüksége felsőfokú diplomára. Azon a képzeletbeli fotón ők is elégedetten néztek volna a kamerába.
S a többi harminchét?
Csak néhányan voltak, akiket elsőre elutasítottak, vagy másik intézménybe vezényeltek. Ám nekiindultak másodszor, sikerrel. Egy, csak egy ember volt, akinek öt évig tartott a felvételi küzdelem. Az állatorvosi főiskolára jelentkezett. De ott azt mondták 1953-ban: református gimnázium?, klerikális oktatás? – nem, ide nem jöhet. Nem merte megkérdezni, hogy az gyógyításra szoruló barmoknak vajon van-e ideológiai elkötelezettségük. Jelentkezett ugyanoda másodszor: helyhiány miatt nem!; aztán harmadszor és negyedszer – a válasz ugyanaz. Akkor sem adta fel. Ötödik alkalommal felvették. Akkor már többet tudott az állatgyógyászatból, mint néhány oktató, felcser volt közben, állatorvosok mellett. Ebesen találkoztam vele a hetvenes években, ott volt munkahelye a tsz-ben, ott volt lakása, családja.
Harminchét diplomás a negyven fős osztályból. Ők, akik nagy várakozással néznek bele az egyszerű, Pajtás színvonalú fényképezőgép lencséjébe. Kicsike kép született, alig nagyítással is elmosódott arcok. De bennem élnek, élesen. S most hatvanöt év után mondhatom: sajnos átfordultunk negatívba. Tavaly óta eggyel többen vannak odaát. Hogy aztán mi, a még élők is kövessük őket.
Hasonló
Az utolsó utazás
Kocsmai játékok
Márpedig itt söröző lesz!
Az álcázott könyvesbolt
Emberi sorsok
Életem új barátai
„...Szeressétek egymást…”...
Ön pedig itt tanú nem lesz!
Országúton
Gratulálok, fia született!
Hapci, a kocsma macskája
Az a gyilkos bagó
Akik a házasságig táncolták...
Élettörténet, halk, elcsukl...
Munkáshétvége
Az esküvő
A megtalált testvér
Béke után vihar
„Ha még hallásod is lenne…”...
Álomtestvérke
Égi áldás az özvegyasszony házasságára
Virágvasárnap Vatikánban a Szent Péter téren
Pálmaágakból lefektetett szőnyeg a Bazilika lépcsőin, olajágakkkal integető ünneplők Ilyen meghívót kap a vendég, ha a jó sorsa Rómában egy zarándokszállásra viszi. A Casa per ferie delle Suore Missionarie Pallottine néhány... Tartalom megtekintése
Varázslat
Huszár Boglárka alkotása 60×60 cm. olaj, vászon. Nem is tudom mióta áll ez a nagyon régi épület, kicsit elvarázsolt szépségével kastély, kicsit bástya szerű repkénnyel befutott oldalával. Az idő ... Tartalom megtekintése
Az út
Tüttő József alkotása Szinte meggyötört arcok, holott egy életút harcosai a születéstől a végsőkig. Egyetlen ember akinek annyiszor változik az arca, ahány állomást tudhat maga mögött. Hogy sejthetnénk gyermekkorban, milyen ... Tartalom megtekintése
Hegyet hágék, lőtőt lépék, a sárkány farkán túráztam
Megtépett sziklák, leszakadt hegyormok, madeirai séta egy csángó ima ritmusára Légvonalban… Ha valahol tényleg látni is lehet, mit jelent ez a kifejezés, az a Ponta de São Lourenço, azaz a... Tartalom megtekintése
Pomaranski Luca portréja
Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban szabad beszélni, én mégis a portrézást találom a legizgalmasabb alkotói munkának. Huszár Boglárka ragyogó képet festett Lucáról, aki csak éppen bekukkantott a vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése
Győr Bécsi kapu tér. Egy csepp harmónia
Hargitai Beáta alkotása Győr talán legszebb tere a Bécsi kapu tér. Szinte minden épülete műemlék, barokk, copf, és kora klasszicista stílusú homlokzatokkal. (Wikipédia) A tér ragyogása, elegánsan hangolt épületei a ... Tartalom megtekintése
Egy kis nyelvészkedés a Piña Coladaval kapcsolatban
Szűrt ananászt jelent magyarul, szögezném le Móricka kedvéért… …akinek mint tudjuk, mindenről ugyanaz jut eszébe. Felhívnám továbbá a figyelmét az “ ñ ” betű kalapocskájára, ami által “ ny “-ne... Tartalom megtekintése
Történetek a füstölődő szalonnatáblák mellől
A régi házak padlásai mindig is kincseket rejtettek és rejtenek magukban Éreztem én ezt már gyerekkoromban, ugyanis állandóan azon siránkoztam, hogy mikor mehetek már fel én is a hijúba, ami... Tartalom megtekintése
Pince bejárat, Tokaj
Bíró Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően szomorkás időben vágyódva nézhetünk erre a Bíró Ernő által megpingált képre. Kirobbanó fényekben pompázik a pince tetején dúsan hajtó ... Tartalom megtekintése