Tüttő József alkotása Szinte meggyötört arcok, holott egy életút harcosai a születéstől a végsőkig. Egyetlen ember akinek annyiszor változik az arca, ahány állomást tudhat maga mögött. Hogy sejthetnénk gyermekkorban, milyen ... Tartalom megtekintése
Varga Gyula
Nyugalmazott megyei pb első titkár,
Nyíregyháza
Az élet sorozatos csapásait megrendülés nélkül elviselő magas, szikár, tanáros testalkatú férfi, hetvenkét évesen visszaemlékezve szól azokról a haladó baloldali hagyományokról, amik egész munkásságának irányát meghatározták. A Nyíregyházán, 1932 októberének utolsó napján, Dicső Erzsébet háztartásbeli és Varga Lajos cipészmester középső gyermekeként anyakönyvezett fiú földi lépteit, legfőbb szerettei ma már csak a menynyei távolból kísérik óvó tekintetükkel. Testvérei: László és Ilona, amíg tehették, féltő gonddal vigyáztak testvérükre. Varga Gyula keresve sem találhatott volna különb asszonyt feleségénél, Gábor Etelkánál, aki nagyon jó pedagógusnak bizonyult az élet hozta vizsgákon. Gyermekük, Erzsébet, orvos, az ÁNTSZ osztályvezető főorvosa. Veje dr. Halmay Balázs, a megyei mentőszervezet igazgató főorvosa. Unokáik: Balázs termékmenedzser, Zoltán az IBS hallgatója.
Varga Gyula, 1950-ben, a mezőgazdasági szakközépiskolában eltöltött néhány hónap után, a politika berkein belül kívánta meg ifjú életét folytatni. Előbb az akkor alakuló diákszövetség egyik városi vezetőjeként, majd a Magyar Repülőszövetség politikai munkatársaként láthatjuk viszont. Ezen tisztségében villámgyorsan a Balatonkilitin működő tisztképző iskola hallgatói közé kerül. Tizenkilenc évesen az MRSZ Politikai Osztályára, a fővárosba vezénylik. A követelményeknek megfelelni akaróan, maga is tanulja a repüléstudományt. Így jut el a segédoktatói szintig, így repült tizennyolc vitorlázó repülőgép típust. Alig húszévesen megnősül, de ezzel egy időben hadosztály-pártiskolára is vezénylik. Az 1955-től kezdődő időszakról mint élete egyik legszebb, legcsodálatosabb időszakáról beszél.
Ezerkilencszázhatvantól kezdődően – ahogyan elmondja – olyan munkatársakkal dolgozott együtt, akiktől jobbat senki sem kívánhatott volna magának. Így említi meg Markovics Miklóst, Benkei Andrást – a belügyminisztert – és Orosz Ferencet, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Tanács későbbi elnökét. A pártapparátusban önállóan tevékenykedő munkatársak mellett neki csak az irányítással kellett foglalkoznia. A Politikai Főiskola filozófia szakán három évet tanult, miközben az SZKP hasonnevű intézményében is igényt tartottak a jelenlétére. Itt említi meg, hogy házasságuk első tíz éve „levelező”-nek tekinthető, hiszen hivatalból sokszor volt távol szeretteitől. Időközben három diplomát szerzett, munka mellett.
Ezerkilencszázhetven októberétől, tizenhárom éven át a városi pb első titkára. Nyíregyháza és Varga Gyula életének ez a felfutó időszaka, ekkor lett a kis mezővárosból országosan is jegyzett megyeszékhely. A dohánygyár és a konzervgyár mellett felépül a papírgyár, a HAFE, elkezdődött a tömeges lakásépítés. Családok ezrei költözhettek összkomfortos otthonaikba. Az egyre szaporodó üzemekbe több munkáskézre volt szükség, új intézmények jelentek meg. Az „Együtt Nyíregyházért Mozgalom” nagyban segítette a dolgozók családi kötelezettségeinek összehangolását, a felmerülő gondok házon belüli megoldását. A rendszeres, hétvégi közös programok a kétkezi munkásemberek közösséggé formálását, az együvé tartozás érzését erősítették.
Ezerkilencszáznyolcvanháromtól, Varga Gyula számított a megye első emberének. Nyugdíjba vonulásáig, ezerkilencszáznyolcvannyolcig, tiszta lelkiismerettel tett meg mindent szeretett megyéje boldogulásáért. A megyei tanács akkori vezetőivel együttműködve fejlesztették az oktatási, a kulturális, az egészségügyi intézményeket. Az akkoriban érvényes, és minden vezető számára kötelező párthatározatok szellemének megfelelően tett meg mindent azért, hogy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyét a fővárosi pártközpont által kívánt szintre felzárkóztassa.
Varga Gyula, életének „kis” sikerei között tartja számon azt, amikor a Kossuth-díj átvételére kísérte Budapestre a tiszaberceli tanítónőt, a máriapócsi tsz-elnököt, a nagykállói orvosnőt. Büszke rá, hogy dr. Margócsy Józsefnek ő adhatta át a Munka Érdemrend arany fokozata kitüntetést. Működési ideje alatt kapott városi címet Tiszavasvári és Csenger. A MOM akkor kezdett igazán Szatmárban terjeszkedni. A megyében nagyon sok volt a szellemi kapacitás, de nagyon kevés volt az azt hasznosító tőke. Öt éven át országgyűlési képviselőként is dolgozott a közért. Az 1988-as megyei pártértekezleten úgy látta: annyi év munkája után át kell adnia a helyét a fiataloknak. A Szocialista Magyarországért kitüntetésre és a négyszer megkapott Munka Érdemrendre a legbüszkébb.
Ezerkilencszáznyolcvankilenc óta éli a nyugdíjasok mindennapjait. Varga Gyulát, Nyíregyháza díszpolgárát az évtizedek alatt nem szédítette meg a kezében lévő hatalom. A múltat megélt és megszenvedett, ám mindig előre néző, puritán ember ma számítógép-kezelői tanfolyamra jár…
(Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanch 18. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2004.)
Hasonló
Péter László és neje, Dr. J...
Dr. Sztányi István
Lakatos Dénes
Dr. Szikora Lászlóné
Dr. Balogh Zoltán
Poroszka Norbert
Dr. Szerdahelyi Zita
Dr. Szerdahelyi Szabolcs
Seszták Oszkár
Dr. Szabó Sarolta PhD
Hargitai István
Dr. Tisza László
Dajka István
Giliga Ferencné
Gyetván Magdolna
Csizmadia Valéria
Fodor László
Fábián Gonzáles
Bodnár Zoltán
Hargitai István
Az út
Hegyet hágék, lőtőt lépék, a sárkány farkán túráztam
Megtépett sziklák, leszakadt hegyormok, madeirai séta egy csángó ima ritmusára Légvonalban… Ha valahol tényleg látni is lehet, mit jelent ez a kifejezés, az a Ponta de São Lourenço, azaz a... Tartalom megtekintése
Pomaranski Luca portréja
Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban szabad beszélni, én mégis a portrézást találom a legizgalmasabb alkotói munkának. Huszár Boglárka ragyogó képet festett Lucáról, aki csak éppen bekukkantott a vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése
Győr Bécsi kapu tér. Egy csepp harmónia
Hargitai Beáta alkotása Győr talán legszebb tere a Bécsi kapu tér. Szinte minden épülete műemlék, barokk, copf, és kora klasszicista stílusú homlokzatokkal. (Wikipédia) A tér ragyogása, elegánsan hangolt épületei a ... Tartalom megtekintése
Egy kis nyelvészkedés a Piña Coladaval kapcsolatban
Szűrt ananászt jelent magyarul, szögezném le Móricka kedvéért… …akinek mint tudjuk, mindenről ugyanaz jut eszébe. Felhívnám továbbá a figyelmét az “ ñ ” betű kalapocskájára, ami által “ ny “-ne... Tartalom megtekintése
Történetek a füstölődő szalonnatáblák mellől
A régi házak padlásai mindig is kincseket rejtettek és rejtenek magukban Éreztem én ezt már gyerekkoromban, ugyanis állandóan azon siránkoztam, hogy mikor mehetek már fel én is a hijúba, ami... Tartalom megtekintése
Pince bejárat, Tokaj
Bíró Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően szomorkás időben vágyódva nézhetünk erre a Bíró Ernő által megpingált képre. Kirobbanó fényekben pompázik a pince tetején dúsan hajtó ... Tartalom megtekintése
Emlék
Ősz Zoltán alkotása 25×30 cm, pasztell. 2024 “Jaj, a gyerekkor mily tündéri kor volt: egy ködbe olvadt álom és való, ha hullt a hó az égből, porcukor volt, s a... Tartalom megtekintése
Csend a sziklák tövében
Biszák László alkotása 35x60cm. Lüktető világunk tele van meglepetéssel, olyannyira, hogy belefér bármilyen szokatlan torz, pszicho, sci fi, csak rettentsen! Nehéz elhatárolódni, nehéz kimaradni, így azután egyszer... Tartalom megtekintése
Rekviem-féle egy pót-nagyapához, és az ő Erdélye egy évszázadához
Tata nyáron mindig a garázs tetején ült. Ült és nézett le az utcára, élvezte a nyarat, az árnyékos szőlőlugasban, ami teljesen befutotta a garázs lapos tetejét, árnyas kuckót formálva. Ha... Tartalom megtekintése