Nagyvarsány

Amikor a vállalkozói szemlélet térhódítása nyomán egyértelművé vált, az üzleti életben érdemes próbálkozni, Tóth László is törte a fejét erősen. Mint pénzügyi szakember, láthatta, sem az állami gazdaság, sem a termelőszövetkezet nem képes olyan anyagi gyarapodást garantálni, ami egy kétgyermekes család boldogulásához, a nehezedő feltételek közepette, elegendő lenne. Sokat töprengett a feleségével, milyen jövedelemkiegészítő tevékenységbe foghatnának, míg végül jött a pékség ötlete. Azóta a Varsánypék Kft. neve fogalom Beregben, Kisvárdától Tarpáig több mint száz boltba viszik ki naponta a frissen sütött kenyeret, péksüteményt.

Az ötlet nem véletlenül keletkezik. Tóth László Nagyvarsányban született 1953. június 13-án, és nagyon jól érezte magát a kis beregi faluban. Idekötötte a családja, édesapja, Tóth Miklós 17 éven át volt traktoros a termelőszövetkezetben, ma nyugdíjas. Édesanyja Petkó Irén a kereskedelemben, boltosként kereste a kenyerét. Tíz esztendeje hagyta itt övéit. A legidősebb fivér László, az öccse, Béla gépipari technikumot végzett és Nagyvarsányban él, sajnos, munkanélküli. János szívbetegségben halt meg és a legifjabb testvére, József is betegeskedik.

László beleszületett a paraszti munkába, megszerette az állatokat. Egyértelműnek tűnt, hogy a családi hagyomány révén folytatja a mezőgazdasági munkákat, a földművelést. A nagybátyja, pénzügyi szakember lévén, nagy tekintélynek örvendett a családban, adtak a szavára. Az ő véleménye esett döntő súllyal a latba, amikor azt mondta: László tanuljon tovább pénzügyi vonalon. Így került be a nyíregyházi Közgazdasági Szakközépiskolába. Az első évben alig győzte a hátrányt behozni. 1971-ben érettségizett, majd a tanácsi területen kapott állást. Hiába tartozott hozzá több település pénzügyi gazdálkodása, a fiatalember többre vágyott, mint az egyszerű könyvelés.

Meg aztán a családalapítás is újabb tervek valóra váltására sarkallta. Felesége, Kelemen Anna, tanítói végzettséggel rendelkezik, most a kft.-nél dolgozik, az ABC-t vezeti. Házasságukból két gyermek született, Péter másodikos a kisvárdai Szent László Gimnázium angol-német tagozatán, Zita hatodik osztályos. Két éve jár a vásárosnaményi zeneiskolába, kitűnően zongorázik, a megyei selejtezőn az első hat között végzett egy versenyen. Korcsoportjában a második lett.

László a Tisza Termelőszövetkezetben főkönyvelő-helyettes volt 1981 és ’86 között, innen a Húsipari Vállalat nyírmadai leányvállalatához került főkönyvelőnek. A ’90-es évek elején rádöbbentek: ha nem akarnak sodródni az árral, akkor nekik is vállalkozást kell alapítani. Megvettek egy régi telket, három hónap alatt felhúzták rá a pékséget és az ABC-t. Kerítés takarta a kíváncsi tekintetek elől az építkezést, úgyhogy hirtelen rácsodálkozott a falu a semmiből lett üzemre és a boltra. A magánpékség létesítésére az Állami Fejlesztési Intézet is adott hitelt, 16 dolgozó foglalkoztatását garantálták. Olasz technológiai gépsoron készül a legalább 40 féle termék. A házi jellegű kenyér mellett a félbarna, az egészséges táplálkozáshoz nélkülözhetetlen rozs- és Graham-kenyér is népszerű. A péksütemények közt specialitásuk a banánkifli, amely a hagyományos kifli kétszeres sodrását jelenti.

Két műszakban sütik a kenyeret, éjszaka a nagyobb mennyiséget, hogy hajnalban már szállítsák a térség boltjaiba. Már vállalkozóként jegyezték Tóth Lászlót, amikor rengeteg olyan ismeretet szerzett, amiket semmilyen tankönyvben nem tanítanak. A korrekt üzleti szellem, a humánus kapcsolattartás, a személyes jelenlét a tárgyalásokon és a beszerzések alkalmával, ezek a tisztességes kereskedelmi, vállalkozói magatartás ismérvei. Különösen ezért bosszantja, hogy sok a szélhámos az üzleti világban, akik gyorsan akarnak meggazdagodni, de a törtetés, a mások legázolása nem célravezető Tóth László etikai elvei szerint.

A családja, különösen a gyermekei egyelőre az árnyoldalát látják a vállalkozásnak. Sokkal kevesebb idő jut a családra. A munkanap feszített, reggel fél hattól késő estig tart, de a főnöknek illik sok mindent egyszemélyben intéznie. Emellett még mezőgazdasági vállalkozásban is érdekeltek, dohányt, almát, kalászost termesztenek 200 hektáron. A jogszabályok, rendeletek dzsungelében eligazodni jól jön a főkönyvelői tudás.

Az átlagon felüli munka meghozza gyümölcsét. A Varsánypék Kft. tulajdonosa azt szeretné, ha kevesebb fáradsággal teremthetnének maguknak ilyen életszínvonalat. Arra azért ügyelnek, hogy nyáron két hétre eljusson üdülni a család, Kisvárda színházi eseményein is ott vannak. Szeretik a természetjárást, a kirándulást, a televízió csak akkor jöhet szóba, ha a munkanap végeztével már nincs kedvük az aktív pihenéshez.

 (Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 2. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 1995.)