Ősz Zoltán alkotása Petőfi Sándor: ALKONY (részlet) Olyan a nap, mint a hervadt rózsa, Lankadtan bocsátja le fejét; Levelei, a halvány sugárok, Bús mosollyal hullnak róla szét. Néma, csendes a... Tartalom megtekintése
Tasnádi Csaba
Színházigazgató,
Nyíregyháza
Direktori szobájába lépve a pamlagot választom ülőhelyül az interjún. Mosolyogva sóhajt fel: így az igazgatói helyett ülhet kedvenc székébe, egy egyszerű, fából készült karfásba, amit ajándékba kapott megválasztásakor. Azt mondja: nem kapaszkodik görcsösen a másikba, a kincstáriba, ha majd egyszer megy, ezt csak a hátára kapja, és az emlékekkel együtt viszi magával. Pedig már így is ő leghosszabb ideje a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház igazgatója.
A színházrendezőből lett intézmény- és társulatvezető első diplomája nem„színházszagú”, nagyon is polgári. Bár a családban találni komoly jeleket a kultúra iránti érzékenységre: a falusi tanító nagypapa zenekart, színjátszókört is vezetett, az építészmérnök édesapa egyetemistaként Latinovits Zoltánnal csinált irodalmi színpadot, édesanyja pedig csupán krónikus ínhüvelygyulladása miatt hagyta abba a zongorázást, s végezte el a jogot. Ő is, mert noha a szavalóversenyek és a diákszínjátszás megérintették, a Színművészeti színész szakának sikertelen felvételije után – melyért mai napig hálás – az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának padjába ült, amit később megtoldott a bölcsészkaron egy esztétika diplomával. Utóbbinak már több köze volt a művészethez, nem véletlenül, ugyanis az egyébként kiváló egzisztenciával kecsegtető jogi pályán nem találta a helyét. Nappal aktatáska, öltöny, míg a sóvárgott esték során szárnyalás az amatőr mozgalomban a fiatalokkal az imádott színpad környékén rendezve, segítve őket. Az ellentmondást pszichiáter–neurológus felesége segített feloldani: azt mondta: inkább egy csóró, de boldog művésszel él, mint egy jól menő, de megkeseredett jogásszal.
A Színház- és Filmművészeti Főiskola rendező szakán 1993-ban végzett Ádám Ottó posztgraduális osztályában. Azért előtte is „belekóstolt” már rendesen az életbe: mindent felrúgva ment el a filmgyárba, meg a tévébe asszisztálni, és a Józsefvárosi Színház utazó társulatának rendezőasszisztenseként megízlelhette a színházi valóságot. Utána pedig?
A főiskolai munkája alapján hamar hívták dolgozni Nyíregyháza mellett számos más vidéki és pesti színházba, sőt Erdélybe és Amerikába is, ám állandó színhelyként mégis a Fővárosi Operettszínház következett.
1997-ben – Szinetár Miklós igazgató távozása után – szentendrei lakosként kézenfekvőnek tűnt a helyi munkavállalás: többek biztatására, pályázat útján a Szentendrei Teátrum igazgatója lett. Aztán már „csak” a direktori széket cserélte, a nyíregyházira. Mivel a legintenzívebb és legkiegyensúlyozottabb kapcsolata rendezőként a szabolcsi társulattal volt, így csupán a laikusoknak meglepő, hogy Verebes István távozása után a társulat felkérte, hogy induljon az igazgatói megmérettetésen.
A politikai közmegegyezés is segítette a folyamatot, de legfőképp a család döntése: túl azon, hogy nagy kihívás és megtiszteltetés a felkérés, nemes „kalandnak” tekintették, melybe bátran bele kell vágni. Mindemellett lehetőség is persze, mellyel – még a fővárostól távol is – talán messzebbre juthat, mint egyszerű rendezőként, mely hivatását természetesen azóta is gyakorolja.
Az eredmény címszavakban: egy országos jó hírében megerősített, szakmailag elismert, a saját közönsége által elfogadott, működőképes színház, folyamatosan megújuló, erős társulattal, jó nevű vendégrendezőkkel.
A Móricz Zsigmond Színház szándékai szerint értékmentő repertoárszínház, ahol a klasszikus és könnyed műfajok mellett helyet kapnak egyrészt a gyermeknézők igényeit kielégítő, másrészt a kísérletezőbb, alternatív utakat kereső előadások is. Nemcsak a darabok, a nézők, a megyei fellépések számában mérhetők az eredmények, hanem az országos fesztiválok elismeréseiben is, a fővárosi és külföldi meghívásokban, és igen, a működőképesség, az anyagi egyensúly megtartásában, ami jelenleg kisebb bűvészmutatvány egy vidéki színigazgató részéről. A visszaigazolás egyértelmű, hiszen újabb ötéves mandátumot kapott. Amiben talán benne van az általa életre hívott Vidámság és Derű Országos Fesztiválja, a korábban VIDOR, mára részben kényszerből Happy Artra keresztelt nemzetközi rendezvény zajos sikere is, ami egyszerre színházünnep és Európa legnagyobb ingyenes világzenei eseménye.
Rendezőként sem tétlen: egyszerre fut jelenleg előadása Nyíregyháza mellett Miskolcon, Kecskeméten és Budapesten.
Ideje javarészét azonban az általa igen csak megkedvelt Szabolcsban tölti. Ma úgy érzi: nem izgatja más élethelyzet, nem a váltáson gondolkodik, hanem a jelen kiteljesítésén, kiegyensúlyozott megélésén. Fiatal felnőtt gyermekei megértik és elfogadják így. Szerencsére mindketten jól tanulnak. Lánya – reméli, kinövi – gyerekkora óta színésznő akar lenni. Fia viszont „menthetetlen”: tavasszal váratlanul bejelentette, hogy a felvételin első helyen a színművészetit jelöli meg és – meglepetésre – első próbálkozásra felvették. Nagyon félti…
(Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 23. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2007.)
Hasonló
Péter László és neje, Dr. J...
Dr. Sztányi István
Lakatos Dénes
Dr. Szikora Lászlóné
Dr. Balogh Zoltán
Poroszka Norbert
Dr. Szerdahelyi Zita
Dr. Szerdahelyi Szabolcs
Seszták Oszkár
Dr. Szabó Sarolta PhD
Hargitai István
Dr. Tisza László
Dajka István
Giliga Ferencné
Gyetván Magdolna
Csizmadia Valéria
Fodor László
Fábián Gonzáles
Bodnár Zoltán
Hargitai István
Téli alkony
Buckavidék Fülöpszállás
Bíró Ernő alkotása Ezen a szélfútta vidéken, ahol mindig változik a terep, ahol a cipő, és zokni kérgessé válnak az éles homoktól, nem egy sétatér. Magasan a bucka tetején kapaszkodnak... Tartalom megtekintése
Charles Bukowski
Biszák László alkotása Ne szépítsünk, nem kívánja meg tőlünk senki sem, ha valami, valaki nyers, nem bűn!!! Legyen egyenes, őszinte, és férfias! Saját maga is kegyetlen őszinteséggel írta meg saját ... Tartalom megtekintése
Sceptrum
Tüttő József alkotása A fordítás szerint: Ősi hatalmi jelvény, ami alá tartozik az ítélkezés, igazságosság a jogszolgáltatás!! Jogar!! Életünket mindig beszorítani látszik rendszabályok közé, mivel bőven akadnak, akik ... Tartalom megtekintése
Santa Maria della Salute
Huszár Boglárka alkotása Mit kívánunk egy festménytől? Mi keltette fel a figyelmünket? Ki festette? Ki Ő? ….és még lehetne tovább is faggatnunk magunkat, de nem... Tartalom megtekintése
Büszke lázadók
Hargitai Beáta alkotása Kis kitérővel jelentkezem, valami mással, amit tőlem megszoktatok, és a reakciókból olvasva, egyre nagyobb kedvvel festegetek csak úgy szabadon, minden megkötés, és szégyen nélkül. Élvezem a színek... Tartalom megtekintése
Amikor még megénekeltük Romániát
„Szeretem a Nyárád mentét, Gazdag a föld, szelíd az ég” A múlt század hetvenes éveinek a közepétől a nyolcvanas évek végéig hatalmas tömegeket megmozgató fesztiválláz tombolt Romániában. A több szakaszból... Tartalom megtekintése
Az ínyencek piaca Tiranában
Hunyadi János albán fegyverbarátja, Szkander bég
Szent István Bazilika, Budapest
Huszár Boglárka alkotása Kis túlzással: világjáró Boglárkám mindig boldogan fogadja be egy egy idegen ország szépségeit, áradozik a helyszínen, és a hazamentett látnivalók fotón rögzített emlékek, még nagyobb ... Tartalom megtekintése