Táskajárás

Írta: Réti János

Fabian Perez Waiting for the Romance to Come Back másolata.jpgAz iskolatáskák divatja lassabban változik, mint az öltözködési módi, de valamivel gyorsabban, mint a politikai pelerinek színe és szabása. Az én időmben kis doboz alakú, lakkutánzat hátitáskákkal indultunk, rövidnadrágos térdzoknisan, rácsodálkozni az ábécére és bebiflázni az egyszeregyet. Aztán jött az aktatáska divatja, osztott belsővel, komoly zsebekkel, szíjakkal, csatokkal, bújtatókkal. Még azután a hanyag, félvállról hordható kisméretű utazótáska lett a sikk, fekete műbőrből, de csak akkor volt igazi, ha oldalán ott díszelegtek valamelyik nagy nyugati légitársaság névbetűi.

Már a fiam járt iskolába, amikor a diplomatatáska elsöpört minden előzőt. Még az alsó tagozatos csöppségek is a nagy fekete dobozokat vonszolták, zavarba ejtő módon arra nézve, hogy ők viszik-e a táskát vagy őket a táska. Mára a sokszínű hátitáskák, batyuk, zsákok divatja jött el, amitől az ősz szivárványosan pompázatos lesz a városok szürkeségében is.

Ebből a történeti kavalkádból én mégiscsak egy fekete táskára emlékszem igazán. Emléke azt a régi-régi szeptembert idézi, amikor jószerével Helsinki aranyai jelezték, hogy megvagyunk egyáltalán. Csupán néhány hete koptattuk még a tintatartós padokat az első osztályban, amikor új fiú jött közénk. Egy cigányfiú, akinek nem volt táskája. Azt a néhány könyvet, füzetet összeszíjazva hozta, és írószerszámait is ki tudja, hol tartotta, vagy voltak-e neki egyáltalán. Otthon elmeséltem érkezését, és azt is, hogy bizony híjával van a taneszközöknek. Anyai nagyanyám − magatehetetlen beteg asszony volt, de a jóság úgy nyílott benne, mint mezőkön a virág − meghallva a történetet, intézkedett: hétköznapias szegénységünkre ügyet sem vetve, nagyapámmal vetetett egy olcsó hátitáskát, egy tolltartót és ceruzákat, aztán másnap elküldte általam a fiúnak. Ő zavartan megköszönte, és attól kezdve nap nap után táskával a hátán, benne a tolltartóval, füzetekkel, könyvekkel érkezett az iskolába. Néhány hétig. Egy reggel nem jött, és aztán soha többé. Hogy miért, senki nem tudta. Lehet, hogy nagyanyám jóvoltából először találkozott önzetlen jósággal, de nem utoljára történt, hogy élni nem tudott vele igazán.

Sok évre rá hallottuk, hogy a Rajkó-zenekarral bejárta a világot, és gazdag ember lett, amiből arra következtethettünk, hogy valahol, valahogy, valamilyen iskolát is elvégzett. A nagyanyám ugyanabban a szegénységben halt meg, amiben élt. Nyilván isten sajátos bölcsességének következtében és kifürkészhetetlen akaratából történt így.

Szerző: 2018. 01. 17.
Ha még nincs közöttünk, csatlakozzon most az Unokáink is olvasni fogják oldal kedvelőihez a Facebookon!

Hasonló

Lisztománia

Tüttő József alkotása 50x30cm, olaj/MDF. “Lisztománia, üzenet a Liszt érzékenyeknek!!” Rossz vicc, kicsit megengedtem magamnak az áthallás mókáját. Tüttő József jó humorral sajátos komponálással terítette elénk nagy zeneköltőnk jellemzőit: az... Tartalom megtekintése

Hitler Sasfészke Berchteschgadenben

Elérhetetlen, megközelíthetetlen, bevehetetlen… Már-már népmesei jelzők is feltűnnek az egykori náci vezető Salzburg mellett, ám mégis Bajorországban felépített rejtekhelyével kapcsolatos legendákban. Még a háború után is jó ideig megismerhetetlen volt... Tartalom megtekintése

Alkonyattól pirkadatig

Tüttő József alkotása60x90cm Olaj/MDF. A téma örök, a feldolgozások többsége ismert, de ez az egyéni, összetéveszthetetlen stílre fel kell kapni a fejet!!! A komor színhasználattal az állatok robusztussága is alátámasztott, a... Tartalom megtekintése