Ősz Zoltán alkotása Petőfi Sándor: ALKONY (részlet) Olyan a nap, mint a hervadt rózsa, Lankadtan bocsátja le fejét; Levelei, a halvány sugárok, Bús mosollyal hullnak róla szét. Néma, csendes a... Tartalom megtekintése
Fogadás jobbról
Írta: Réti János
Ahol alacsonyan szállnak a miniszterek, ott fogadásnak is kell lenni − ujjong a tudósító lelke, miközben a nagy, fellobogózott épület felé egyengeti járását. Igyekszik fesztelennek látszani, nehogy valamelyik tagbaszakadt biztonsági betonfiú vázának nézze és leverje − pusztán a biztonság kedvért − kötelességének teljesítése előtt. Na, ettől olyan hülyén feszélyezetté válik haladtában, amilyen természetellenes nem volt soha azelőtt, és reméli, hogy nem is lesz egyhamar.
Az előtérben is megpróbál a lehető legotthonosabban mozogni: kabáttal felcuccolva tülekedik vagy tíz percig a tömegben, mert szégyelli megkérdezni, hol a ruhatár, és rezzenéstelen arccal fordul ki a vécének hitt helyiség ajtaján, miután észrevette, hogy a partvisok, vödrök és felmosók számára fenntartott kéziraktárba rontott be.
Az esemény színhelyére, a nagyterembe bejutni sem akármi: a délceg ajtónállónak fel kell mutatni mindent, ami felmutatható, kipakolni táskát és zsebeket, majd mélyen a testőr-őrszem szemébe nézni azonosítás végett. És már benn is van! Mi sem egyszerűbb, mint magára drótozni a tolmácskészüléket: fülhallgató a fülre, dugó a lukba, a dobozka meg valahova majd csak….
Még javában teker, dug, csűr-csavar, amikor nyílik az áhítattal átitatott terem megilletődött ajtaja, és a miniszterek − tőle jobbról − csak úgy beáramlanak rajta. Mint a Fekete Sereg és hollói offenzíva idején. Az első megilletődöttséget a fülhallgató utáni kapkodás követi, benne − elég egy nem megfelelő kapcsolás − ha nincs szerencséje, eszkimóul hallható a kölcsönös szívélyesség.
Jegyzetel, mint a motolla, de hamarosan a térdéről csúszni kezd a blokk, füléről a hallgató. Melyik után kapjon nagy hirtelenjében, uram-teremtőm, hogy veszendőbe ne menjenek a magvas gondolatok? Marad a fél térd, fél hallgató megoldás, amitől szakasztott a Szerjózsa, a rémült távírász becsapódáskor a bunkerben pozitúrát veszi fel. Sebaj, megvan minden’ Aztán jön a Nagy Megkönnyebbülés: fogadásra invitálják a jelenlévőket. A rutinos profikat és a félénk amatőröket.
A magyar asztalon svédasztal franciás ételei kelletik magukat a hozzájuk tartozó evőeszközökkel együtt. Csak tudná, melyik tartozik mihez, és egyáltalán mi micsoda itten milyen módra? Ezer bocsánatkérés és ezer nyúlkálás, méricskélés, kaparászás következik a tolongásban, majd a finomságok elfogyasztása nem csekély megpróbáltatások közepette: csöpög a ragu leve, gördül a virsli, és a kés csak azért sem nyisszantja el a húst, főleg mert a lehulló villa után való zavarodott kapkodás köti le a figyelmét. Észrevétlenül igyekszik az asztal alá passzolni az elhullajtott borsószemeket, pedig éppen elég baja van a krémessel is. Minden oldalán türemkedik, tolul a sárgaság. de a fedőlap szilárd és megbonthatatlan, akár csak egyes népek barátsága volt. Mindez állva, fél lábon szerencsétlenkedve, minden támasz nélkül. Bezzeg a profik már rég előkelő-unottan kivonultak zsákmányukkal a teremből, most pedig ott terpeszkednek az épület minden hozzáférhető asztala mellett, és tömik a fejüket.
Hazafelé a buszon érzi meg, hogy ingéről pirított máj szaga terjed a térben, és látja, hogy szíve fölött ketchupből kanyarult apró kokárdát visel, ünneplője mandzsettáján porcukor fehérlik. Leszálltában még hallani véli, hogy összesúgnak mögötte az utasok: ez biztos a miniszterektől jön.
Hasonló
A metaszimpatikus szindikát...
Nem híd és nem is örömlány...
Kezdő kísértet halványlila ...
Egyetemi folyo-show
Az örök hölgy látogatása
Gyümölcsleves főzelékkel
Ostya, szenteletlenül
Táskajárás
Félár félcédulán
Az önkény dala
Hajnali vendég
És lőn gyorsétkeztetés...
A bolond ember lámpája
Figaró így, figaró úgy
A recept sarkába örök tanul...
Szép piros fenekét fürkészv...
Este van, este van, ki-ki n...
Az élet játékai
Szirénhang a vágányok menté...
Két koldus országa
Téli alkony
Buckavidék Fülöpszállás
Bíró Ernő alkotása Ezen a szélfútta vidéken, ahol mindig változik a terep, ahol a cipő, és zokni kérgessé válnak az éles homoktól, nem egy sétatér. Magasan a bucka tetején kapaszkodnak... Tartalom megtekintése
Charles Bukowski
Biszák László alkotása Ne szépítsünk, nem kívánja meg tőlünk senki sem, ha valami, valaki nyers, nem bűn!!! Legyen egyenes, őszinte, és férfias! Saját maga is kegyetlen őszinteséggel írta meg saját ... Tartalom megtekintése
Sceptrum
Tüttő József alkotása A fordítás szerint: Ősi hatalmi jelvény, ami alá tartozik az ítélkezés, igazságosság a jogszolgáltatás!! Jogar!! Életünket mindig beszorítani látszik rendszabályok közé, mivel bőven akadnak, akik ... Tartalom megtekintése
Santa Maria della Salute
Huszár Boglárka alkotása Mit kívánunk egy festménytől? Mi keltette fel a figyelmünket? Ki festette? Ki Ő? ….és még lehetne tovább is faggatnunk magunkat, de nem... Tartalom megtekintése
Büszke lázadók
Hargitai Beáta alkotása Kis kitérővel jelentkezem, valami mással, amit tőlem megszoktatok, és a reakciókból olvasva, egyre nagyobb kedvvel festegetek csak úgy szabadon, minden megkötés, és szégyen nélkül. Élvezem a színek... Tartalom megtekintése
Amikor még megénekeltük Romániát
„Szeretem a Nyárád mentét, Gazdag a föld, szelíd az ég” A múlt század hetvenes éveinek a közepétől a nyolcvanas évek végéig hatalmas tömegeket megmozgató fesztiválláz tombolt Romániában. A több szakaszból... Tartalom megtekintése
Az ínyencek piaca Tiranában
Hunyadi János albán fegyverbarátja, Szkander bég
Szent István Bazilika, Budapest
Huszár Boglárka alkotása Kis túlzással: világjáró Boglárkám mindig boldogan fogadja be egy egy idegen ország szépségeit, áradozik a helyszínen, és a hazamentett látnivalók fotón rögzített emlékek, még nagyobb ... Tartalom megtekintése