Gyümölcsleves főzelékkel

Írta: Réti János

A napra dehogyis emlékezett. Csak arra, hogy nyár vége felé lehetett, és éppen harminc esztendeje. Az azóta nyomasincs villamos zörömbölt vele egészen a gyárkapuig, ahogy attól kezdve minden nap. Hetente hatszor, szabad szombat nélkül.

De a gyár hangulatát azóta sem felejtette el. A városszerű, óriási területet, közöttük szabályosan elnevezett utcákkal, megrakott teherautókkal, féküket csikorgató targoncákkal, lányok után sziszegő, fütyörésző targoncásokkal. A szagokra is emlékszik. A kémiai üzem meg a labor szagára, a neonfényben sápadó csarnokok, műhelyek szagára, a halványzöld teherliftek szagára. Az irodák szagára is. És most is felismerné a vállalati konyha valamikor jobb napokat megélt konyhafőnöke pacalpörköltjének az ízét, nem is beszélve a vadashúsról az utánozhatatlan mártással.

Szóval már harminc éve. A napját meg ki lehet keresni. Az ember előveszi az iratos dobozból a munkakönyvét, és fellapozza az elején, ahol a „betanított laboráns” beírással egy sorban az áll: 1964. augusztus 23. Szóval egy jó másfél hónap múlva − tudatosítja magában a dátumot, és attól kezdve szinte naponta gondol a közelgő évfordulóra. Elhatározza, hogy aznap bevisz egy pezsgőt a munkahelyére, a régi munkahely emlékére, és titkon megkínálja a kollégáit, este meg elmegy a feleségével vacsorázni.

Aztán egy hónap múlva erről a pezsgő dologról letesz. Ha mindenkit megkínál − gondolja −, hogy veszi ki magát az önünnepeltetés. Ha csak egyeseket, akkor mit szólnak a többiek? Még haragosokat szerez magának az évforduló miatt! Pár nappal a nap előtt rájön, hogy vacsorázni sem lehet elmenni, hiszen éppen valami folytatásos négyrészes harmadik része lesz a tv-ben! Meg mennyi ma egy tisztességes vacsora két személyre úgy mindenestől? Hol engedhetnek ők ilyesmit meg maguknak, három évtized ide vagy oda?

Azon a reggelen aztán elhatározza: eszik egy ünnepi ebédet. Semmit sem tagad meg magától, elvégre harminc év után ennyi igazán belefér! Mondjuk orjaleves, meg a csülök pékné módra, savanyúval, és végezetül, ráadásként somlói galuska.

A melegítőpultnál undok, megjátszós család válogat előtte. Apa, anya és a két gyerek is szabadidőruhát és drága napszemüveget visel. Turisták lehetnek. A hatéves körüli kislány még hagyján a nyafogásával, de a tizenéves fiúnak semmi nem jó a kínálatból. Percek óta nem halad a sor.

− Orjaleves nincs is − morgott magában, de még mindig nem ért a tálalóhoz, csak a tábláról olvasgatta a választékot. − Az a péknés dolog meg nagyon drága. Főleg levessel meg savanyúval együtt. Nem szólva a somlóiról! Csak nem fizet több ezer forintot egy hétköznapon az ebédért!?

Megjátszósék ott forgolódtak, feltűnősködtek a helyiség közepén. A napszemüvegeiket ekkorra a fejük tetejére tolták. Olyan menősen.

Neki már tálcáján volt a gyümölcsleves főzelékkel, feltéttel, már indult volna a pénztár felé, amikor meglátta a gyümölcsrizst. Egy pillantás a táblára, áregyeztetés, összeadás, harminc év, évforduló, jöhet! Elnézést kért és visszanyúlt. A teremben üres asztalhoz ült. Amikor odáig ért az evéssel maga elé vette a kelyhet a gyümölcsrizzsel, és lassan, komótosan belemélyítette a kanalat. Undokék öt asztallal távolabb még mindig nyavalyogtak.

A kiállhatatlan fiú épp nyivákoló húga elől akarta elvenni a tányért, mert a drága napszemüvege beleesett a sajátjába. Viszont a gyümölcsrizs jó volt, a székek kárpitozottak, és halkan szólt a zene. Szép, kellemes dallamok zongorára.

M. Szlávik Tünde
rovata

Hasonló

Téli alkony

Ősz Zoltán alkotása  Petőfi Sándor: ALKONY (részlet) Olyan a nap, mint a hervadt rózsa, Lankadtan bocsátja le fejét; Levelei, a halvány sugárok, Bús mosollyal hullnak róla szét. Néma, csendes a... Tartalom megtekintése

Buckavidék Fülöpszállás

Bíró Ernő alkotása Ezen a szélfútta  vidéken,  ahol mindig  változik a terep,  ahol a  cipő, és  zokni kérgessé  válnak az  éles  homoktól, nem  egy  sétatér.  Magasan a bucka tetején  kapaszkodnak... Tartalom megtekintése

Charles Bukowski

Biszák  László alkotása Ne szépítsünk,  nem kívánja  meg  tőlünk  senki  sem,  ha  valami, valaki nyers,  nem  bűn!!!  Legyen  egyenes,  őszinte, és  férfias!  Saját  maga is  kegyetlen  őszinteséggel  írta  meg  saját ... Tartalom megtekintése

Sceptrum

Tüttő  József alkotása A fordítás  szerint:   Ősi  hatalmi  jelvény,  ami alá  tartozik  az ítélkezés, igazságosság  a  jogszolgáltatás!!  Jogar!! Életünket  mindig   beszorítani  látszik  rendszabályok  közé,  mivel  bőven  akadnak,  akik ... Tartalom megtekintése

Santa Maria della Salute

Huszár  Boglárka alkotása Mit  kívánunk   egy  festménytől?  Mi keltette  fel a figyelmünket?  Ki  festette?   Ki  Ő?    ….és  még  lehetne   tovább is   faggatnunk  magunkat,  de nem... Tartalom megtekintése

Büszke lázadók

Hargitai Beáta alkotása Kis kitérővel jelentkezem, valami mással, amit tőlem megszoktatok, és a reakciókból olvasva, egyre nagyobb kedvvel festegetek csak úgy szabadon, minden megkötés, és szégyen nélkül. Élvezem a színek... Tartalom megtekintése

Amikor még megénekeltük Romániát

„Szeretem a Nyárád mentét, Gazdag a föld, szelíd az ég” A múlt század hetvenes éveinek a közepétől a nyolcvanas évek végéig hatalmas tömegeket megmozgató fesztiválláz tombolt Romániában. A  több szakaszból... Tartalom megtekintése

Az ínyencek piaca Tiranában

         

Hunyadi János albán fegyverbarátja, Szkander bég

Szent István Bazilika, Budapest

Huszár  Boglárka alkotása Kis  túlzással:  világjáró  Boglárkám    mindig  boldogan  fogadja  be  egy egy  idegen  ország  szépségeit,   áradozik  a helyszínen,  és  a  hazamentett  látnivalók  fotón rögzített  emlékek,  még  nagyobb ... Tartalom megtekintése