Egyetemi folyo-show

Írta: Réti János

A folyo-show felsőfokú tanintézetekben, vizsga gyűjtőnévre keresztelt szellemi pankrációk előtt kerül bemutatásra egy hosszú és lesújtó felvonásban. Úgy kezdődik, hogy a vizsgáztatók fiatalabbja olyan hajnali háromnegyed nyolckor öntudatosan, „majd én megmutatom” hangulatban átviharzik a színen, míg idősebbje déli negyed kilenckor, széles mosollyal, krúdys-szindbádos társalkodósan, meg-megállva, andalogva ölt alakot a „kolléga jelöltekkel” benépesült végtelen semmiből. Ők már ugyanis régen tudják, hogy felesleges megmutatni, úgysem kíváncsi rá senki.

Vizsgázók ekkor már rég a büfé előterében járják a tanszéki idegbajozót: kettőt jobbra, hármat összevissza. Kifelé igyekeznek abszolút flegmának látszani, közben a kávé mellé rakják a cukrot, és szívószálat kérnek a szendvicshez. Végig olyan természetellenesen röhörésznek, ahogy csak a műtétre várók szoktak öt perccel a bátorító injekció beszúrása után.

A balerinák a vonatkozó ajtó előtt hajlonganak. Ők a csoport kiállhatatlan, hüllőidegzetű előtolongói, akik a többiek iránt legfeljebb szánalmat éreznek. Íme, most is fölényes ábrázattal legyezik magukat az indexszel. A balettkar ezalatt a falat támasztja. Tagjai eskü alatt biztosítják egymást arról, hogy nem készültek, ennélfogva nem is tudnak egyetlen mukkot sem. Rajtuk legfeljebb csak egy manilai parabuzerátor segíthetne személyesen, esetleg valamelyik csodafakír, de más már nem oszt, nem szoroz.

A szólisták középen araszolnak föl és alá, mélyen a jegyzetükbe bújva. A tudásvágytól elvakultan botorkálva kerülgetik, keresztezik egymást, időről időre rájuk törő kusza gondolatoktól hajszoltan:

– Még hogy az utolsó pillanatban nem érdemes tanulni!? Az emberi nem míly elfajzott egyedei merik ezt állítani? És hol van még az utolsó pillanat? Csak ezek a témák ne lennének olyan idegenek, olyan sose látottak… És különben is, milyen lapok, milyen oldalak ezek? Ilyen könyv nem is létezik! Akkor meg mi ez a vizsga, és hol vagyok egyáltalán?!

Végre nyílik az ajtó, és megjelenik a vizsgáztató, olyan hatást gyakorolva a folyo-showra, mint pajtára a gömbvillám: egyesek felszaladnak a lépcsőn, mások közelebb ólálkodnak, megint mások úgy tesznek, mintha buszra várnának a Kalahári sivatagban.

– Maguk fognak nálam vizsgázni? –kérdezi Ő csüggeteg elkeseredéssel a tekintetében.

– Neeem, az a káeftéből szalajtott, vagyonát-mentős nénikénk fog nálad, csak még elemet cserélnek benne – gondolják a vizsgázók. És az első három zsibbadó önkívületben, egymást tessékelve átlépi a küszöböt…

M. Szlávik Tünde
rovata
Written by
Szerző: 2018. 02. 10.
Ha még nincs közöttünk, csatlakozzon most az Unokáink is olvasni fogják oldal kedvelőihez a Facebookon!

Hasonló

Lisztománia

Tüttő József alkotása 50x30cm, olaj/MDF. “Lisztománia, üzenet a Liszt érzékenyeknek!!” Rossz vicc, kicsit megengedtem magamnak az áthallás mókáját. Tüttő József jó humorral sajátos komponálással terítette elénk nagy zeneköltőnk jellemzőit: az... Tartalom megtekintése

Hitler Sasfészke Berchteschgadenben

Elérhetetlen, megközelíthetetlen, bevehetetlen… Már-már népmesei jelzők is feltűnnek az egykori náci vezető Salzburg mellett, ám mégis Bajorországban felépített rejtekhelyével kapcsolatos legendákban. Még a háború után is jó ideig megismerhetetlen volt... Tartalom megtekintése

Alkonyattól pirkadatig

Tüttő József alkotása60x90cm Olaj/MDF. A téma örök, a feldolgozások többsége ismert, de ez az egyéni, összetéveszthetetlen stílre fel kell kapni a fejet!!! A komor színhasználattal az állatok robusztussága is alátámasztott, a... Tartalom megtekintése