Zsáka

Szörnyű Sándorné jegyző Zsáka főutcáján lakik, nem messze a községházától. Reggelente, mikor munkahelyére indul, gyakran megállítják, tanácsot kérnek tőle. Nem a jegyzőasszonytól, hanem Irénkétől. Mert a falubeliektől kijár ez a közvetlen megszólítás. Már csak azért is, mert úgy ismeri ezt a települést és az itt élő embereket, mintha maga is itt született volna. Pedig Balogh Irén 1946. április 11-én látta meg a napvilágot Szentpéterszegen – a költészet napján – teszi hozzá büszkén, mikor helyet foglalunk a jegyzői irodájában.

Nagycsaládban nőtt fel – öten voltak testvérek –, de édesapjukat korán elvesztették. Szülőfalujában meghatározó pedagógusok Bartha András és felesége, Erzsike néni, valamint Fekete Borbála voltak rá a legnagyobb hatással. Tanulmányait az Arany János Gimnáziumban folytatta. Abban az időben ritkábban jártak az autóbuszok, és bizony előfordult, hogy ha lekésték a délutáni járatot, gyalog kellett hazamenni. Az érettségi után könyvesboltban helyezkedett el.

Egy fél esztendőt Berettyóújfaluban, majd egy rövid ideig Biharkeresztesen dolgozott. Kipróbálta tudását a péterszegi téesz irodájában is zárszámadás idején. 1965-ben Zsákára költözött. Igaz, először csak albérletben lakott. Férjével, aki földmérő az újfalui földhivatalban, 1970-ben kötött házasságot, majd négy évvel később építették fel mostani otthonukat.

Azóta a lányaik is kirepültek a családi fészekből. A nagyobbik, Edit, Szegeden dolgozik a statisztikai hivatalban, a kisebbik, Tünde, Békéscsabán dolgozik pedagógusként.

Ezerkilencszázhatvannyolcban a lakosság bizalmából megválasztották vb-titkárnak. 1971-ben új feladatot kapott, az új nagyközségi tanács munkáját irányította. Négy település – Furta, Zsáka, Darvas, Vekerd – életében hozott döntések előkészítése volt a feladata. A munka mellett elvégezte a tanácsakadémiát is. Abban az időben még kiadásorientált volt a költségvetés, a szükségletet tervezték, a beruházásokat pedig központilag kapták, mert egyébként nem jutott volna fejlesztésre. A közös tanácsban a települések lakosságarányosan vettek részt, és a tanácstagi csoportok, amelyek később elöljáróságokká váltak megtárgyalták a határozattervezetet. Ezerkilencszázkilencvenben külön váltak a települések, de a törvényességre továbbra is ő ügyel Zsákán és Vekerden mint nagyközségi jegyző, aki körjegyzői feladatokat is ellát.

Mikor ideköltözött egy járdás település volt a falu. Szemtanúja, tevékeny részese lett a településfejlesztésnek, hiszen minden határozat, amelyet a tanács, illetve az önkormányzat hozott megfordult előtte, jegyzőkönyvek, meghívók százait ellenőrizte, készítette. Látta, hogy jött létre a vízrendszer, hogyan épül ki a járda, miképpen fejlődik az út-, gáz-, telefon- és csatornahálózat, amely komfortosabbá teszi az ember életét, tisztábbá a lakókörnyezetet. Megújult a kastély és a községháza, ravatalozó és új iskola épült. Erdei iskolát is létesítettek a faluban, amelyben 2002 óta rendszeresen fordulnak meg debreceni és kazincbarcikai tanulók egy-egy hétre.

A jegyző asszony úgy véli, az is a település jó hírét öregbíti, hogy tizennégy éve képzőművészeti alkotótábornak adnak otthont, és az egykori főiskolások, akik művésszé váltak, szívesen térnek vissza. Az itt készült alkotások a települést gazdagítják, mert a festmények az intézmények falait díszítik. Harmadik éve ikonfestő tábort is szerveznek, hiszen a tradíciók is erre ösztönzik a két települést, mert Zsákának harmada, Vekerd pedig szinte teljesen román volt egykor.

A zsákai önkormányzat mellett régóta működik a román kisebbségi önkormányzat, és szorgalmazták a cigány kisebbségi önkormányzat megalakítását is. Joggal büszke a kulturális eredményekre a jegyző asszony, de a szociális ellátásuk is példaérték”. A Zsákai Gondozási Központ és a Vekerdi faluhálózat látja el az időseket meleg ebéddel. A négy éve működő földprogram hatvan családnak biztosít kiegészítést az ellátásban, a résztvevők maguk dönthetik el a téli továbbképzésen, hogy milyen növények termesztésével, illetve milyen állatok nevelésével szeretnének foglalkozni. Ehhez nemcsak szakmai, hanem anyagi segítséget is nyújt az önkormányzat.

Nem sok változás történt a település élén, mióta itt él. Brumár Jánossal tizenhét évet, Horgosi Lászóval öt évet dolgozott. A rendszerváltozás óta polgármester Gulyás Andrást, évtizedek óta ismeri, mert a település első embere építési előadóként kezdte a munkát a hivatali apparátusban.

A jegyző asszony mindig képzi magát, amely szükséges is a gyorsan változó jogszabályok világában. Eredményes munkájára mások is felfigyeltek, mert sok kitüntetés, elismerés birtokosa. Nem olyan régen a Magyar Köztársaság Érdemkereszt ezüst fokozatát és a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Bocskai-díját vehette át, és a közelmúltban megkapta a Magyarországi Románokért Díjat is.

 (Hajdú-Bihari Almanach 4. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2004.)