Tüttő József alkotása Szinte meggyötört arcok, holott egy életút harcosai a születéstől a végsőkig. Egyetlen ember akinek annyiszor változik az arca, ahány állomást tudhat maga mögött. Hogy sejthetnénk gyermekkorban, milyen ... Tartalom megtekintése
Seres József
Dandártábornok,
Nyírbátor
Mostanában mozgalmas az élet a keleti határvidéken. A határőrök nap mint nap megfeszített munkát végeznek. Az embercsempészek a legkorszerűbb technikát használják. A lakosság egy igen kicsi része megélhetési kényszerből támogatja az embercsempészeket, a többség kissé fél az idegenektől, ám mindenki rendet és nyugalmat szeretne. Az Európai Unióhoz való csatlakozás egy sor gazdasági és műszaki feladatot ró a határőrségre is. A közelmúltban a Határőrség Országos Parancsnokságának küldöttsége Kijevben tanácskozott az ukrán illetékesekkel. A küldöttség tagja volt Seres József dandártábornok, a Nyírbátori Határőr Igazgatóság igazgatója. Vele beszélgettünk erről az összetett és időszerű témáról.
– Az igazgatóság tevékenységére napjainkban elég nagy közfigyelem fordul itthon és külföldön is. Milyen szervezési intézkedéseket tettek és tesznek az illetékesek?
– Igazgatóságunk működési területe a Berettyótól Záhony térségéig terjed. Az ukrán szakaszon igen nehéz, a román szakaszon könnyebb feladatokat kell ellátnunk. A menekülteknek létrehoztuk a közösségi szállást. Az utóbbi időben hazánk illetékesei, köztük az országos parancsnokság, nagyobb gondot fordít ránk, nálunk az infrastruktúra az országos átlagnál jobban fejlődik. Mindezek ellenére a migráció nem csökken, szinte minden nap fordulnak az embercsempészek.
– Honnan és hogyan jönnek?
– Napjainkban Ukrajnában több tízezer ázsiai és afrikai ember vár arra, hogy minél hamarabb Nyugatra jusson. Főleg afgánok, Sri Lanka-iak és kínaiak szeretnének hazánkon át Nyugatra menni. Erre épült fel az embercsempészet, amely terjeszkedik, egyre nagyobb tőkéhez jut, korszerű technikával szerelkezik fel. Modern terepjáróik, éjjel látó készülékeik is vannak. Mi a rendőrség, a lakosság és a polgárőrség segítségével egyre intenzívebben küzdünk az embercsempészés ellen. Szinte naponta hajtunk végre sikeres akciót.
– Mi történik a tulajdonképpen sajnálatra méltó elfogottakkal?
– Beszélgetésünk idején a közösségi szálláson háromszáznegyvennégy illegális határátlépő van. Tisztázni kell személyi azonosságukat, s el kell dönteni, hogy menekült státust kapnak-e, vagy kiket kell visszatoloncolni. Egy sor jogi, egészségügyi és emberi feladat vár ránk velük kapcsolatban.
– Bizonyára a megélhetési turizmus is növeli sokrétű feladataikat.
– Valóban. Mind az ukrán, mind a román határszakaszra érvényes a batyuzás, de nagy tételben is jön, vagy jöhet be üzemanyag, cigaretta és más. A csempészésre ráépül a bűnözés. A hazánk gazdasági érdekeit sértő cselekmények ellen a vám- és pénzügyőrséggel közösen eredményesen vesszük fel a küzdelmet. Itt említem, hogy az országhatárt legálisan átlépők mostanában új technikával találkoznak. A határállomásokon folyamatosan építjük ki a regisztrációs rendszert. Most például Beregsurányban van folyamatban ennek a technikai rendszernek a kiépítése. A lényeg, hogy valamennyi határátlépőnek felveszik az adatait. Ez egy kicsit lassítja az átlépést, de ha a végrehajtó határőrök rutint szereznek, kevesebbet kell majd várakozni. Az adatfelvétel biztonsági érdekeket is szolgál. A biztonság pedig nemcsak az átkelőknek, hanem egész hazánknak, sőt Európának is fontos.
– Az Európai Unióhoz való csatlakozás milyen feladatokkal jár?
– A mi részünkről is meg kell teremteni a személyi és technikai feltételeket. A rengeteg feladathoz kevés a végrehajtó állományunk. A nyírbátori, a baktalórántházi, a fehérgyarmati és a vásárosnaményi szakközépiskolában beindítottuk a határrendészeti fakultást. A végzett fiatalok nagyobb eséllyel felvételizhetnek, és tisztek, vagy tiszthelyettesek lehetnek. Szociális és egyéb feltételek javításával szeretnénk elérni, hogy vonzóbb legyen a határőr-pálya. Ami a technikai részt illeti, korszerű terepjáró gépkocsikkal kell ellátni bennünket. Az átkelőhelyeken még kulturáltabb, korszerűbb feltételeket kell teremteni, hiszen éppen az igazgatóságunk területén lesz a legkeletibb uniós határ.
– Kérem, vázolja fel élete útját.
– Fehérgyarmaton születtem ezerkilencszáznegyvenötben. Ma is itt él édesapám, ezer szállal kötődöm ide. 1964-ben kiskatonának vonultam be Nyírbátorba. Itt bejártam az összes lépcsőfokot a tábornoki rangig. Egy ideig végrehajtó szolgálatot teljesítettem Záhonyban és Tiszabecsen. A belügyi akadémia után a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemet is elvégeztem. Szakmai továbbképzésen vettem részt a Szovjetunióban, Amerikában és Németországban. Nyírbátorban megkaptam a Pro Urbe kitüntetést. A sorállományról a hivatásos állományra történő átállást velem hajtották végre. Nagy feladatom mostanában a schengeni normákra való felkészülés. A köztársasági elnöktől átvettem a Magyar Köztársaság Kis Keresztje kitüntetést. A feleségem pedagógus. A fiam határőrtiszt és jogász az orosházi Határőr Igazgatóságon. A lányom banktisztviselő Bátorban. Három kisunokának örülök. Van egy kis gyümölcsösöm, néha itt kapcsolódom ki.
(Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 8. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 1999.)
Hasonló
Dr. Marozsán Károly és Maro...
Dr. Szabó Sándor
Jánvári Tibor
Tamás Ferenc
Kaliba András
Dr. Szabó Sándor
Dr. Balázsy László
Nagy Sándor
Balla Istvánné
Dr. Szabó Sarolta PhD
Horváth Ferenc
Nyitrai Lászlóné
Csillám Mária
Hamza Józsefné
Sipos Sándor
Dr. Szabó Éva
Csordás Ferenc
Gönczöl Mihály
Kertes Zoltánné
Németh Attila
Az út
Hegyet hágék, lőtőt lépék, a sárkány farkán túráztam
Megtépett sziklák, leszakadt hegyormok, madeirai séta egy csángó ima ritmusára Légvonalban… Ha valahol tényleg látni is lehet, mit jelent ez a kifejezés, az a Ponta de São Lourenço, azaz a... Tartalom megtekintése
Pomaranski Luca portréja
Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban szabad beszélni, én mégis a portrézást találom a legizgalmasabb alkotói munkának. Huszár Boglárka ragyogó képet festett Lucáról, aki csak éppen bekukkantott a vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése
Győr Bécsi kapu tér. Egy csepp harmónia
Hargitai Beáta alkotása Győr talán legszebb tere a Bécsi kapu tér. Szinte minden épülete műemlék, barokk, copf, és kora klasszicista stílusú homlokzatokkal. (Wikipédia) A tér ragyogása, elegánsan hangolt épületei a ... Tartalom megtekintése
Egy kis nyelvészkedés a Piña Coladaval kapcsolatban
Szűrt ananászt jelent magyarul, szögezném le Móricka kedvéért… …akinek mint tudjuk, mindenről ugyanaz jut eszébe. Felhívnám továbbá a figyelmét az “ ñ ” betű kalapocskájára, ami által “ ny “-ne... Tartalom megtekintése
Történetek a füstölődő szalonnatáblák mellől
A régi házak padlásai mindig is kincseket rejtettek és rejtenek magukban Éreztem én ezt már gyerekkoromban, ugyanis állandóan azon siránkoztam, hogy mikor mehetek már fel én is a hijúba, ami... Tartalom megtekintése
Pince bejárat, Tokaj
Bíró Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően szomorkás időben vágyódva nézhetünk erre a Bíró Ernő által megpingált képre. Kirobbanó fényekben pompázik a pince tetején dúsan hajtó ... Tartalom megtekintése
Emlék
Ősz Zoltán alkotása 25×30 cm, pasztell. 2024 “Jaj, a gyerekkor mily tündéri kor volt: egy ködbe olvadt álom és való, ha hullt a hó az égből, porcukor volt, s a... Tartalom megtekintése
Csend a sziklák tövében
Biszák László alkotása 35x60cm. Lüktető világunk tele van meglepetéssel, olyannyira, hogy belefér bármilyen szokatlan torz, pszicho, sci fi, csak rettentsen! Nehéz elhatárolódni, nehéz kimaradni, így azután egyszer... Tartalom megtekintése
Rekviem-féle egy pót-nagyapához, és az ő Erdélye egy évszázadához
Tata nyáron mindig a garázs tetején ült. Ült és nézett le az utcára, élvezte a nyarat, az árnyékos szőlőlugasban, ami teljesen befutotta a garázs lapos tetejét, árnyas kuckót formálva. Ha... Tartalom megtekintése