Schäffer László

Díszpolgár,

Sényő

Mire vágyhat egy ember az életben? Hétköznapi örömökre, a közösség ügyeinek képviseletére, vagy talán arra, hogy mer­jen nagyot álmodni, és véghezvinni olyasmit, amire más nem mer vállalkozni? Mindez egyszerre igaz Schäffer Lászlóra, akit nemcsak a sényőiek emlékezete őriz meg. Az egykori szövetkezeti elnök munkássága nyomán családi házak tucatjait építették fel Sényőn és Nyírturán, nyugdíjat szerezhetett több mint 600 ember, akik a szövetkezetben dolgoztak, fiatalok ismerhették meg az iparszerű termelést, és a családok gyarapodása révén juthattak el főiskolára, egyetemre, vagy szerezhettek szakmát. Élete korszakokat ölelt át, hisz a szocialista mezőgazdasági nagyüzem létrehozásától a rendszerváltáson át vezető kft.-k szervezéséig a szűkebb és tágabb közösség anyagilag és erkölcsileg sokat köszönhet neki.

Szinte egyszerre jöttek Bunász Jánosné Marikával a szövetkezetbe, és egyszerre zárták azt be 1998. június 15-én. A személyzeti és adminisztrációs vezető asszony ma is napra pontosan emlékszik az órára, amikor – nyugodtan állíthatjuk – befejeződött egy rendkívül sikeres időszak a település fejlődésében. Elég, ha arra gondolunk, hogy a sényői Zöld Mező Termelőszövetkezet fő profilja a növénytermesztés és az állattenyésztés volt. Csáki Miklós még gyakornokként kezdte, majd főkertészként irányította a zömében almát és dohányt termesztő ágazatot.

Az állattenyésztést a szarvasmarha-, a sertés- és a juhtartás jellemezte, Balázs György állattenyésztő irányításával. Schäffer Lászlóval ők hárman már diplomás szakemberekként szervezték a szövetkezet mindennapjait. Hamar beilleszkedtek, a falu is megszerette őket, hisz az emberek saját pénztárcájukon érzékelték a gyarapodást, modern házakat húztak fel, autót vettek, városi színvonalú életet éltek.

A háztáji ágazatban soha nem látott fejlődés kezdődött, Aki csak akarta, megtalálta a számítását a gyümölcstermesztéssel vagy az állattenyésztéssel. Almát, dohányt, burgonyát, akáccsemetét ültettek, termesztettek, és adtak el a szövetkezet közreműködésével. Amikor már a hagyományos termelőszövetkezet kinőtte az addigi kereteket, egymás után alakultak a melléküzemek.

Ipari munkásság született néhány évtized alatt. Szakmunkások, betanított munkások találtak jövedelmet a családjuk megélhetését mindenképpen biztosító üzemekben, amelyeknek a klasszikus mezőgazdasági termeléshez már nemigen volt köze. Előbb a műanyagüzemben húsvéti és karácsonyi csokoládékhoz gyártottak apró műanyag hozzávalókat. Az elnök úgy döntött, akkor miért ne lehetne egyenesen csokifigurát, bonbont is készíteni? S megalapította az édesipari üzemet. Hasonlóképpen született a szabni, varrni tudó és szerető asszonyoknak a varroda, vagy a vasmegmunkáláshoz szokott férfiaknak a lakatosüzem. Ahogy Bunász Jánosné fogalmaz, a falu örökké hálás lesz Schäffer Lászlónak, hogy a megélhetésükhöz megszervezte a kereteket, és sikerrel működtette az üzemeket. Rá jellemző, hogy – bár ateistának ismerték – mégis segített a szövetkezet révén a római katolikus templom építésében, emellett támogatta az iskolát, a tűzoltóságot, és minden fontos célt a településen. Ha valakire illik a mecénás szó, akkor az egykori elnökre mindenképpen.

A rendszerváltással együtt érkező gazdasági változásnak is elébe mentek, és a korábbi mellék üzemágakból kft.-ket szerveztek. Így alakult meg a szállítással foglalkozó Viktória Kft., a traktor üzemeltetésére a Masina Kft., az édesipari Cuki Kft., de létrejöttek a lakatosüzem, a varroda, a műanyagüzem utódcégei is.

Az 1990-től folyamatosan alakuló és sikerrel működő kft.-ket az országot és a szomszédos piacokat érintő gazdasági átrendeződés ellehetetlenítette, a működési feltételeknek már nem tudtak eleget tenni. Végül lelakatolták 1998-ban az utolsó üzemet is, és örökre véget ért egy fejezet.

Schäffer László – bár Budapesten született 1947. április 17-én Horváth Ilona és Schäffer Kálmán, néhai katonatiszt fiaként – otthonra talált Nyíregyházán. Felesége, Piroska 31 évi házasság után veszítette el. Ajándéknak mondja ezt a több mint három évtizedet. Fiukkal, Zoltánnal most rendezik a vállalkozás jövőjét, az édesapa örökségét. A 30 éves fiatalember a szállodaiparban tevékenykedik, harmadik diplomáját szerzi a gödöllői Szent István Egyetemen. Hazajött, továbbviszi és fejleszti azt a gazdaságot, amelyet édesapja teremtett meg. A feleség a férje kitartása mellett azt emelte ki, hogy mindig hitt az emberekben, nála az adott szó többet ért, mint egy írásos szerződés. Egyúttal a barátja is volt, nemcsak a férje, s ezt igen kevés házaspár mondhatja el magáról. Pehely Zoltán polgármester nemcsak a régi, hűséges barátot, hanem a településért önzetlenül tevékenykedő, megbecsült vezetőt látja benne. Környezetében igazi alkotóként marad fenn az emlékezete.

(Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 25. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2008.)

Hasonló

Varázslat

Huszár Boglárka alkotása 60×60 cm. olaj, vászon. Nem is tudom mióta  áll  ez  a  nagyon  régi  épület,  kicsit  elvarázsolt  szépségével   kastély,  kicsit  bástya szerű  repkénnyel  befutott oldalával.  Az idő ... Tartalom megtekintése

Az út  

Tüttő József alkotása Szinte  meggyötört  arcok,  holott  egy  életút  harcosai  a  születéstől  a  végsőkig.  Egyetlen  ember  akinek  annyiszor változik az  arca,  ahány állomást  tudhat  maga mögött.  Hogy sejthetnénk  gyermekkorban,  milyen ... Tartalom megtekintése

Hegyet hágék, lőtőt lépék, a sárkány farkán túráztam

Megtépett sziklák, leszakadt hegyormok, madeirai séta egy csángó ima ritmusára Légvonalban… Ha valahol tényleg látni is lehet, mit jelent ez a kifejezés, az a Ponta de São Lourenço, azaz a... Tartalom megtekintése

Pomaranski Luca portréja

Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban  szabad  beszélni, én  mégis  a portrézást  találom a legizgalmasabb alkotói  munkának.  Huszár  Boglárka  ragyogó   képet festett  Lucáról,  aki csak  éppen  bekukkantott  a  vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése

Győr Bécsi kapu tér. Egy csepp harmónia

Hargitai Beáta alkotása Győr talán legszebb tere a Bécsi kapu tér. Szinte minden épülete műemlék, barokk, copf, és kora klasszicista stílusú homlokzatokkal. (Wikipédia) A tér  ragyogása,  elegánsan hangolt  épületei  a ... Tartalom megtekintése

Egy kis nyelvészkedés a Piña Coladaval kapcsolatban

Szűrt ananászt jelent magyarul, szögezném le Móricka kedvéért… …akinek mint tudjuk, mindenről ugyanaz jut eszébe. Felhívnám továbbá a figyelmét az “ ñ ” betű kalapocskájára, ami által “ ny “-ne... Tartalom megtekintése

Történetek a füstölődő szalonnatáblák mellől

A régi házak padlásai mindig is kincseket rejtettek és rejtenek magukban Éreztem én ezt már gyerekkoromban, ugyanis állandóan azon  siránkoztam, hogy mikor mehetek már fel én is a hijúba, ami... Tartalom megtekintése

Pince bejárat, Tokaj

Bíró  Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően  szomorkás időben  vágyódva  nézhetünk  erre  a  Bíró Ernő  által   megpingált  képre. Kirobbanó  fényekben  pompázik   a  pince  tetején  dúsan  hajtó ... Tartalom megtekintése

Emlék

Ősz Zoltán alkotása 25×30 cm, pasztell. 2024 “Jaj, a gyerekkor mily tündéri kor volt: egy ködbe olvadt álom és való, ha hullt a hó az égből, porcukor volt, s a... Tartalom megtekintése

Csend a sziklák tövében

Biszák László alkotása 35x60cm. Lüktető  világunk   tele  van  meglepetéssel,  olyannyira,  hogy  belefér  bármilyen  szokatlan  torz,  pszicho,  sci fi,  csak  rettentsen! Nehéz  elhatárolódni,  nehéz kimaradni,  így  azután     egyszer... Tartalom megtekintése