Schäffer László

Díszpolgár,

Sényő

Mire vágyhat egy ember az életben? Hétköznapi örömökre, a közösség ügyeinek képviseletére, vagy talán arra, hogy mer­jen nagyot álmodni, és véghezvinni olyasmit, amire más nem mer vállalkozni? Mindez egyszerre igaz Schäffer Lászlóra, akit nemcsak a sényőiek emlékezete őriz meg. Az egykori szövetkezeti elnök munkássága nyomán családi házak tucatjait építették fel Sényőn és Nyírturán, nyugdíjat szerezhetett több mint 600 ember, akik a szövetkezetben dolgoztak, fiatalok ismerhették meg az iparszerű termelést, és a családok gyarapodása révén juthattak el főiskolára, egyetemre, vagy szerezhettek szakmát. Élete korszakokat ölelt át, hisz a szocialista mezőgazdasági nagyüzem létrehozásától a rendszerváltáson át vezető kft.-k szervezéséig a szűkebb és tágabb közösség anyagilag és erkölcsileg sokat köszönhet neki.

Szinte egyszerre jöttek Bunász Jánosné Marikával a szövetkezetbe, és egyszerre zárták azt be 1998. június 15-én. A személyzeti és adminisztrációs vezető asszony ma is napra pontosan emlékszik az órára, amikor – nyugodtan állíthatjuk – befejeződött egy rendkívül sikeres időszak a település fejlődésében. Elég, ha arra gondolunk, hogy a sényői Zöld Mező Termelőszövetkezet fő profilja a növénytermesztés és az állattenyésztés volt. Csáki Miklós még gyakornokként kezdte, majd főkertészként irányította a zömében almát és dohányt termesztő ágazatot.

Az állattenyésztést a szarvasmarha-, a sertés- és a juhtartás jellemezte, Balázs György állattenyésztő irányításával. Schäffer Lászlóval ők hárman már diplomás szakemberekként szervezték a szövetkezet mindennapjait. Hamar beilleszkedtek, a falu is megszerette őket, hisz az emberek saját pénztárcájukon érzékelték a gyarapodást, modern házakat húztak fel, autót vettek, városi színvonalú életet éltek.

A háztáji ágazatban soha nem látott fejlődés kezdődött, Aki csak akarta, megtalálta a számítását a gyümölcstermesztéssel vagy az állattenyésztéssel. Almát, dohányt, burgonyát, akáccsemetét ültettek, termesztettek, és adtak el a szövetkezet közreműködésével. Amikor már a hagyományos termelőszövetkezet kinőtte az addigi kereteket, egymás után alakultak a melléküzemek.

Ipari munkásság született néhány évtized alatt. Szakmunkások, betanított munkások találtak jövedelmet a családjuk megélhetését mindenképpen biztosító üzemekben, amelyeknek a klasszikus mezőgazdasági termeléshez már nemigen volt köze. Előbb a műanyagüzemben húsvéti és karácsonyi csokoládékhoz gyártottak apró műanyag hozzávalókat. Az elnök úgy döntött, akkor miért ne lehetne egyenesen csokifigurát, bonbont is készíteni? S megalapította az édesipari üzemet. Hasonlóképpen született a szabni, varrni tudó és szerető asszonyoknak a varroda, vagy a vasmegmunkáláshoz szokott férfiaknak a lakatosüzem. Ahogy Bunász Jánosné fogalmaz, a falu örökké hálás lesz Schäffer Lászlónak, hogy a megélhetésükhöz megszervezte a kereteket, és sikerrel működtette az üzemeket. Rá jellemző, hogy – bár ateistának ismerték – mégis segített a szövetkezet révén a római katolikus templom építésében, emellett támogatta az iskolát, a tűzoltóságot, és minden fontos célt a településen. Ha valakire illik a mecénás szó, akkor az egykori elnökre mindenképpen.

A rendszerváltással együtt érkező gazdasági változásnak is elébe mentek, és a korábbi mellék üzemágakból kft.-ket szerveztek. Így alakult meg a szállítással foglalkozó Viktória Kft., a traktor üzemeltetésére a Masina Kft., az édesipari Cuki Kft., de létrejöttek a lakatosüzem, a varroda, a műanyagüzem utódcégei is.

Az 1990-től folyamatosan alakuló és sikerrel működő kft.-ket az országot és a szomszédos piacokat érintő gazdasági átrendeződés ellehetetlenítette, a működési feltételeknek már nem tudtak eleget tenni. Végül lelakatolták 1998-ban az utolsó üzemet is, és örökre véget ért egy fejezet.

Schäffer László – bár Budapesten született 1947. április 17-én Horváth Ilona és Schäffer Kálmán, néhai katonatiszt fiaként – otthonra talált Nyíregyházán. Felesége, Piroska 31 évi házasság után veszítette el. Ajándéknak mondja ezt a több mint három évtizedet. Fiukkal, Zoltánnal most rendezik a vállalkozás jövőjét, az édesapa örökségét. A 30 éves fiatalember a szállodaiparban tevékenykedik, harmadik diplomáját szerzi a gödöllői Szent István Egyetemen. Hazajött, továbbviszi és fejleszti azt a gazdaságot, amelyet édesapja teremtett meg. A feleség a férje kitartása mellett azt emelte ki, hogy mindig hitt az emberekben, nála az adott szó többet ért, mint egy írásos szerződés. Egyúttal a barátja is volt, nemcsak a férje, s ezt igen kevés házaspár mondhatja el magáról. Pehely Zoltán polgármester nemcsak a régi, hűséges barátot, hanem a településért önzetlenül tevékenykedő, megbecsült vezetőt látja benne. Környezetében igazi alkotóként marad fenn az emlékezete.

(Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 25. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2008.)

Hasonló

Téli alkony

Ősz Zoltán alkotása  Petőfi Sándor: ALKONY (részlet) Olyan a nap, mint a hervadt rózsa, Lankadtan bocsátja le fejét; Levelei, a halvány sugárok, Bús mosollyal hullnak róla szét. Néma, csendes a... Tartalom megtekintése

Buckavidék Fülöpszállás

Bíró Ernő alkotása Ezen a szélfútta  vidéken,  ahol mindig  változik a terep,  ahol a  cipő, és  zokni kérgessé  válnak az  éles  homoktól, nem  egy  sétatér.  Magasan a bucka tetején  kapaszkodnak... Tartalom megtekintése

Charles Bukowski

Biszák  László alkotása Ne szépítsünk,  nem kívánja  meg  tőlünk  senki  sem,  ha  valami, valaki nyers,  nem  bűn!!!  Legyen  egyenes,  őszinte, és  férfias!  Saját  maga is  kegyetlen  őszinteséggel  írta  meg  saját ... Tartalom megtekintése

Sceptrum

Tüttő  József alkotása A fordítás  szerint:   Ősi  hatalmi  jelvény,  ami alá  tartozik  az ítélkezés, igazságosság  a  jogszolgáltatás!!  Jogar!! Életünket  mindig   beszorítani  látszik  rendszabályok  közé,  mivel  bőven  akadnak,  akik ... Tartalom megtekintése

Santa Maria della Salute

Huszár  Boglárka alkotása Mit  kívánunk   egy  festménytől?  Mi keltette  fel a figyelmünket?  Ki  festette?   Ki  Ő?    ….és  még  lehetne   tovább is   faggatnunk  magunkat,  de nem... Tartalom megtekintése

Büszke lázadók

Hargitai Beáta alkotása Kis kitérővel jelentkezem, valami mással, amit tőlem megszoktatok, és a reakciókból olvasva, egyre nagyobb kedvvel festegetek csak úgy szabadon, minden megkötés, és szégyen nélkül. Élvezem a színek... Tartalom megtekintése

Amikor még megénekeltük Romániát

„Szeretem a Nyárád mentét, Gazdag a föld, szelíd az ég” A múlt század hetvenes éveinek a közepétől a nyolcvanas évek végéig hatalmas tömegeket megmozgató fesztiválláz tombolt Romániában. A  több szakaszból... Tartalom megtekintése

Az ínyencek piaca Tiranában

         

Hunyadi János albán fegyverbarátja, Szkander bég

Szent István Bazilika, Budapest

Huszár  Boglárka alkotása Kis  túlzással:  világjáró  Boglárkám    mindig  boldogan  fogadja  be  egy egy  idegen  ország  szépségeit,   áradozik  a helyszínen,  és  a  hazamentett  látnivalók  fotón rögzített  emlékek,  még  nagyobb ... Tartalom megtekintése