Rabul ejtett a fogolyvadászat

Zsoldos Barnabás vadásztörténetei 

Lehet valakiknek furcsa lesz az állításom, de halványan emlékszem arra, amikor édesapám, akinek 1952-ben volt pecsét utoljára a fegyvertartási engedélyén, Maklári Béni bácsival és Demeter Feri bácsival a kertek alatt lévő kaszálón és a kukoricaföldeken foglyászott. Azt követően apu már nem vadászhatott… Nekem talán ezért is emlékezetes, meg talán azért, mert a szérűn a szalma- és a szénakazlak alá is bemerészkedtek a fogolycsapatok. Élelmet kerestek és találtak is, illetve a méteres nagyságú hófúvásban menedékük a falusi kertekben voltak. Volt alkalmam megfigyelni őket.

Mindezek csak most jutottak eszembe, amikor a Felső-Tiszavidéki vadgazdák Szövetségének vezetőségét és még néhány barátját Támba Miklós a napkori Napkelte panzióba invitálta találkozóra, majd egy apróvadas vadászatra. Amikor a fogoly szó is elhangzott, bizseregni kezdett a gyomrom, melegem lett. Én már letettem magamban arról, hogy gyermekkori élményemet úgy éljem meg, mint megélte a száz éves múlt édesapám akkor.

Egyetlen gondolatom volt, hogy foglyot ejtsek el, és vehessem a kezembe… A napkori – valamikor szebb napokat látott – szőlő dombok felé vettük az irányt. Ideális a terep a fogolycsaládoknak. Itt nem vegyszereznek, permeteznek, a fészekrakáshoz adva van minden. Az egymáshoz is hűséges felnőtt madarak itt terelgethetik kicsinyeiket – állapítottam meg magamban, amint haladtunk, hogy felvegyük a hajtást.

A messze hangzó kürtszó megadta a jelet. Elindultunk. Tőlünk balra hallottam először jellegzetes surrogó repülésüket és ugyancsak egyetlen más madár hangjával össze nem téveszthető cserregésüket. Már tőlem jobbra is szólt a puska. Mi, akik középen haladtunk csak reménykedtünk abban, hogy Diána előttünk is felrebbenti vágyaink madarát.

Közben tanultuk a feledésbe merült fogolyvadászat titkát. Támba Miklós és segítői, többek között Kiss B. Zoltán, egyre csak hajtogatták: a hajtósor egyenes legyen, mikor melyik hajtószárny álljon meg, vagy haladjon, ahogyan a terepviszonyok kívánták.

A történet első részének a lényege, nekem, nekünk – a középen haladóknak – nem kedvezett a vadászszerencse.

Na, majd visszafelé… Talán. De már azért is boldog voltam, hogy itt lehetek ezen a fogolyvadászaton.

Kicsit átrendeződtünk a hajtósorban, én jobbra tolódtam, az Erdélyből érkezett egyik vendég, Florin haladt mellettem. Egyszer csak lendíti fegyverét, de nem lő, a fogoly pedig nem repül fel, csak bujkálva menekül előttünk. Majd eltűnik a szemünk elől a gazosban. Arra a következtetésre jutottunk, valószínűleg egy korábbi lövés eredményeként nem tudott felrepülni. Mi minden esetre meghagytuk az életét. Előtte és előttem is levegőbe emelkedett egy csapat.

Láttam, hova esett madaram, a szemem le nem vettem róla, s amint oda értem, már nem is pihegett. A madárka, amilyet évtizedek óta nem fogtam a kezemben, a tenyeremben lapult. A teríték készítésekor tudatosult bennem, hogy fogolyvadász lettem még három társammal, aminek következményét örömmel vállaltuk. A krónika hitelességéért társaim nevét is leírom: Bittner Imre, Kormos László, ifj. Sarka Béla.

Olvasóterem
Szerkesztő: M. Szlávik Tünde

Hasonló

Téli alkony

Ősz Zoltán alkotása  Petőfi Sándor: ALKONY (részlet) Olyan a nap, mint a hervadt rózsa, Lankadtan bocsátja le fejét; Levelei, a halvány sugárok, Bús mosollyal hullnak róla szét. Néma, csendes a... Tartalom megtekintése

Buckavidék Fülöpszállás

Bíró Ernő alkotása Ezen a szélfútta  vidéken,  ahol mindig  változik a terep,  ahol a  cipő, és  zokni kérgessé  válnak az  éles  homoktól, nem  egy  sétatér.  Magasan a bucka tetején  kapaszkodnak... Tartalom megtekintése

Charles Bukowski

Biszák  László alkotása Ne szépítsünk,  nem kívánja  meg  tőlünk  senki  sem,  ha  valami, valaki nyers,  nem  bűn!!!  Legyen  egyenes,  őszinte, és  férfias!  Saját  maga is  kegyetlen  őszinteséggel  írta  meg  saját ... Tartalom megtekintése

Sceptrum

Tüttő  József alkotása A fordítás  szerint:   Ősi  hatalmi  jelvény,  ami alá  tartozik  az ítélkezés, igazságosság  a  jogszolgáltatás!!  Jogar!! Életünket  mindig   beszorítani  látszik  rendszabályok  közé,  mivel  bőven  akadnak,  akik ... Tartalom megtekintése

Santa Maria della Salute

Huszár  Boglárka alkotása Mit  kívánunk   egy  festménytől?  Mi keltette  fel a figyelmünket?  Ki  festette?   Ki  Ő?    ….és  még  lehetne   tovább is   faggatnunk  magunkat,  de nem... Tartalom megtekintése

Büszke lázadók

Hargitai Beáta alkotása Kis kitérővel jelentkezem, valami mással, amit tőlem megszoktatok, és a reakciókból olvasva, egyre nagyobb kedvvel festegetek csak úgy szabadon, minden megkötés, és szégyen nélkül. Élvezem a színek... Tartalom megtekintése

Amikor még megénekeltük Romániát

„Szeretem a Nyárád mentét, Gazdag a föld, szelíd az ég” A múlt század hetvenes éveinek a közepétől a nyolcvanas évek végéig hatalmas tömegeket megmozgató fesztiválláz tombolt Romániában. A  több szakaszból... Tartalom megtekintése

Az ínyencek piaca Tiranában

         

Hunyadi János albán fegyverbarátja, Szkander bég

Szent István Bazilika, Budapest

Huszár  Boglárka alkotása Kis  túlzással:  világjáró  Boglárkám    mindig  boldogan  fogadja  be  egy egy  idegen  ország  szépségeit,   áradozik  a helyszínen,  és  a  hazamentett  látnivalók  fotón rögzített  emlékek,  még  nagyobb ... Tartalom megtekintése