Prof. Dr. M. Samir Rady

Főigaz­ga­tó,­ Kiskun­ Kuta­tóköz­pont,­

Kiskun­ha­las­-Füzes­pusz­ta­

szszb_10-132_prof_dr_m_samir_rady_1.jpgAz „egyipto­mi­ magyar”­ hozzá­­érté­sét­ ma már senki­ nem vonja­ két­ségbe­. Nagy sze­ren­csénk, hogy amikor­ Egyiptom­ból,­ a kai­rói­ mezô­gaz­da­sá­gi­ egyete­met­ sum­ ma cum laude minô­sí­tés­sel­ elvé­gez­ve,­ egyéves­ szakmai­ gyakor­lat­ra­ indult,­ Francia­or­szág­ helyett­ nálunk­ kötött­ ki

– 1962 márci­u­sá­ban­ akko­ra­ hóban­ érkez­tem­ Feri­hegy­re,­ hogy le sem tud­tunk szállni­ a géppel­. Két nap alatt jutot­tam­ el Izsákra,­ az álla­mi­ tangaz­­daság­ba­. Egy fél év múlva­ meg is nôsül­tem,­ visszamen­tünk­ Egyiptom­ba,­ de kuta­tá­sa­im­ miatt­ 1964-ben visszajöttünk,­ s itt élünk azóta­ is.

Egyiptom­ban­ a kuko­ri­ca­ fontos­ gabo­na­nö­vény,­ így érthe­tô,­ hogy Sze­geden,­ a GKI elôdjé­nél,­ 1965-ben a növény­ne­me­sí­té­sen­ belül­ a kuko­ri­cá­­val foglal­ko­zott­. Három­ évig maradt­ a kuta­tó­in­té­zet­ben,­ majd aspi­ráns­ lett. A JATE gene­ti­kai­ tanszé­kén­ folyta­tott­ életta­ni­ és gene­ti­kai­ összeha­son­lí­tó­ vizsgá­la­to­kat­. 1972-ben védte­ meg kandi­dá­tu­si­ dol­goza­tát­. Gyö­kérsze­lek­­ció felhasz­ná­lá­sa­ a hibrid­ku­ko­ri­ca­-ne­mesí­tés­ben­ címmel­.

– A gyakor­la­ti­ munka­ még 1970-ben elkez­dô­dött,­ a szege­di­ Móra­ Tsz volt a partner­. Júli­us­–augusz­tus­ a legkri­ti­ku­­sabb, legvíz­hi­á­nyo­sabb­ idôszak­. Erre­ próbál­tunk­ megol­dást­ keres­ni,­ de az akko­ri­ szaktár­cá­tól­ nem kap­tunk megfele­lô­ tá­moga­tást­. El kel­lett hagy­nom a megyét­. 1975-ben már Bácsban­ vol­tam. Itt sem tudtam­ boldo­gul­ni­. Sza­bolcs-Szatmár­-Beregbe­ ke­rültem­ 1978-ban. Itt igazi­ támo­ga­tók­ra,­ bará­tok­ra­ leltem,­ akikkel­ azóta­ is tartom­ a kap­csola­tot­.

Akkor­ szükség­bôl­ került­ az ország­ kele­ti­ csücské­be­. Két évet töltött­ itt, de gyakran­ utazott­ haza­ Irakba,­ s való­já­ban­ akko­ri­ban­ tért vissza, ami­kor „szaba­dabb”­ lett a légkör­. A nyolcva­nas­ évek elején­ még a JATE nevét­ használ­va­ jelen­tett­ be két hib­ri­det, amelye­ket­ 1985-ben álla­mi­lag­ is minô­sí­tet­tek,­ akkor­ már Kiskun­ néven­. Bács-Kiskun­ megyé­ben­ hozott­ létre­ egy társa­sá­got­ két hala­si­ gazda­ság­gal,­ ami 1986-ban már önálló­ jogi­ személy­ volt.

– A rendszer­vál­tás­ idején­ kivá­sá­rol­­tam a két gazda­sá­got,­ egyedü­li­ tulaj­­ donos­ lettem­. Folytat­tuk­ a neme­sí­tést­. A Kiskun­ Kuta­tóköz­pont­ mostan­ra­ fél­ száznál­ több hibri­det­ hono­sí­tott­ meg ország­szer­te­. Ennek­ érté­ke­ külö­nö­sen­ akkor­ látszik,­ ha fel­idézem,­ hogy ami­ kor a nyolcva­nas­ években­ megje­len­tek­ az ameri­kai­ válla­la­tok,­ a 90 száza­lék­ fölé­ mentek­. Mostan­ra­ a Kiskun­ része­­ sedé­se­ közel­ 30 száza­lé­kos­.

Az orszá­gos­ elis­mert­sé­get­ fokoz­ta­ a mezô­tú­ri­ 20 ezer tonna­ kapa­ci­tá­sú­ vetô­mag­üzem,­ a kunszent­már­to­ni­ fûmag­üzem­. Regi­o­ná­lis­ közpon­to­kat­ keres­tek,­ gondol­va­ raktár­ra,­ s az ehhez­ kapcso­ló­dó­ infrast­ruk­tú­rá­ra­. A Du­nán­túlon,­ Tamá­si­ban,­ 30-40 ezer tonnás­ raktár­bá­zist­ léte­sí­tet­tek,­ gon­dolva­ a neme­sí­tés­re,­ vetô­mag­ termel­te­­tésre,­ feldol­go­zás­ra,­ érté­ke­sí­tés­re­. Ilyen elvek­ alap­ján hasz­nosí­tot­­ták a Ka­lo­csai Mezô­gaz­da­sá­gi­ Rt.-t is. A kispar­­cel­lák ugyan­is nem al­kal­masak­ ve­tô­mag-termel­te­tés­re­. A szabol­csi­ Zöldért­ közpon­ti­ tele­pén­ több millió­ liter­ növény­ola­jat­ gyárta­nak­ napra­for­gó­ból­. A napra­for­gó­ mellett­ búza­ vetô­ma­got­ is forgal­maz­nak­.

– Amikor­ annak­ idején­ az Egyiptom­ és Francia­or­szág­ közöt­ti­ rossz viszony­ miatt­ végül­ is Magya­ror­szá­gon­ marad­­tam, nem gondol­tam,­ hogy itt leszek­ igazán­ „otthon”­. Nem volt sima­ a fôigaz­ga­tói­ székhez­ veze­tô­ út. Én azt akartam,­ azt akarom,­ hogy ebben­ a földben­ ma­gyar ku­kori­cát­ termel­je­nek­ a gazdák­. Tapasz­ta­lom,­ hogy a ter­me­lôk nem dúskál­nak­ az anyagi­ak­ban­. Ezért igyekszünk­ kedve­zô­ felté­te­le­ket­ kiala­kí­ta­ni­. Adunk magot,­ mûtrá­gyát­. A hitelt­ a ter­ménybôl­ törlesz­tik­ part­nere­ink­. A ter­mést idôben,­ na­pi áron felvá­sá­rol­juk­.

Tucat­nyi­ euró­pai­ ország­ban­ isme­rik­ a Kiskun­ hibrid­je­it,­ Ameri­ká­ban,­ Egyip­tomban­ vegyes­vál­la­la­tuk­ van. Af­riká­­ban több magyar­ hibri­det­ jegyez­tek­ be. Nagyon­ jó a kapcso­la­tuk­ Romá­ni­­ával­. S termé­sze­te­sen­ a szatmá­ri­ embe­­rekkel,­ ahol nagyon­ sok barát­ja­ él.

– Itt dolgoz­hat­tam,­ itt dolgoz­tam­. Nagyon­ sok em­bert isme­rek­. Sze­ret­nék tovább­ra­ is jelen­ lenni­. A gazda­­ körök­ segí­tet­tek­ a hibri­dek­ elter­jesz­té­­sében­. Megvá­sá­rol­tuk­ Tunyog­ma­tol­­cson a koráb­bi­ téesz­ majort­. Az átala­­kítá­si,­ felújí­tá­si­ munká­kat­ elvé­gez­ve­ a térség­ben­ termelt­ kuko­ri­cát­ fel tudjuk­ vásá­rol­ni­. Ha kell, akár szá­ríta­ni­. 2000 ôszén erre­ nincs szükség­. A nagy szá­razság­ban­ ugyan végig­ zöldell­tek­ a Kiskun­-kuko­ri­cák,­ de a nedves­ség­tar­ta­­lom nem volt nagy. Van étke­zé­si­ illet­ve­ pat­togat­­niva­ló­ ku­kori­cánk­ is. Olyan fajtá­kat­ neme­sí­tet­tünk,­ melyek­ bír­ják a száraz­sá­got­.

A „professzor”­ meg­jele­né­sén­ lát­szik,hogy Egyiptom­ földjé­rôl­ érke­zett­. Beszé­dén­ érzô­dik,­ hogy nem magyar­ az anyanyel­ve,­ de a szí­ve és cse­leke­detei alap­ján iga­zi „ha­zánk­fia”. Fe­le­sé­ge, fia, lánya,­ hat unoká­ja­ ugyancsak­ Magya­ror­szág­hoz­ kötik­. Igaz, hogy sokszor­ bántot­ták­ alapta­la­nul,­ de tu­do­mányos­ munká­já­ért­ díjat­ kapott­ a rendszer­vál­tás­ elôtt, kuta­tó­mun­ká­ja­ eredmé­nye­it­ elis­me­ri­ barát­ és ellen­ség,­ s az, hogy ma szinte­ az ország­ legtöbb­ megyé­jé­be­ úgy megy, mintha­ haza­ menne,­ minden­nél­ többet­ mond. Az ezred­for­du­ló­ évében lett 60 éves.

(Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 10. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2000.)

 

Szerző: 2018. 01. 17.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ha még nincs közöttünk, csatlakozzon most az Unokáink is olvasni fogják oldal kedvelőihez a Facebookon!

Hasonló