Papp Endre

Római katolikus plébános

Ózd

Szép, boldog, tartalmas életet tudhat magáénak, amit papi pályafutásának utolsó éveiben is örömmel él meg. Mindig érezte az emberek megbecsülését, a hittanos gyerekek tiszteletét és szeretetét és bárhol is szolgált, maga mögött tudta a települések vezetőinek támogatását. A hivatásában eltöltött 55 év után is rendszeresen jár gyóntatni, misézni és esetenként még temetési szertartásokat is elvállal.

Kisfiú korában döntötte el Papp Endre, hogy belőle bizony pap lesz. Az indíttatást egy szomszéd nénitől kapta, aki szülőfalujában egyszer nem éppen hízelgően beszélt a helyi parókus miséjéről. Akkor úgy gondolta, ő képes lesz arra, hogy az emberek elfogadják a prédikációját. Mindehhez volt indíttatás, hiszen édesapja görög-katolikus kántortanító, édesanyja pedig a római katolikus iskolában tanítónő volt. Az értelmiségi családba négy gyerek született. Egyik lánytestvére másfél éves korában meghalt, bátyja, a 2011-ben Vajdácskán elhunyt Zoltán bátyja görög-katolikus parókus lett, Katalin nővére pedig magyar-történelem szakos tanárként dolgozott, most nyugdíjasként Gyöngyösön él.

Papp Endre 1933. július 18-án született Leveleken és ott végezte a négy elemit. Kisgyermekként sokáig úgy érezte, őt nem szereti az édesapja, mert amíg a többiek mindig megkapták az atyai puszit, ő kimaradt ebből az érzésből. Édesanyja aztán elárulta, hogy apját tbc támadta meg és nem szeretné, ha a gyermeke is megfertőződne. A családfő végül 1942. október 20-án eltávozott. Endre aztán Kecskemétre a piarista gimnáziumba került, ahol annyi gonoszsággal találkozott, hogy édesanyja az első tanév után nem engedte vissza, inkább magántanulóként ő tanította. Az év végi vizsgákat Nyíregyházán a Királyi Katolikus Gimnáziumban tette le. A latin nyelv oktatását bátyja vállalta  és az akkori kemény óráknak egész életében meg volt haszna. Nyelvtudását később még Rómában is megdicsérték. A hányatott iskolázás után 1951-ben érettségizett, miután Czapik érsek úr ciszterci tanárokból létrehozta az egri gimnáziumot, ahol a 6-8 osztályt végezte. Ezután vették fel az Egri Érseki Papnevelő Intézetbe. A teológiai tanulmányok idején – mivel jó tanuló volt – térítésmentesen lakhatott a kollégiumban. Máig szívesen gondol vissza a nyíregyházi dr. Bánkúti Ferenc történelemtanárra, vagy az egri dr. Hegyi Kapisztránra és a ciszterci iskola igazgatójára, a hat nyelven beszélő dr. Czigler Endrére.

Káplánként első szolgálati helye Kenderes volt, ahová 1956-ban került. Horthy Miklós szülővárosáról szomorú esemény jut eszébe: egy pufajkás kiütötte a fogát, máig nem tudja, miért.

Két év múlva Miskolcon, az Új-diósgyőri plébánián végezte egyházi feladatát, majd három év kunszentmártoni szolgálat következett. Mezőkövesdre, a Jézus Szíve templomba 1964-ben érkezett. Csillogó szemmel meséli, hogy diákmiséket tartott, melyeken 300 fiatal vet részt rendszeresen. Takács Pista bácsi festőművész lánya akkor már Notre Dame-i apáca volt és meghívta Párizsba a népszerű káplánt. A francia fővárosban dr. Vécsey István volt a magyar misszió vezetője, Andrássy Sarolta grófnő pedig a kántori teendőket végezte. Papp Endre ott látott először elektromos orgonát, amelyen a helyi gyülekezet nagy örömére eljátszott néhány éneket. Csábították a kint maradásra, de nem hagyta el édesanyját és hazáját.

A következő állomás 1967-ben – immár plébánosként – Bükkzsérc volt az életében, ahová egy augusztus 20.-i kenyérszentelés és esküvői szertartás után szinte közkívánatra került. A bérmálkozásra az utóbbi 16 évben kimaradtakat is meghívta, munkájának híre pedig a püspökségig eljutott, akik Buenos Aires-i főpapoknak is bemutatták egyházi tevékenységét.

Aktív pályafutásának utolsó állomáshelye 1971-től Hangony volt. A nagyon vallásos észak-borsodi faluban is hamar megkedvelték, majd összefogással új plébániát építettek. Tovább működtette elődje, Koncz Lajos nővérének, Ancsinak a kórusát, sok hittanórát tartott a templomban és az iskolában.  1988-ban Domaháza parókiája megüresedett, így újabb feladatként ott is ő végezte a szertartásokat. Endre atyát a községben nagy megtiszteltetés érte: Domaháza lakói díszpolgári címmel ismerték el munkáját.

Feszty Masa, Jókai Mór unokája, 1975 november 11-én költözött a domaházi plébániára, 1979.március. 1.-ig, haláláig itt élt és festett. Több nagyméretű festményt készített a templom falára,  a keresztutat a szenvedő Jézussal pedig sírva festette meg.

Kissikátor kör alakú műemléktemplomába 1980-ban szintén megüresedés révén került a plébános és ott is felpezsdítette az egyházi életet. Nyertes pályázat révén hat éve rekonstruálták a híres egyházi építményt.

A nagy tiszteletnek örvendő Papp Endre 2009-ben Hangonyról az Ózd-Bolyoki parókiára költözött. Egyházi vezetői ajánlottak helyet számára a papi otthonban, de ő még dolgozni akar. Munkájára szükség is van, mivel Borsodban is egyre több az üres parókia.

Hasonló

Téli alkony

Ősz Zoltán alkotása  Petőfi Sándor: ALKONY (részlet) Olyan a nap, mint a hervadt rózsa, Lankadtan bocsátja le fejét; Levelei, a halvány sugárok, Bús mosollyal hullnak róla szét. Néma, csendes a... Tartalom megtekintése

Buckavidék Fülöpszállás

Bíró Ernő alkotása Ezen a szélfútta  vidéken,  ahol mindig  változik a terep,  ahol a  cipő, és  zokni kérgessé  válnak az  éles  homoktól, nem  egy  sétatér.  Magasan a bucka tetején  kapaszkodnak... Tartalom megtekintése

Charles Bukowski

Biszák  László alkotása Ne szépítsünk,  nem kívánja  meg  tőlünk  senki  sem,  ha  valami, valaki nyers,  nem  bűn!!!  Legyen  egyenes,  őszinte, és  férfias!  Saját  maga is  kegyetlen  őszinteséggel  írta  meg  saját ... Tartalom megtekintése

Sceptrum

Tüttő  József alkotása A fordítás  szerint:   Ősi  hatalmi  jelvény,  ami alá  tartozik  az ítélkezés, igazságosság  a  jogszolgáltatás!!  Jogar!! Életünket  mindig   beszorítani  látszik  rendszabályok  közé,  mivel  bőven  akadnak,  akik ... Tartalom megtekintése

Santa Maria della Salute

Huszár  Boglárka alkotása Mit  kívánunk   egy  festménytől?  Mi keltette  fel a figyelmünket?  Ki  festette?   Ki  Ő?    ….és  még  lehetne   tovább is   faggatnunk  magunkat,  de nem... Tartalom megtekintése

Büszke lázadók

Hargitai Beáta alkotása Kis kitérővel jelentkezem, valami mással, amit tőlem megszoktatok, és a reakciókból olvasva, egyre nagyobb kedvvel festegetek csak úgy szabadon, minden megkötés, és szégyen nélkül. Élvezem a színek... Tartalom megtekintése

Amikor még megénekeltük Romániát

„Szeretem a Nyárád mentét, Gazdag a föld, szelíd az ég” A múlt század hetvenes éveinek a közepétől a nyolcvanas évek végéig hatalmas tömegeket megmozgató fesztiválláz tombolt Romániában. A  több szakaszból... Tartalom megtekintése

Az ínyencek piaca Tiranában

         

Hunyadi János albán fegyverbarátja, Szkander bég

Szent István Bazilika, Budapest

Huszár  Boglárka alkotása Kis  túlzással:  világjáró  Boglárkám    mindig  boldogan  fogadja  be  egy egy  idegen  ország  szépségeit,   áradozik  a helyszínen,  és  a  hazamentett  látnivalók  fotón rögzített  emlékek,  még  nagyobb ... Tartalom megtekintése