Papp Endre

Római katolikus plébános

Ózd

szszb 28 ki Papp Endre 300 .jpgSzép, boldog, tartalmas életet tudhat magáénak, amit papi pályafutásának utolsó éveiben is örömmel él meg. Mindig érezte az emberek megbecsülését, a hittanos gyerekek tiszteletét és szeretetét és bárhol is szolgált, maga mögött tudta a települések vezetőinek támogatását. A hivatásában eltöltött 55 év után is rendszeresen jár gyóntatni, misézni és esetenként még temetési szertartásokat is elvállal.

Kisfiú korában döntötte el Papp Endre, hogy belőle bizony pap lesz. Az indíttatást egy szomszéd nénitől kapta, aki szülőfalujában egyszer nem éppen hízelgően beszélt a helyi parókus miséjéről. Akkor úgy gondolta, ő képes lesz arra, hogy az emberek elfogadják a prédikációját. Mindehhez volt indíttatás, hiszen édesapja görög-katolikus kántortanító, édesanyja pedig a római katolikus iskolában tanítónő volt. Az értelmiségi családba négy gyerek született. Egyik lánytestvére másfél éves korában meghalt, bátyja, a 2011-ben Vajdácskán elhunyt Zoltán bátyja görög-katolikus parókus lett, Katalin nővére pedig magyar-történelem szakos tanárként dolgozott, most nyugdíjasként Gyöngyösön él.

Papp Endre 1933. július 18-án született Leveleken és ott végezte a négy elemit. Kisgyermekként sokáig úgy érezte, őt nem szereti az édesapja, mert amíg a többiek mindig megkapták az atyai puszit, ő kimaradt ebből az érzésből. Édesanyja aztán elárulta, hogy apját tbc támadta meg és nem szeretné, ha a gyermeke is megfertőződne. A családfő végül 1942. október 20-án eltávozott. Endre aztán Kecskemétre a piarista gimnáziumba került, ahol annyi gonoszsággal találkozott, hogy édesanyja az első tanév után nem engedte vissza, inkább magántanulóként ő tanította. Az év végi vizsgákat Nyíregyházán a Királyi Katolikus Gimnáziumban tette le. A latin nyelv oktatását bátyja vállalta  és az akkori kemény óráknak egész életében meg volt haszna. Nyelvtudását később még Rómában is megdicsérték. A hányatott iskolázás után 1951-ben érettségizett, miután Czapik érsek úr ciszterci tanárokból létrehozta az egri gimnáziumot, ahol a 6-8 osztályt végezte. Ezután vették fel az Egri Érseki Papnevelő Intézetbe. A teológiai tanulmányok idején – mivel jó tanuló volt – térítésmentesen lakhatott a kollégiumban. Máig szívesen gondol vissza a nyíregyházi dr. Bánkúti Ferenc történelemtanárra, vagy az egri dr. Hegyi Kapisztránra és a ciszterci iskola igazgatójára, a hat nyelven beszélő dr. Czigler Endrére.

Káplánként első szolgálati helye Kenderes volt, ahová 1956-ban került. Horthy Miklós szülővárosáról szomorú esemény jut eszébe: egy pufajkás kiütötte a fogát, máig nem tudja, miért.

Két év múlva Miskolcon, az Új-diósgyőri plébánián végezte egyházi feladatát, majd három év kunszentmártoni szolgálat következett. Mezőkövesdre, a Jézus Szíve templomba 1964-ben érkezett. Csillogó szemmel meséli, hogy diákmiséket tartott, melyeken 300 fiatal vet részt rendszeresen. Takács Pista bácsi festőművész lánya akkor már Notre Dame-i apáca volt és meghívta Párizsba a népszerű káplánt. A francia fővárosban dr. Vécsey István volt a magyar misszió vezetője, Andrássy Sarolta grófnő pedig a kántori teendőket végezte. Papp Endre ott látott először elektromos orgonát, amelyen a helyi gyülekezet nagy örömére eljátszott néhány éneket. Csábították a kint maradásra, de nem hagyta el édesanyját és hazáját.

A következő állomás 1967-ben – immár plébánosként – Bükkzsérc volt az életében, ahová egy augusztus 20.-i kenyérszentelés és esküvői szertartás után szinte közkívánatra került. A bérmálkozásra az utóbbi 16 évben kimaradtakat is meghívta, munkájának híre pedig a püspökségig eljutott, akik Buenos Aires-i főpapoknak is bemutatták egyházi tevékenységét.

Aktív pályafutásának utolsó állomáshelye 1971-től Hangony volt. A nagyon vallásos észak-borsodi faluban is hamar megkedvelték, majd összefogással új plébániát építettek. Tovább működtette elődje, Koncz Lajos nővérének, Ancsinak a kórusát, sok hittanórát tartott a templomban és az iskolában.  1988-ban Domaháza parókiája megüresedett, így újabb feladatként ott is ő végezte a szertartásokat. Endre atyát a községben nagy megtiszteltetés érte: Domaháza lakói díszpolgári címmel ismerték el munkáját.

Feszty Masa, Jókai Mór unokája, 1975 november 11-én költözött a domaházi plébániára, 1979.március. 1.-ig, haláláig itt élt és festett. Több nagyméretű festményt készített a templom falára,  a keresztutat a szenvedő Jézussal pedig sírva festette meg.

Kissikátor kör alakú műemléktemplomába 1980-ban szintén megüresedés révén került a plébános és ott is felpezsdítette az egyházi életet. Nyertes pályázat révén hat éve rekonstruálták a híres egyházi építményt.

A nagy tiszteletnek örvendő Papp Endre 2009-ben Hangonyról az Ózd-Bolyoki parókiára költözött. Egyházi vezetői ajánlottak helyet számára a papi otthonban, de ő még dolgozni akar. Munkájára szükség is van, mivel Borsodban is egyre több az üres parókia.

Szerző: 2018. 01. 17.
Ha még nincs közöttünk, csatlakozzon most az Unokáink is olvasni fogják oldal kedvelőihez a Facebookon!

Hasonló

Varázslat

Huszár Boglárka alkotása 60×60 cm. olaj, vászon. Nem is tudom mióta  áll  ez  a  nagyon  régi  épület,  kicsit  elvarázsolt  szépségével   kastély,  kicsit  bástya szerű  repkénnyel  befutott oldalával.  Az idő ... Tartalom megtekintése

Az út  

Tüttő József alkotása Szinte  meggyötört  arcok,  holott  egy  életút  harcosai  a  születéstől  a  végsőkig.  Egyetlen  ember  akinek  annyiszor változik az  arca,  ahány állomást  tudhat  maga mögött.  Hogy sejthetnénk  gyermekkorban,  milyen ... Tartalom megtekintése

Pomaranski Luca portréja

Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban  szabad  beszélni, én  mégis  a portrézást  találom a legizgalmasabb alkotói  munkának.  Huszár  Boglárka  ragyogó   képet festett  Lucáról,  aki csak  éppen  bekukkantott  a  vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése

Pince bejárat, Tokaj

Bíró  Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően  szomorkás időben  vágyódva  nézhetünk  erre  a  Bíró Ernő  által   megpingált  képre. Kirobbanó  fényekben  pompázik   a  pince  tetején  dúsan  hajtó ... Tartalom megtekintése

Emlék

Ősz Zoltán alkotása 25×30 cm, pasztell. 2024 “Jaj, a gyerekkor mily tündéri kor volt: egy ködbe olvadt álom és való, ha hullt a hó az égből, porcukor volt, s a... Tartalom megtekintése

Csend a sziklák tövében

Biszák László alkotása 35x60cm. Lüktető  világunk   tele  van  meglepetéssel,  olyannyira,  hogy  belefér  bármilyen  szokatlan  torz,  pszicho,  sci fi,  csak  rettentsen! Nehéz  elhatárolódni,  nehéz kimaradni,  így  azután     egyszer... Tartalom megtekintése