Tüttő József alkotása Szinte meggyötört arcok, holott egy életút harcosai a születéstől a végsőkig. Egyetlen ember akinek annyiszor változik az arca, ahány állomást tudhat maga mögött. Hogy sejthetnénk gyermekkorban, milyen ... Tartalom megtekintése
Orgován Zoltán
Vállalkozó,
Érpatak
Egy érpataki cigány fiú szakmát tanult, majd ingázott a híres vagy hírhedt feketevonaton. Tanult és dolgozott, szorgalmasan gyűjtögette a forintokat. A rendszerváltás után merész vállalkozásokba kezdett, most a község határában övé az erdő és a mező figyelemre méltó része.
Dolgozik és munkát ad, megélhetést biztosít romáknak és magyaroknak egyaránt. Kiemelkedett társai, sorstársai közül, tenni akart és tenni akar értük. S nemcsak értük, hanem általában a rászorultakért. A közéleti munkából is kiveszi a részét a cigány kisebbségi önkormányzat elnökeként. Ősszel, ha felkérik rá, indul a helyi önkormányzati választásokon. Ő Orgován Zoltán vállalkozó.
Azért is érdemel figyelmet, a könyvben pedig megörökítést az életútja, a mostani törekvése, mert több magyar parasztember is megkereste, hogy induljon a választásokon, még pedig a polgármesteri poszt megszerzéséért. Az eredeti terve „csak” az volt, hogy próbál bekerülni a „nagy” önkormányzatba önkormányzati képviselőnek. (Maradt az eredeti tervénél, a községi önkormányzat képviselője akar lenni.) Nem volt ez túlzott önbizalom, sőt. Hívei, támogatói emlékeztették arra, hogy négy évvel ezelőtt, az ezerkilencszázkilencvennégyes helyi választásokon négyen indultak polgármesterjelöltként. Három magyar és egy roma, vagyis ő. Akkor sokan rá szavaztak, nem sok különbséggel maradt le, a második legtöbb szavazatot kapta. Abban az erős mezőnyben szépen csillogott a második hely.
Milyen község az, ahol a magyarok egy figyelemre méltó része is a romára szavaz? Mi tagadás, a Szabolcs és Hajdú megye határán fekvő Érpatak nem tartozik a csendes települések közé. A majdnem kétezer lelkes település lakóinak mintegy huszonöt százaléka roma. Viszonylag sok az engedély nélkül betelepült, be nem jelentett, kétes hírű, kétes múltú roma. A rendőrségnek az elmúlt pár évtizedben gyakran akadt itt dolga. A községben nem jó a közbiztonság és a vagyonbiztonság. A termelők a határban és a kiskertekben nem érezhetik biztonságban a termésüket. Munkahely nincs, kivéve a pár embert foglalkoztató varrodát. A község felélte, kimerítette pénzügyi tartalékait, a jelenlegi vezetésnek nem nagyon van lehetősége a fejlesztésre. A „nagy” önkormányzat sajnos nem élt a szociális földprogram adta előnyök kihasználásával.
Nos, ilyen körülmények között akar a helyzeten javítani ez a negyvennégy éves roma férfi. Ki is valójában Orgován Zoltán? Hullámos hajú, szimpatikus külsejű férfi. Nem kreol bőrű, csak barna, alig látszik rajta, hogy cigány. Le is tagadhatná. Ám nem tagadja, sőt szerényen propagálja, hogy a romák is elérhetnek sok mindent tanulással, munkával és persze némi szerencsével.
Orgován Zoltán tősgyökeres érpataki, itt született, az apja már nyugdíjas. Hatan voltak testvérek. Itt járta ki a nyolc osztályt, aztán felkerekedett és elment Budapestre, ahol kitanulta a szobafestő-mázoló-tapétázó szakmát. Szakmunkásként dolgozott a Fővárosi 3. Sz. Építőipari Vállalatnál. Ő is otthont épített a pestieknek, a Pesten letelepedőknek. Hétvégeken hazajött, s másnap az eldugott kis faluból már indult is vissza a világvárosba. Érdekességként említi, hogy a vonaton „fülkés rendszer” volt, vagyis egy fülkében utaztak az újfehértóiak és az érpatakiak, s külön fülkében a téglásiak, a hajdúhadháziak. Megunta az ingázást, és egyéb megfontolások is vezérelték, amikor hazatért a fővárosból. Itt, a falujában is gyakorolta a szakmáját, barátságosabbá varázsolta a szobákat, az otthonokat. Mindemellett földet bérelt a téesztől és dohányt termelt. Túrta, művelte a földet. Egy ideig két saját dohányszárítót is működtetett. A Nagykálló és Vidéke ÁFÉSZ-től bérli és üzemelteti a község presszóját. Működteti a helyi iskolabüfét. Nyíregyházán elvégezte a pincériskolát, majd letette az üzletvezetői vizsgát. Annak idején legálisan, törvényesen felvásárolt egy sor kárpótlási jegyet, vagyis a megtakarított pénzét kárpótlási jegyekbe fektette. Megalakította a helyi vadásztársaságot, amelynek négy debreceni tagja is van. Ezerkilencszázhetvenötben Bökönybe nősült, felesége vonzó külsejű roma asszony. Van egy fiuk és egy lányuk.
Orgován Zoltánnak van húsz hektár szántóföldje, kukoricát, gabonát, napraforgót termel, jövőre talán ismét dohány is lesz. Van huszonhárom hold legelője. Bő háromszáz hektárnyi erdőt is a magáénak mondhat.
Programja közt első helyen szerepel a köz- és vagyonbiztonság megszilárdítása. Korábban az ő parancsnoksága alatt volt itt roma polgárőrség, most újra akarja alakítani. Mezőőrséget akar létrehozni, bár mint mondja, ez a mostani vezetésnél akadályokba ütközik. Sokan tartanak itt állatot, ezért szeretne létrehozni egy húsfeldolgozó üzemet. Egy fafeldolgozó üzem beindítása is a programjában szerepel. A romáknak és a hátrányos helyzetű magyaroknak szeretné bevezetni a szociális földprogramot. Kemény munkával, segítséggel megvalósíthatók ezek a célkitűzések.
(Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 7. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 1998.)
Hasonló
Ladik Sándorné
Kóczon Pál
Horváth Károly
Szűcs Gabriella
Jaczkó Sándor atya
Dr. Baran Zoltán
Dr. Balla Zsolt
Dr. Wischán Elek
Mező Sándor
Dr. Pollák Csaba
Pálosi László
Cseh Árpádné
Obsitos Sándor
Karóczkai Istvánné
Dr. Nánássy Elek
Virág Jánosné
Dr. Varga Csilla
Hadházy István
Pásztor Sándor
Szűcs Gabriella
Az út
Hegyet hágék, lőtőt lépék, a sárkány farkán túráztam
Megtépett sziklák, leszakadt hegyormok, madeirai séta egy csángó ima ritmusára Légvonalban… Ha valahol tényleg látni is lehet, mit jelent ez a kifejezés, az a Ponta de São Lourenço, azaz a... Tartalom megtekintése
Pomaranski Luca portréja
Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban szabad beszélni, én mégis a portrézást találom a legizgalmasabb alkotói munkának. Huszár Boglárka ragyogó képet festett Lucáról, aki csak éppen bekukkantott a vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése
Győr Bécsi kapu tér. Egy csepp harmónia
Hargitai Beáta alkotása Győr talán legszebb tere a Bécsi kapu tér. Szinte minden épülete műemlék, barokk, copf, és kora klasszicista stílusú homlokzatokkal. (Wikipédia) A tér ragyogása, elegánsan hangolt épületei a ... Tartalom megtekintése
Egy kis nyelvészkedés a Piña Coladaval kapcsolatban
Szűrt ananászt jelent magyarul, szögezném le Móricka kedvéért… …akinek mint tudjuk, mindenről ugyanaz jut eszébe. Felhívnám továbbá a figyelmét az “ ñ ” betű kalapocskájára, ami által “ ny “-ne... Tartalom megtekintése
Történetek a füstölődő szalonnatáblák mellől
A régi házak padlásai mindig is kincseket rejtettek és rejtenek magukban Éreztem én ezt már gyerekkoromban, ugyanis állandóan azon siránkoztam, hogy mikor mehetek már fel én is a hijúba, ami... Tartalom megtekintése
Pince bejárat, Tokaj
Bíró Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően szomorkás időben vágyódva nézhetünk erre a Bíró Ernő által megpingált képre. Kirobbanó fényekben pompázik a pince tetején dúsan hajtó ... Tartalom megtekintése
Emlék
Ősz Zoltán alkotása 25×30 cm, pasztell. 2024 “Jaj, a gyerekkor mily tündéri kor volt: egy ködbe olvadt álom és való, ha hullt a hó az égből, porcukor volt, s a... Tartalom megtekintése
Csend a sziklák tövében
Biszák László alkotása 35x60cm. Lüktető világunk tele van meglepetéssel, olyannyira, hogy belefér bármilyen szokatlan torz, pszicho, sci fi, csak rettentsen! Nehéz elhatárolódni, nehéz kimaradni, így azután egyszer... Tartalom megtekintése
Rekviem-féle egy pót-nagyapához, és az ő Erdélye egy évszázadához
Tata nyáron mindig a garázs tetején ült. Ült és nézett le az utcára, élvezte a nyarat, az árnyékos szőlőlugasban, ami teljesen befutotta a garázs lapos tetejét, árnyas kuckót formálva. Ha... Tartalom megtekintése