Tüttő József alkotása Szinte meggyötört arcok, holott egy életút harcosai a születéstől a végsőkig. Egyetlen ember akinek annyiszor változik az arca, ahány állomást tudhat maga mögött. Hogy sejthetnénk gyermekkorban, milyen ... Tartalom megtekintése
Lugosi György
Kőfaragó–vállalkozó,
Debrecen
Még általános iskolás korában ragadták meg képzeletét a kőbe álmodott formák, a kőszobrászat, jó rajzoló révén ekkor határozta el, hogy kőfaragó lesz. Az egykori álom mára mindenképpen beteljesült, hisz Lugosi György kőfaragó üzeme a maga 25 emberével nemcsak Debrecen, de az egész régió legnagyobb, legsikeresebb vállalkozása.
A cég tulajdonosa és vezetője 1950. április 26-án született Kiskunhalason, ám a család születése után néhány hónappal Debrecenbe költözött, így egész eddigi élete a Hajdúsághoz, a cívis városhoz kötődik. Édesapja rendőrként vonult nyugdíjba, ma már sajnos nincs az élők sorában, édesanyja a háztartást vezette és nevelte a négy gyermeket, akik közül György a legidősebb. Húga varrónő, egyik öccse vegyész lett, ma már rokkantnyugdíjas, másik öccse őt követve ugyancsak kőfaragó iparos. A Simonffy utcai iskolában nagyon szigorú tanárok tanították, már ekkor kitűnt rajzkészsége. Bár eleinte nem volt nagyon jó tanuló, elsősorban a történelmet kedvelte, és már ekkor járt a szobrászszakkörbe, hisz Szegedre a kőszobrász szakközépiskolába készült.
A továbbtanulás elsősorban anyagi lehetőségek híján nem jött létre, némi kis protekcióval sikerült viszont bejutnia a Kő- és Műkőipari Ktsz-be, ahová két-háromévente vettek fel egy tanulót, kőfaragó ipari tanuló lett. Első mestere Csáki Ferenc volt, aki mellett olyan kemény munkával kezdett, mint a homokkő fűrészelése keresztvágó fűrésszel. Aztán egy évig a sváb származású Holdamf Sanyi bácsi mellett tanulta meg a szakma alapjait. (Az Országház építése során sok sváb kőfaragó mestert telepítettek az országba, ezek egy része később szétszóródott Magyarországon.)
A szakmunkásképző intézetben folytatott tanulmányi mellett jogosítványt is szerzett az MHSZ-nél, így amikor 1969-ben behívták katonának, Lentiben két évig kétéltű páncélos járművet vezetett. Leszerelés után visszatért korábbi munkahelyére, és munka mellett tanult is: leérettségizett a Péchy Mihály Építőipari Szakközépiskolában, középfokú magasépítő képzettséget szerzett. A cégnél hamarosan telepvezető lett, majd egy évvel később műszaki vezetővé nevezték ki, három éven át gyakorlatilag a második ember lett a szövetkezetnél. Ez idő alatt valósítottak meg egy százhúszmilliós beruházást, majd miután főnökével sok mindenben nem értett egyet, visszament telepvezetőnek, később üzemvezető lett a kő- és műköves részlegnél.
Amikor a 80-as évek közepe táján a szövetkezetnél kezdték háttérbe szorítani a kőfaragást, önállósította magát. Előbb egy öreg kőfaragó mesterrel dolgozott együtt, majd saját lábra állt, a munkában kezdetben édesapja is segédkezett. 1997-ben bérelte ki a temetkezési vállalattól a jelenlegi telephelyet, egyben a vállalat alvállalkozója is lett, egy évvel később pedig a temetőt működtető osztrák–magyar AKSD céggel is alvállalkozói szerződést kötött. Akkoriban három alkalmazottja volt, ma már negyedszázan dolgoznak a vállalkozásban, sikerült összegyűjtenie a megy e legjobb kőfaragó szakmunkásait és műköveseit, közülük mindössze hárman betanított munkások. Fő profiljuk a síremlékkészítés, emellett építkezésekhez, főleg magánépületekhez gyártanak különböző díszítőelemeket. Elsősorban gránitot és márványt használnak, megtalálható náluk a carrarai márvány és Erdélyből a ruskicai márvány, a gránit több mint húsz országból érkezik, Brazília, India, Spanyolország, Svédország, Afrika, Dél-Amerika a legfontosabb beszerzési helyek. Eddigi sikerei titkáról így vall a mester:
– Mindenekelőtt sokat dolgoztam, így amit elértem, saját erőmből értem el. Itt gondos, precíz munkát kell végezni, nem szabad hibázni, mert hamar híre megy a rosszul végzett munkának. Az a legszebb ebben a tevékenységben, hogy olyat kell alkotni, ami az ügyfélnek és nekem is tetszik. Meghatározó a szakma, a kő szeretete, mindig megpróbálunk új elemeket is „becsempészni” a már kialakult formavilágba. Az előrejutáshoz feltétlenül szükség volt arra, hogy a hasznot mindig visszaforgattam a vállalkozásba, így sikerült gépesíteni is a termelést. Az embereimnek igyekszem kulturált munkakörülményeket teremteni és megfizetni őket, hisz csak így várhatok el tőlük minőségi munkát. Nálam télen is dolgoznak az emberek, ami nem kis dolog, hisz ez inkább idényjellegű munka.
Lugosi György első házasságából született Barbara lánya már férjhez ment, egy kétéves gyermek mellett most egy három hónapossal van gyesen. Az 1988-ban kötött újabb házasságából született Ágnes lánya hatéves, míg a kisebbik, Csenge most lesz egyéves.
Hobbija a horgászat, boldogan meséli, hogy két év után most tudott tíz napot szakítani kedvenc időtöltésére, ami ragyogó kikapcsolódást, pihenést jelent számára. Bár szeret olvasni is, mostanában inkább a gyerekei foglalják le. További tervei között szerepel egy olyan korszerű kőfaragó üzem kialakítása, ahol minél több természetes követ alkalmaznak.
(Hajdú-Bihari Almanach 2. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2002.)
Hasonló
Dr. Simon József
Herdon István
Dr. Sinóros-Szabó Botond
Jancsó Gyula
Márkó Zoltán és családja
Bulátkó Kornél
Szemán Mihály
Dr. Cs. Tóth János
Dr. habil. Góth László
Dr. Szabó Péter
Kollár István
Aba-Horváth István
Kérdő Zsuzsa
Katona László
Czapp József
Dr. Bölcskei Gusztáv
Petis János
Dr. Orosz János
Lukács Balázs
Földesi Gyuláné
Az út
Hegyet hágék, lőtőt lépék, a sárkány farkán túráztam
Megtépett sziklák, leszakadt hegyormok, madeirai séta egy csángó ima ritmusára Légvonalban… Ha valahol tényleg látni is lehet, mit jelent ez a kifejezés, az a Ponta de São Lourenço, azaz a... Tartalom megtekintése
Pomaranski Luca portréja
Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban szabad beszélni, én mégis a portrézást találom a legizgalmasabb alkotói munkának. Huszár Boglárka ragyogó képet festett Lucáról, aki csak éppen bekukkantott a vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése
Győr Bécsi kapu tér. Egy csepp harmónia
Hargitai Beáta alkotása Győr talán legszebb tere a Bécsi kapu tér. Szinte minden épülete műemlék, barokk, copf, és kora klasszicista stílusú homlokzatokkal. (Wikipédia) A tér ragyogása, elegánsan hangolt épületei a ... Tartalom megtekintése
Egy kis nyelvészkedés a Piña Coladaval kapcsolatban
Szűrt ananászt jelent magyarul, szögezném le Móricka kedvéért… …akinek mint tudjuk, mindenről ugyanaz jut eszébe. Felhívnám továbbá a figyelmét az “ ñ ” betű kalapocskájára, ami által “ ny “-ne... Tartalom megtekintése
Történetek a füstölődő szalonnatáblák mellől
A régi házak padlásai mindig is kincseket rejtettek és rejtenek magukban Éreztem én ezt már gyerekkoromban, ugyanis állandóan azon siránkoztam, hogy mikor mehetek már fel én is a hijúba, ami... Tartalom megtekintése
Pince bejárat, Tokaj
Bíró Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően szomorkás időben vágyódva nézhetünk erre a Bíró Ernő által megpingált képre. Kirobbanó fényekben pompázik a pince tetején dúsan hajtó ... Tartalom megtekintése
Emlék
Ősz Zoltán alkotása 25×30 cm, pasztell. 2024 “Jaj, a gyerekkor mily tündéri kor volt: egy ködbe olvadt álom és való, ha hullt a hó az égből, porcukor volt, s a... Tartalom megtekintése
Csend a sziklák tövében
Biszák László alkotása 35x60cm. Lüktető világunk tele van meglepetéssel, olyannyira, hogy belefér bármilyen szokatlan torz, pszicho, sci fi, csak rettentsen! Nehéz elhatárolódni, nehéz kimaradni, így azután egyszer... Tartalom megtekintése
Rekviem-féle egy pót-nagyapához, és az ő Erdélye egy évszázadához
Tata nyáron mindig a garázs tetején ült. Ült és nézett le az utcára, élvezte a nyarat, az árnyékos szőlőlugasban, ami teljesen befutotta a garázs lapos tetejét, árnyas kuckót formálva. Ha... Tartalom megtekintése