Ősz Zoltán alkotása Petőfi Sándor: ALKONY (részlet) Olyan a nap, mint a hervadt rózsa, Lankadtan bocsátja le fejét; Levelei, a halvány sugárok, Bús mosollyal hullnak róla szét. Néma, csendes a... Tartalom megtekintése
Lőrincze a csontozóban
Nyelvészkörökben gyakran hallani anekdotákat, történeteket régi nagy nyelvészekről. Az egyik legismertebb talán az, amelyik Bugát Pálról, a nagy nyelvújítóról szól, hiszen olvasható volt a Magyar Nyelv folyóiratban.
A nyelvújítás korában volt viszonylag gyakori az úgynevezett szóösszerántás mint szóalkotási mód, ami azt jelenti, hogy két szónak csonkítva csak egy-egy része kapcsolódik össze. Például a cső és orr szóból a csőr, a levegő és ég szóból a lég jött létre. Egyébként a 19. század első felében minden héten nyelvészkedő ülés volt a Magyar Tudós Társaságban. Bugát Pál mint aktív tag itt hangoztatta azt az elvét, hogy egységes dolgot egységes szóval, ne összetétellel fejezzünk ki. Így például a dióhéj tulajdonképpen a diónak az inge, így az egység kedvéért mondhatnánk azt, hogy ding. Báró Eötvös József is jelen volt ezen az ülésen, s amint ezt a furcsaságot meghallotta, kérdéssel fordult Bugáthoz: – Ha ezt a módszert elfogadjuk, tehát a dióing legyen ding, akkor mi lesz a fiúingből?
Ha már szóba került a Magyar Nyelv folyóirat, említsük meg azt, hogy egykoron Pais Dezső volt a főszerkesztője. Az egyik alkalommal, ha igaz, a szerkesztőbizottságnak büszkén mutatta a folyóirat legfrissebb számát, mondván, íme, uraim, ez egy helyesírásilag és minden szempontból hibátlan szám. Nincs benne egyetlen hiba sem. A csattanó előtt el kell mondani, hogy Pais Dezső vezetékneve hagyományos írásmódú, tehát úgy írjuk, hogy Pais, és úgy ejtjük, hogy pajzs. Az ominózus bejelentés után az egyik szerkesztőbizottsági tag hamiskás mosollyal mutatott a címlapra, s bizony a főszerkesztő neve hibásan volt írva: nem Pais, hanem Pasi Dezsőnek.
A harmadik anekdota Lőrincze Lajoshoz fűződik, aki már életében olyannyira népszerű volt, hogy szólás is kialakult a nevével: „Csókoltassa Lőrincze.” Ez akkor hangzott el, amikor valaki hibásan, vagy még pontosabban: nem a helyzethez illő kommunikációs fordulattal, kifejezéssel élt.
Egyébként tanulságos kérdés, hogy vajon ismerik-e a nevét, emlékeznek-e rá a mai fiatalok? Nos, be kell látni, és tudomásul kell venni, hogy egyre kevésbé. Ezt az is igazolja, hogy egy dolgozatban a főiskolai hallgatók még ekképp is leírták a nevét: Lőrinc-e Lajos. Nem volt kérdőjel a végén. Sőt volt, aki „csúsztatott”, és Lőrincz L. Lászlónak aposztrofálta… Egyik kollégám mesélte, hogy a „mester” egy alkalommal a Húsipari Vállalatnál tartott előadást Nyíregyházán. Ez volt az ismeretterjesztés (h)őskora!. Jól emlékszem, igazi diszpécserirodává alakult át a Magyar Nyelvészeti Tanszék, hiszen több mint száz előadást tartottak a kollégák, s bizony nagyon kellett figyelni, hogy mindenki oda és akkor menjen, ahová és amikorra hívták.
Visszatérve az anekdotához, tehát Lőrincze Lajos a Húsipari Vállalatnál tartott előadást. Néhány diák azonban elkésett, és lihegve kérdezte a portástól: – Itt van már Lőrincze Lajos? Mire a kapuőr így kérdezett vissza: – A csontozóban vagy a füstölőben dolgozik?
(A kép forrása: itsnotbadatall.com)
Hasonló
A városalapító
Retró helyesírás
Talált szavak osztálya
Üzletnév-divatbemutató
Gólszimat és dupla tüdő
A brutálisan félbevágott vá...
Dühös zöldségek
A macska fel lett mászva a ...
Boholytalanító bolyhos bili...
Lapos a feneke és velencei,...
Nem is sírom a lányságom vi...
A helyesírás miatt tettlege...
Egy sima, egy ferdített
Nadrágszíjhoz hózentráger
Kedveljük a kedvjelet
Hasogassa a fülünket?
Diáksóderparti
Szó-fogadó nyelvérzékünk
Többpárti feltámadás
Szórványaink szólványai
Téli alkony
Buckavidék Fülöpszállás
Bíró Ernő alkotása Ezen a szélfútta vidéken, ahol mindig változik a terep, ahol a cipő, és zokni kérgessé válnak az éles homoktól, nem egy sétatér. Magasan a bucka tetején kapaszkodnak... Tartalom megtekintése
Charles Bukowski
Biszák László alkotása Ne szépítsünk, nem kívánja meg tőlünk senki sem, ha valami, valaki nyers, nem bűn!!! Legyen egyenes, őszinte, és férfias! Saját maga is kegyetlen őszinteséggel írta meg saját ... Tartalom megtekintése
Sceptrum
Tüttő József alkotása A fordítás szerint: Ősi hatalmi jelvény, ami alá tartozik az ítélkezés, igazságosság a jogszolgáltatás!! Jogar!! Életünket mindig beszorítani látszik rendszabályok közé, mivel bőven akadnak, akik ... Tartalom megtekintése
Santa Maria della Salute
Huszár Boglárka alkotása Mit kívánunk egy festménytől? Mi keltette fel a figyelmünket? Ki festette? Ki Ő? ….és még lehetne tovább is faggatnunk magunkat, de nem... Tartalom megtekintése
Büszke lázadók
Hargitai Beáta alkotása Kis kitérővel jelentkezem, valami mással, amit tőlem megszoktatok, és a reakciókból olvasva, egyre nagyobb kedvvel festegetek csak úgy szabadon, minden megkötés, és szégyen nélkül. Élvezem a színek... Tartalom megtekintése
Amikor még megénekeltük Romániát
„Szeretem a Nyárád mentét, Gazdag a föld, szelíd az ég” A múlt század hetvenes éveinek a közepétől a nyolcvanas évek végéig hatalmas tömegeket megmozgató fesztiválláz tombolt Romániában. A több szakaszból... Tartalom megtekintése
Az ínyencek piaca Tiranában
Hunyadi János albán fegyverbarátja, Szkander bég
Szent István Bazilika, Budapest
Huszár Boglárka alkotása Kis túlzással: világjáró Boglárkám mindig boldogan fogadja be egy egy idegen ország szépségeit, áradozik a helyszínen, és a hazamentett látnivalók fotón rögzített emlékek, még nagyobb ... Tartalom megtekintése