Többpárti feltámadás

www_tvn_hu_f3c5f8d3fc87f6dea023ff9259e7031e.jpgFélreértés ne essék, a rendszerváltás komédiája címmel egy színházban eddig még nem játszott művet szeretnék mogyoróhéjban bemutatni, s nem pedig e korszakalkotó történelmi esemény politikai iróniáját adni.

Mondhatjuk, hogy kordokumentum, ugyanakkor sajátos mű Spiró György Legújabb Zrínyiász című komédiája. A darabot a Vígszínház rendelte meg, és be is akarta mutatni, azonban a szerző megmakacsolta magát, és nem engedte, mert úgy látta, hogy 1992-re a magyar közélet szereplői méltatlanná váltak arra, hogy színpadra kerüljenek. A mű – amely 1991-ben született – mintegy menet közben ábrázolja a rendszerváltozást, Mikszáth híres művéhez csatlakozva, az Új Zrínyiászt felidézve, annak a bátorságával avatva színpadi karakterekké a néven nevezett politikusokat, közszereplőket (Antall Józseftől Kis Jánosig, Horn Gyulától Kupa Mihályig, Orbán Viktortól Paskai Lászlóig és tovább). A történet alapja természetesen az, hogy Zrínyi és vitézei feltámadnak, s belecsöppennek a nagy változásba, rendszerváltozásba Magyarországon. Íme, Für Lajos hogyan kommentálja az eseményt:

„…ez nem támadó, hanem védekező feltámadás, mondhatom, hogy felvédekezés. Mindent el fogunk követni, hogy a béke megóvásának érdekében hamarosan az erdélyi származású Hunyadi János és Hunyadi Mátyás is feltámadjon.”

S megjelennek a műben a többpártrendszer első politikai kánonjai, azaz szólamai, sajátos nyelvi képződményei. Íme, a kisgazdáké Zsíros Géza tolmácsolásában.

„A Kisgazdapárt ezeregyszáz éve vallja, hogy lesz magyar feltámadás.”

A darabban Pető Iván, az SZDSZ nevében ekképp nyilatkozik:

„Az SZDSZ elvben minden feltámadást támogat, amennyiben az a jogállamiság kritériumait kielégíti. …Nem támogatjuk viszont a múlt feltámasztására tett kísérleteket, ezért az úgynevezett feltámadásban nem veszünk részt.”

Következzék a Kereszténydemokrata Párt, Surján László nyilatkozata a komédiában:

„A kereszténydemokraták nevében hálámat fejezem ki, amiért a kereszténység magyar mártírjai éppen ezt a korszakot látták jónak a feltámadásra. Hisszük, hogy ez a feltámadás nem az utolsó. Egészségügyi miniszterként elmondhatom, a magyar betegek egyetlen reménye eddig is a feltámadás volt, ezek után még inkább az lesz.”

A feltámadás eseményét a Fidesz részéről Orbán Viktor a következőképpen kommentálta:

„A kormánynak ezúttal is kiderült, hogy nincs fantáziája. Kossuthot vagy Széchenyit is feltámaszthatták volna, de nem merték. … A Fidesz úgy döntött, hogy a maga részéről Petőfit és József Attilát fogja feltámasztani.”

A műben az MSZP részéről a nyilatkozó Horn Gyula. Íme:

„Az MSZP szerencsétlen ötletnek tartja Zrínyiék feltámasztását. A törökök tiltakozni fognak, holott eladhatatlan termékeinket náluk akartuk elsütni.”

És végül az akkori kormányzópárt, az MDF nevében Kónya Imre frakcióvezető közölte a párt álláspontját:

„Erről álmodoztunk egykor a kerekasztal körül. Mi biztosak vagyunk benne, hogy a feltámadottak hús-vér emberek, vérek a vérünkből, magyarok a magyarok közül. Az ellenzék persze tagad, áskálódik, furkál, irigykedik, ez a dolga.”

Radnóti Zsuzsa a mű utóéletét illetve ekképp vélekedett: „Azóta több év telt el. Van, aki már nem él a szereplők közül, sokan fényévnyire kerültek egykori önmaguktól, és a darab izzó, harapós jelenéből ma már félmúlt lett. A szereplők erkölcsi megítélését az idő és a közvélemény úgy-ahogy elvégezte, s így egy tehetséges, pontos előadásban minden a helyére kerülne.”

S végezetül azt kell még elmondani, hogy ez az előadás azonban csak fejben születhet meg mindazok számára, akik elolvassák a komédiát, hiszen ez az egyetlen Spiró-darab, amit könyvdrámának nevez maga a szerző is.

(Az írás 1999-ben született.)

Szerző: 2018. 01. 17.
Ha még nincs közöttünk, csatlakozzon most az Unokáink is olvasni fogják oldal kedvelőihez a Facebookon!

Hasonló

Varázslat

Huszár Boglárka alkotása 60×60 cm. olaj, vászon. Nem is tudom mióta  áll  ez  a  nagyon  régi  épület,  kicsit  elvarázsolt  szépségével   kastély,  kicsit  bástya szerű  repkénnyel  befutott oldalával.  Az idő ... Tartalom megtekintése

Az út  

Tüttő József alkotása Szinte  meggyötört  arcok,  holott  egy  életút  harcosai  a  születéstől  a  végsőkig.  Egyetlen  ember  akinek  annyiszor változik az  arca,  ahány állomást  tudhat  maga mögött.  Hogy sejthetnénk  gyermekkorban,  milyen ... Tartalom megtekintése

Pomaranski Luca portréja

Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban  szabad  beszélni, én  mégis  a portrézást  találom a legizgalmasabb alkotói  munkának.  Huszár  Boglárka  ragyogó   képet festett  Lucáról,  aki csak  éppen  bekukkantott  a  vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése

Pince bejárat, Tokaj

Bíró  Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően  szomorkás időben  vágyódva  nézhetünk  erre  a  Bíró Ernő  által   megpingált  képre. Kirobbanó  fényekben  pompázik   a  pince  tetején  dúsan  hajtó ... Tartalom megtekintése