Kedveljük a kedvjelet

Az internetes és mobilkommunikáció egyik legjelentősebb újítása az – véleményem szerint –, hogy az úgynevezett nonverbális jeleket, tehát a gesztusok és az érzelmek jelét az írásbeli kommunikációban is meg tudja jeleníteni. Ezeket mosolykódoknak, angolul smileyk-nak nevezzük többek között. Kitűnő könyv is született ebben a tárgykörben Bódi Zoltán és Veszelszki Ágnes tollából Emotikonok. Érzelemkifejezés az internetes kommunikációban címmel 2006-ban.

Alapvetően két fajtáját kell megkülönböztetnünk. Az egyik csoportba azok tartoznak, amelyeket a számítógép, illetve a mobiltelefon billentyűzetével tudunk létrehozni. A legegyszerűbb a mosolygó és szomorú arc (mosolyka és szomorka) a kettőspont, kiskötőjel és zárójel kombinációjával. A pontos meghatározása a következő:

„Hangulatjel, nyomtatott írásjelek olyan sorozata, amely egy emberi arcot formál, és általában valamilyen érzelmet fejez ki. Jellemzi a kreativitás, ötletesség, de egyúttal félreérthető, szubjektív is lehet az értelmezés. Ezért a szövegkörnyezetben derül ki a szándék, amit közvetít.”

Ezt az érzelemjelet, más szóval kedvjelet valószínűleg 1982-ben használták először. Története a következő: egy számítógépes rendszeren diákok és tanárok a lehető legváltozatosabb témakörű üzeneteket küldtek egymásnak, s voltak köztük szakmaiak, viccesek, politikaiak. Néha komoly viták alakultak ki egyszerű félreértések miatt, mert a rövid szövegekben nem jelölte a szerző a nonverbális, azaz érzelmek kifejezésére alkalmas grafikus jeleket. Így nem derült ki, hogy az illető komolyan gondolta azt, amit írt, vagy viccnek szánta. Ezért egy bizonyos Fahlman nevű illető megalkotta a már említett komolyságot és viccet jelölő szomorkát, illetve mosolykát.

Az emotikonok másik típusát már nem lehet a számítógép billentyűzetének karaktereiből létrehozni, ugyanis az első ilyen smiley a mosolygó arcot jelképező karika két pontszemmel és egy szájat jelentő görbe vonallal, általában sárga színben. Ennek a keletkezésének a története pedig a következő: 1963-ban alkotta meg egy Harvey Ball nevű grafikus egy biztosítótársaság felkérésére. Történt ugyanis, hogy a cég éppen felvásárolt egy másik biztosítót, és az egymás nyakára szabadított alkalmazottak rosszul viselték el a helyzetet. A főnökség ezért mosolyoffenzívát, más szóval mosolyhadjáratot, harmadszóval mosolyhadviselést rendelt el. Ennek az eszköze volt a gomblyukjelvény, a képeslap és a poszter formájában megjelenő arcocska, más szóval ábraarc, harmadszóval kedvjel. Innen pedig már nem volt megállás, s a dinamikus, azaz a mozgó emotikonok fejezhetik ki érzelmeinket az internetes kommunikációban.

Dr. Minya Károly
rovata

Hasonló

Téli alkony

Ősz Zoltán alkotása  Petőfi Sándor: ALKONY (részlet) Olyan a nap, mint a hervadt rózsa, Lankadtan bocsátja le fejét; Levelei, a halvány sugárok, Bús mosollyal hullnak róla szét. Néma, csendes a... Tartalom megtekintése

Buckavidék Fülöpszállás

Bíró Ernő alkotása Ezen a szélfútta  vidéken,  ahol mindig  változik a terep,  ahol a  cipő, és  zokni kérgessé  válnak az  éles  homoktól, nem  egy  sétatér.  Magasan a bucka tetején  kapaszkodnak... Tartalom megtekintése

Charles Bukowski

Biszák  László alkotása Ne szépítsünk,  nem kívánja  meg  tőlünk  senki  sem,  ha  valami, valaki nyers,  nem  bűn!!!  Legyen  egyenes,  őszinte, és  férfias!  Saját  maga is  kegyetlen  őszinteséggel  írta  meg  saját ... Tartalom megtekintése

Sceptrum

Tüttő  József alkotása A fordítás  szerint:   Ősi  hatalmi  jelvény,  ami alá  tartozik  az ítélkezés, igazságosság  a  jogszolgáltatás!!  Jogar!! Életünket  mindig   beszorítani  látszik  rendszabályok  közé,  mivel  bőven  akadnak,  akik ... Tartalom megtekintése

Santa Maria della Salute

Huszár  Boglárka alkotása Mit  kívánunk   egy  festménytől?  Mi keltette  fel a figyelmünket?  Ki  festette?   Ki  Ő?    ….és  még  lehetne   tovább is   faggatnunk  magunkat,  de nem... Tartalom megtekintése

Büszke lázadók

Hargitai Beáta alkotása Kis kitérővel jelentkezem, valami mással, amit tőlem megszoktatok, és a reakciókból olvasva, egyre nagyobb kedvvel festegetek csak úgy szabadon, minden megkötés, és szégyen nélkül. Élvezem a színek... Tartalom megtekintése

Amikor még megénekeltük Romániát

„Szeretem a Nyárád mentét, Gazdag a föld, szelíd az ég” A múlt század hetvenes éveinek a közepétől a nyolcvanas évek végéig hatalmas tömegeket megmozgató fesztiválláz tombolt Romániában. A  több szakaszból... Tartalom megtekintése

Az ínyencek piaca Tiranában

         

Hunyadi János albán fegyverbarátja, Szkander bég

Szent István Bazilika, Budapest

Huszár  Boglárka alkotása Kis  túlzással:  világjáró  Boglárkám    mindig  boldogan  fogadja  be  egy egy  idegen  ország  szépségeit,   áradozik  a helyszínen,  és  a  hazamentett  látnivalók  fotón rögzített  emlékek,  még  nagyobb ... Tartalom megtekintése