Kedveljük a kedvjelet

heart_smilie.gifAz internetes és mobilkommunikáció egyik legjelentősebb újítása az – véleményem szerint –, hogy az úgynevezett nonverbális jeleket, tehát a gesztusok és az érzelmek jelét az írásbeli kommunikációban is meg tudja jeleníteni. Ezeket mosolykódoknak, angolul smileyk-nak nevezzük többek között. Kitűnő könyv is született ebben a tárgykörben Bódi Zoltán és Veszelszki Ágnes tollából Emotikonok. Érzelemkifejezés az internetes kommunikációban címmel 2006-ban.

Alapvetően két fajtáját kell megkülönböztetnünk. Az egyik csoportba azok tartoznak, amelyeket a számítógép, illetve a mobiltelefon billentyűzetével tudunk létrehozni. A legegyszerűbb a mosolygó és szomorú arc (mosolyka és szomorka) a kettőspont, kiskötőjel és zárójel kombinációjával. A pontos meghatározása a következő:

„Hangulatjel, nyomtatott írásjelek olyan sorozata, amely egy emberi arcot formál, és általában valamilyen érzelmet fejez ki. Jellemzi a kreativitás, ötletesség, de egyúttal félreérthető, szubjektív is lehet az értelmezés. Ezért a szövegkörnyezetben derül ki a szándék, amit közvetít.”

Ezt az érzelemjelet, más szóval kedvjelet valószínűleg 1982-ben használták először. Története a következő: egy számítógépes rendszeren diákok és tanárok a lehető legváltozatosabb témakörű üzeneteket küldtek egymásnak, s voltak köztük szakmaiak, viccesek, politikaiak. Néha komoly viták alakultak ki egyszerű félreértések miatt, mert a rövid szövegekben nem jelölte a szerző a nonverbális, azaz érzelmek kifejezésére alkalmas grafikus jeleket. Így nem derült ki, hogy az illető komolyan gondolta azt, amit írt, vagy viccnek szánta. Ezért egy bizonyos Fahlman nevű illető megalkotta a már említett komolyságot és viccet jelölő szomorkát, illetve mosolykát.

Az emotikonok másik típusát már nem lehet a számítógép billentyűzetének karaktereiből létrehozni, ugyanis az első ilyen smiley a mosolygó arcot jelképező karika két pontszemmel és egy szájat jelentő görbe vonallal, általában sárga színben. Ennek a keletkezésének a története pedig a következő: 1963-ban alkotta meg egy Harvey Ball nevű grafikus egy biztosítótársaság felkérésére. Történt ugyanis, hogy a cég éppen felvásárolt egy másik biztosítót, és az egymás nyakára szabadított alkalmazottak rosszul viselték el a helyzetet. A főnökség ezért mosolyoffenzívát, más szóval mosolyhadjáratot, harmadszóval mosolyhadviselést rendelt el. Ennek az eszköze volt a gomblyukjelvény, a képeslap és a poszter formájában megjelenő arcocska, más szóval ábraarc, harmadszóval kedvjel. Innen pedig már nem volt megállás, s a dinamikus, azaz a mozgó emotikonok fejezhetik ki érzelmeinket az internetes kommunikációban.

Dr. Minya Károly
rovata
Written by
Szerző: 2018. 01. 17.
Ha még nincs közöttünk, csatlakozzon most az Unokáink is olvasni fogják oldal kedvelőihez a Facebookon!

Hasonló

Varázslat

Huszár Boglárka alkotása 60×60 cm. olaj, vászon. Nem is tudom mióta  áll  ez  a  nagyon  régi  épület,  kicsit  elvarázsolt  szépségével   kastély,  kicsit  bástya szerű  repkénnyel  befutott oldalával.  Az idő ... Tartalom megtekintése

Az út  

Tüttő József alkotása Szinte  meggyötört  arcok,  holott  egy  életút  harcosai  a  születéstől  a  végsőkig.  Egyetlen  ember  akinek  annyiszor változik az  arca,  ahány állomást  tudhat  maga mögött.  Hogy sejthetnénk  gyermekkorban,  milyen ... Tartalom megtekintése

Pomaranski Luca portréja

Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban  szabad  beszélni, én  mégis  a portrézást  találom a legizgalmasabb alkotói  munkának.  Huszár  Boglárka  ragyogó   képet festett  Lucáról,  aki csak  éppen  bekukkantott  a  vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése

Pince bejárat, Tokaj

Bíró  Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően  szomorkás időben  vágyódva  nézhetünk  erre  a  Bíró Ernő  által   megpingált  képre. Kirobbanó  fényekben  pompázik   a  pince  tetején  dúsan  hajtó ... Tartalom megtekintése