Nyíregyháza

Jogos büszkeség töltötte el Juhász Jánosnét, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Háziipari és Népi Iparművészeti Szövetkezet üzemvezetőjét, amikor az egyik tv-bemondó nő abban a szép ruhában ült a kamerák elé, amelyet a nyíregyházi cég készített. Jóleső érzés volt látnia azt is, hogy a népszerű tv-sorozatban, a Szomszédok című műsorban az egyik színésznő Nyíregyházán készült ruhát viselt. Az immár Európa-szerte ismert és elismert szövetkezetnek partnere a híres S-modell és a luxusbutik. A Szabolcsban készült csinos, mutatós ruhákba öltözve sikert érhetnek el a hölgyek több országban…

A szövetkezet az igazi sikereit a ’90-es években érte el, Berencsi Gyula elnök vezetésével. Köszönhető ez a siker a kollektíva valamennyi jól dolgozó tagjának, köztük Juhásznénak, Borikának is. Borika jó ismerője, sőt egyik alakítója volt a szövetkezetnek a ’60-as évek legvégétől. 1969-ben már bedolgozóként volt részese a szövetkezeti munkának. A naptár 1972-t mutatott, amikor varrónőként a géphez ült és fizikai dolgozóként tevékenykedett. Az egész nyíregyházi üzem kicsi volt még ekkor  − emlékezik vissza -, a textilrész is. Akkoriban még nagy volt a bedolgozók létszáma. Most is szép számmal vannak azok, akik a saját otthonukban a szövetkezet által kihelyezett modern gépekkel segítik a termelést, és tevékenységük „rendes” munkaviszonynak számít. Borika tehát a szalagon szerzett szakmai és emberi tapasztalatokat. Az akkori vezetői is elégedettek lehettek vele, hiszen kinevezték Jósavárosban részlegvezetőnek. Sok-sok átszervezést, módosítást is megért Juhászné, aki munkaidejének nagyobb részét a dolgozók közt tölti, megítélése szerint igen jó a kapcsolata velük. Tevékenysége, ismeretségi köre igencsak bővült az utóbbi időben, hiszen üzemvezetőként üzleti tárgyalásokra is eljár, külföldi üzemeket, üzletembereket is meglátogatott.

Arról is beszámolt a tapasztalt asszony, hogy a 90-es évek elejére elavult a szövetkezet gépparkja. Nagyarányú gépesítésbe kezdtek. A korszerű gépekkel jobb lett a minőség, meg tudnak felelni az európai követelményeknek, nőtt a termelékenység, a fizikai dolgozók teljesítménye szintén növekedett, ezzel együtt persze a bérük is nőtt. A cég valaha a „nyíregyházi” elnevezést viselte, most joggal nevezhető megyeinek. Paszabon, Nyírtéten, majd Tiszanagyfaluban nyitott üzemegységet a szövetkezet. Az üzemegységek korszerűsítésére szintén gondot fordítottak. Gazdasági és foglalkoztatási szempontból is fontos ez a cég. Az üzemvezető asszony dicsekvés nélkül sorolta, hogy vidéki alvállalkozókat foglalkoztatnak Mátészalkán, Tiszadadán, Fehérgyarmaton. Új alvállalkozók kezdték el munkájukat nemrég Tiszalökön.

Megyénkben nem kevesebb mint százötven alvállalkozónak biztosít munkát és megélhetést a szövetkezet. Itt említjük, hogy a „benti” állandó létszám mostanában 320. (A bedolgozók számát újabb huszonöttel akarják növelni.)

Nem csak elegáns és divatos ruhákat gyárt a szövetkezet, zsűrizett népművészeti termékeivel is jelen van a piacon. Keresettek, örökké divatosak ezek a mutatós termékek. Ez az írás is hadd jegyezze fel az utókor számára, hogy 1995-ben a szövetkezet két dolgozója viseli a Népművészet Mestere címet: Nyíri Sándorné és Vattai Jánosné.

Tekintsünk vissza még egy kicsit a múltba. A szövetkezet 1953-ban alakult. A következő két-három évtizedben az akkori gazdaságpolitikának megfelelően működött, ám a nyolcvanas évek közepére súlyos gazdasági nehézségek jelentkeztek. Ha az új elnök irányítása mellett nem igazodnak a megváltozott piachoz, ha nem váltanak profilt, bizonyára csődbe jutottak volna. A szövetkezet vagyona 1990-ben a tagok tulajdonába került, így jött létre a magántulajdonon alapuló társas vállalkozás.

Az újabb átszervezés kapcsán az üzemvezetők közvetlenül az igazgatóság irányítása alá kerültek. Az eltelt négy év alatt a négyszeresére emelkedett a termelés! Az áruk 95 százaléka bérmunkában készül, a többi saját kollekció. Évente 100-120 ezer ruhadarabot készít a kollektíva külföldre, átlagosan harmincezer darab termékük kerül a hazai piacra. Említést érdemel, hogy nem csak a gépesítés színvonala nőtt, a személyi feltételek is javultak, a szövetkezetben több lett az iskolázottak száma. A jó bornak is kell a cégér  − tartja a közmondás. Ezért is hirdeti az elnök: aki egy jó nevet kitalál a szövetkezetnek, azt tetőtől talpig felöltözteti.

Berencsi Gyula szövetkezeti elnökként Japánba is eljutott. Sikeres elnöki munkájának is köszönheti, hogy Nyíregyházán alpolgármesternek választották, s az önkormányzat mellett működő gazdasági-befektetési team vezetését is rá bízták. Nem maradhat ki ebből az írásból, hogy a szövetkezet kötöttkonfekció részlege a világhírű ESCADA cégnek is dolgozik. A szövetkezet stratégiája: megújulni, alkalmazkodni a világpiac változó igényeihez, cél a tisztes nyereség is.

 (Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 4. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 1996.)